Ugrás a tartalomhoz

Igor Nyikolajevics Rogyionov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Igor Nyikolajevics Rogyionov
Született1936. december 1.[1]
Kurakino
Elhunyt2014. december 19. (78 évesen)[1]
Moszkva
Állampolgársága
Foglalkozása
Tisztsége
  • védelmi miniszter (1996. július 17. – 1997. május 23.)
  • az Állami Duma képviselője (2000. január 18. – 2003. december 7.)
  • az Állami Duma képviselője (2003. december 29. – 2007. december 24.)
IskoláiOroszországi Fegyveres Erők Vezérkari Katonai Akadémiája
Kitüntetései
  • Vörös Zászló érdemrend
  • Vörös Csillag-rend
  • Order "For Service to the Homeland in the Armed Forces of the USSR", 2nd class
  • A Haza Szolgálatáért a Szovjetunió Fegyveres Erőiben érdemrend, 3. fokozat
  • emlékérem a Szovjetunió határának megvédéséért
  • emlékérem a Fegyveres Testvériség Erősítéséért
  • emlékérem Moszkva 850. évfordulójára
  • emlékérem a Szovjetunió Hadserege veteránjainak
  • Medal "To a Warrior-Internationalist from the Grateful Afghan People"
  • Medal "For Impeccable Service", 3rd class
  • Medal "For Impeccable Service", 2nd class
  • Order "For Service to the Homeland in the Armed Forces of the USSR"
  • Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójának emlékére adott jubileumi érem
  • Az 1941–1945-ös Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem huszadik évfordulójára emlékérem
  • Jubilee Medal "40 Years of the Armed Forces of the USSR"
  • A szovjet fegyveres erők 50. évfordulója emlékérem
  • A szovjet fegyveres erők 60. évfordulója emlékérem
  • Jubilee Medal "70 Years of the Armed Forces of the USSR"
  • Medal "For Impeccable Service", 1st class
  • Badge "To a Warrior-Internationalist"
  • Guards unit
  • Soviet Guards Badge
SírhelyeFederal Military Memorial Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Igor Nyikolajevics Rogyionov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Igor Nyikolajevics Rogyionov (Kurakino, 1936. december 1.Moszkva, 2014. december 19.) szovjet katona, orosz védelmi miniszter, politikus.

Élete és pályafutása

[szerkesztés]

Apja is katonatiszt volt. Már gyermekkorában elhatározta, hogy ő is katonatiszt lesz. Ennek ellenére zenei középiskolába is járt, nagyon szerette a zenét, az irodalmat. Iskolai évei egy részét apja katonai beosztása miatt Munkácson töltötte, később, orosz védelmi miniszterként is szimpátiával viseltetett a magyarok iránt, gyakran megfordult a moszkvai magyar nagykövetségen.

Széles körű műveltséget szerzett, mielőtt szakmailag is felkészült és az összfegyvernemi magasabbegységek felkészítése és vezetése területén nagy gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező katonai vezetővé vált.

Katonai iskolái

[szerkesztés]
  • Frunze Harckocsizó Katonai Főiskola (Orlov, Kirovi terület)
  • Malinovszkij Páncélos Akadémia (1970, aranyéremmel végez)
  • Vorosilov Vezérkari Akadémia (1980, kiváló eredménnyel végez)

Fontosabb katonai beosztásai

[szerkesztés]
  • 1974-1978: hadosztályparancsnok-helyettes, hadosztályparancsnok a Kárpátmelléki Katonai Körzetnél
  • 1980-1983: hadtestparancsnok a Csehszlovákiában állomásozó Központi Hadseregcsoport állományában
  • 1983-1985: hadseregparancsnok
  • 1985-1986: hadseregparancsnok Afganisztánban
  • 1986-1988: a Moszkvai Katonai Körzet parancsnokának első helyettese
  • 1988-1989: a Kaukázusontúli Katonai Körzet parancsnoka
  • 1989-1996: az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői Vezérkari Akadémiájának parancsnoka
  • 1996-1997: az Oroszországi Föderáció védelmi minisztere
  • 1998-tól: az Oroszországi Katonai Szakszervezetek Központi Bizottságának elnöke
  • 1999-2007: két cikluson át az Állami Duma képviselője és a Népi-hazafias Párt elnöke.

Tbiliszi városparancsnokaként az szovjetunióbeli rendszerváltás során, 1989. április 9-én a városban lezajlott tüntetést felsőbb utasításra szétverette, a katonai fellépésnek 19 áldozata lett. A nemzetközi felháborodás hatására leváltották, és „parkolópályára” téve kinevezték a Vezérkari Akadémia parancsnokává.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

[szerkesztés]
  • Tömösváry: Tömösváry Zsigmond: A hagymakupolák árnyékában: Egy katonadiplomata visszaemlékezései. Budapest: Zrínyi. 2018. 370–372. o. ISBN 978 963 327 728 7