Orlov (Kirovi terület)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orlov (Орлов)
Orlov címere
Orlov címere
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKirovi terület
JárásOrlovi
Irányítószám612270
Körzethívószám83365
Népesség
Teljes népesség
  • 107 fő (1678)[1]
  • 872 fő (1782)[1]
  • 3700 fő (1856)
  • 2339 fő (1882)[1]
  • 3300 fő (1897)
  • 2785 fő (1905)[1]
  • 3700 fő (1913)
  • 4600 fő (1931)
  • 7300 fő (1939)
  • 9151 fő (1959)
  • 10 556 fő (1970)
  • 10 751 fő (1979)
  • 10 296 fő (1989)
  • 10 400 fő (1992)
  • 10 400 fő (1993)[1]
  • 10 600 fő (1996)
  • 10 500 fő (1998)
  • 10 200 fő (2000)
  • 10 100 fő (2001)
  • 8596 fő (2002)
  • 8600 fő (2003)
  • 8400 fő (2005)
  • 8100 fő (2006)
  • 7900 fő (2007)
  • 7700 fő (2008)
  • 7654 fő (2009)
  • 6959 fő (2010)
  • 7000 fő (2011)
  • 6968 fő (2012)
  • 6976 fő (2013)
  • 6990 fő (2014)
  • 6910 fő (2015)
  • 6834 fő (2016)
  • 6709 fő (2017)
  • 6607 fő (2018)
  • 6557 fő (2019)
  • 6433 fő (2020)
  • 5508 fő (2021)
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Orlov (Oroszország)
Orlov
Orlov
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 58° 32′, k. h. 48° 53′Koordináták: é. sz. 58° 32′, k. h. 48° 53′
Orlov (Kirovi terület)
Orlov
Orlov
Pozíció a Kirovi terület térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Orlov témájú médiaállományokat.

Orlov (oroszul: Орлов) város Oroszország Kirovi területén, az Orlovi járás székhelye.

Lakossága: 6959 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

1923–1992 között neve Halturin volt. (A közelben született Sztyepan Halturin narodnyik anarchistáról nevezték el).

Fekvése[szerkesztés]

A Kirovi terület központi részén, Kirov területi székhelytől 57 km-re nyugatra, a Vjatka jobb partján terül el. A városon és a mellette épült Vjatka-hídon vezet a „Vjatka” nevű R176-os főút. A legközelebbi vasútállomás 50 km-re, a transzszibériai vasútvonal északi ágán fekvő Kotyelnyicsben van.

Története[szerkesztés]

A Vjatka partján árkokkal körülvett, kiugró földterületen hozták létre. Egy magyarázat szerint erre utal neve, mely az orosz „ozserelje” (jelentése 'nyaklánc, nyakék') régi alakjából (orel, rel) keletkezett. Első írásos említése 1459-ből származik. 1780-ban városi rangban ujezd székhelye lett. Területén át vezetett az a kereskedelmi útvonal, melyen gabonát, lisztet, bőröket és más árukat szállítottak az északkeleti Arhangelszkbe. A 19. században a kézművesség egyik központjaként fejlődött, több mint 25 féle kézműves műhelye, valamint bőrgyára és gyufagyára volt.

A mai város[szerkesztés]

Nagy része földszintes faházakból áll, de a városközpontot a 19-20. század fordulóján a helyi kereskedők által épített téglaépületek díszítik. 1984-ben megnyitott helytörténeti múzeumát is egy 19. századi kereskedő emeletes családi házában rendezték be. A helytörténeti múzeumon kívül külön a 19. századi paraszti életmódot bemutató múzeum is létesült.

A városközpontban fennmaradt a Troickij-templom (Szentháromság-templom, 1783) és a Kazanyi-székesegyház 1805-ben épített négyszintes harangtornya. A székesegyház épületét a világháború előtti években lebontották, tégláit a kultúrház építésénél használták fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e Энциклопедия земли Вятской : [в 10 т. / Обл. писат. орг. [и др. ; ред. комис.: В. А. Ситников (пред.) и др.]. — Киров : Вятка, 1994–2008. — (Откуда мы родом?). Т. 1, [кн. 1] : Города / [сост. В. Ф. Пономарев ; ред. В. И. Шишкин]. — 1994. — 447 с. : ил. — Указ. имен: с. 420–441. — Библиогр.: с. 417–419. — 30 000 экз.]
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 1.)

Források[szerkesztés]