Igeli oszlop

Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom
Világörökség
Az igeli oszlop
Adatok
Ország	Németország
Világörökség-azonosító	367-004
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, III, IV, VI
Felvétel éve	1986
Elhelyezkedése
Igeli oszlop Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 42′, k. h. 6° 32′49.7, 6.5333333333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Igeli oszlop témájú médiaállományokat.

Az igeli oszlop a Mosel-menti Igel faluban az egyedüli olyan föld feletti ókori síremlék, amely az Alpoktól északra eredeti helyén fennmaradt. A Római Birodalom bukása utáni rombolást úgy kerülte el, hogy a középkorban a déli oldalon levő képet Constantius Chlorus és Flavia Iulia Helena (I. Constantinus szülei) egybekelésének tartották.

A 23 méter magas emlékművet 250 körül a Lucius Secundinius Aventinus és Lucius Secundinius testvérpár állíttatta saját maguknak és meghalt hozzátartozóiknak. Az oszlopon a kendőkereskedők mindennapi életéből és a mitológiából vett jelenetek láthatóak. Az eredetileg színesre festett emlékműnek a rendeltetése a család halottaira való emlékeztetésen kívül az volt, hogy a Secundiniusok Trier városban levő kendőüzletét reklámozza. Az oszlop korhű színekkel elkészített modellje a trieri Rajnai Tartományi Múzeumban található.

Az emlékmű csúcsát egy kiterjesztett szárnyú sas díszíti. A sast az időjárás eléggé megrongálta, így ma már nehezen felismerhető. A falu neve a sas latin megnevezéséből (aquila) származik.

Az igeli oszlopot az UNESCO 1986-ban felvette a világörökség listájára Trier római kori műemlékeivel együtt. Földrajzi koordinátái: é. sz. 49° 42′ 33″, k. h. 6° 32′ 58″49.709166666667, 6.5494444444444

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Igeler Säule című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

• Heinz Cüppers: Arbeiten und Beobachtungen an der Igeler Säule. In: Trierer Zeitschrift für Geschichte und Kunst der Trierer Landes und seiner Nachbargebiete 31 Jg. (1968), S. 222-226.
• Hans Dragendorff, Emil Krüger: Das Grabmal von Igel. Lintz, Trier 1924.
• Friedrich Drexel: Die Bilder der Igeler Säule. In: Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Römische Abteilung. Bd. 25, 1920, S. 84–142
• Andreas Mehl: Wirtschaft, Gesellschaft, Totenglauben. Die "Igeler Säule" bei Trier und ihre Grabherrn. In: Laverna. Bd. 8, 1997, S. 59ff.
• Eberhard Zahn: Die neue Rekonstruktionszeichnung der Igeler Säule. In: Trierer Zeitschrift für Geschichte und Kunst der Trierer Landes und seiner Nachbargebiete 31 Jg. (1968), S. 227-234.
• Eberhard Zahn: Die Igeler Säule in Igel bei Trier. 5. Aufl. Neusser Dr. u. Verl., Neuss 1982.

Külső hivatkozások

• Igel község honlapja