Bobula János (építész, 1871–1922)
Megjelenés
Bobula János | |
Született | 1871. február 24. Pest |
Elhunyt | 1922. május 5. (51 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Bobula Ida |
Szülei | Bobula János |
Foglalkozása | építészmérnök |
Sírhelye | Farkasréti temető (3/2-2-45)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bobula János témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ifjabb Bobula János, kis- és nagy piaskai és zagajowi (Pest, 1871. február 24. – Budapest, 1922. május 5.) szlovák származású magyar építészmérnök, id. Bobula János fia, Bobula Titusz fivére, Bobula Ida történész apja.
Életpályája
[szerkesztés]1893-ban a József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett, majd észak-amerikai és angliai tanulmányútjairól hazatérve Budapesten nyitott tervezőirodát. Elsősorban templomokat és kórházakat tervezett. A Magyar Építőművészek Szövetsége egyik alapítója volt. Egy ideig a Budapesti Építészeti Szemle szerkesztőjeként működött.[3]
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1895: Fenyvessy-villa, Pápa[4]
- 1896: Korányi-villa, Balatonföldvár, Petőfi Sándor utca 13.[4][5]
- 1896: közkórház, Nyíregyháza[4]
- 1901: a Barcsay utcai Gimnázium bővítése (ma: Madách Imre Gimnázium), Budapest, Barcsay u. 5. (az épületet egyébként édesapja, idősebb Bobula János tervezte 1889-ben)[6]
- 1903–1904: városháza, Munkács[7]
- 1907–1910: görög katolikus templom, Debrecen, Attila tér 1.[8]
- 1909: lakóház, Budapest, Delej utca 37.[9]
- 1911: lakóház, Budapest, 1088 Vas utca 5.[10]
- 1912–1914: Pénzügyi Palota, Debrecen, Kossuth utca 12-14.[11]
- 1913–1931: Postapalota, Debrecen, Hatvan utca 5–7. (Bobula kezdte el az épület tervezését, de a munkálatok elhúzódtak. Bobula halála után, 1925-től Münnich Aladár fejezte be az épületet.)[8][12]
- ?: Reuss-kastély, Mezőlaborc[4]
- ?: Erdődy-kastély, Tiszaluc[4]
- ?: Vay-kastély, Berkesz[4]
- ?: Sigray-kastély, Ivánc[4]
- ?: zsinagóga, Kunszentmiklós[4]
- ?: református templom, Futak[4]
- ?: római katolikus templom, Szabadka[4]
- ?: római katolikus templom, Lackavágás[4]
- ?: görögkatolikus templom, Ungvár[4]
- ?: görögkatolikus templom, Csertész[4]
- ?: közkórház, Szabadka[4]
- ?: közkórház, Kézdivásárhely[4]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1899: Áru- és Értéktőzsde, Budapest[4][13]
- 1904: Egyetemi könyvtár, Kolozsvár[4]
- 1909: szálloda, Szamosújvár (I. díj)[14]
- 1909: vágóhíd, Szamosújvár (I. díj)[14]
- ?: Pénzügyminisztérium, Budapest, Budai vár[4]
- ?: Városháza, Marosvásárhely[4]
- ?: Fürdő, Vízakna[4]
- ?: Közkórház, Brassó[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ http://epiteszforum.hu/2011-februari-evfordulok
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u https://epiteszforum.hu/dinasztiak-szlavok-es-magyarok--ismert-es-ismeretlen-bobulak-
- ↑ https://balatonfoldvar.info.hu/hu/foldvaron-es-kornyeken/koranyi-villa
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20190315_paar_eszter_szilvia_idosebb_bobula_janos_a_budapesti_epiteszet_es_kozelet_meghatarozo_alakja
- ↑ https://karpataljalap.net/2022/01/25/munkacsi-varoshaza
- ↑ a b https://varosvedo.hu/2021/06/22/bobula-janos-epitesz-csalad/
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=delej-u-37&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=vas-u-5&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://www.kozterkep.hu/3364/epuletdiszito-jelenetek
- ↑ https://www.kozterkep.hu/5300/postapalota-epuletdiszito-fejei
- ↑ Székely, i. m., 75. o.
- ↑ a b http://epa.uz.ua/00000/00009/00048/397-416-kronika.htm
Források
[szerkesztés]- Megszületett ifj. Bobula János építész. mult-kor.hu (2004. szeptember 13.) (Hozzáférés: 2018. március 30.)
- Osvai László: Ki is volt ifj. Bobula János? archivum.ekor-lap.hu (2009. július 19.) (Hozzáférés: 2018. március 30.)
- https://varosvedo.hu/2021/06/22/bobula-janos-epitesz-csalad/
- https://epiteszforum.hu/dinasztiak-szlavok-es-magyarok--ismert-es-ismeretlen-bobulak-
- Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019
Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5