Ugrás a tartalomhoz

Bobula János (építész, 1871–1922)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bobula János
Született1871. február 24.
Pest
Elhunyt1922. május 5. (51 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
GyermekeiBobula Ida
SzüleiBobula János
Foglalkozásaépítészmérnök
SírhelyeFarkasréti temető (3/2-2-45)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bobula János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ifjabb Bobula János, kis- és nagy piaskai és zagajowi (Pest, 1871. február 24.Budapest, 1922. május 5.) szlovák származású magyar építészmérnök, id. Bobula János fia, Bobula Titusz fivére, Bobula Ida történész apja.

Életpályája

[szerkesztés]

1893-ban a József Műegyetemen építészmérnöki oklevelet szerzett, majd észak-amerikai és angliai tanulmányútjairól hazatérve Budapesten nyitott tervezőirodát. Elsősorban templomokat és kórházakat tervezett. A Magyar Építőművészek Szövetsége egyik alapítója volt. Egy ideig a Budapesti Építészeti Szemle szerkesztőjeként működött.[3]

Ismert épületei

[szerkesztés]
Városháza, Munkács
Pénzügyi palota, Debrecen
Görögkatolikus templom, Debrecen
  • 1895: Fenyvessy-villa, Pápa[4]
  • 1896: Korányi-villa, Balatonföldvár, Petőfi Sándor utca 13.[4][5]
  • 1896: közkórház, Nyíregyháza[4]
  • 1901: a Barcsay utcai Gimnázium bővítése (ma: Madách Imre Gimnázium), Budapest, Barcsay u. 5. (az épületet egyébként édesapja, idősebb Bobula János tervezte 1889-ben)[6]
  • 1903–1904: városháza, Munkács[7]
  • 1907–1910: görög katolikus templom, Debrecen, Attila tér 1.[8]
  • 1909: lakóház, Budapest, Delej utca 37.[9]
  • 1911: lakóház, Budapest, 1088 Vas utca 5.[10]
  • 1912–1914: Pénzügyi Palota, Debrecen, Kossuth utca 12-14.[11]
  • 1913–1931: Postapalota, Debrecen, Hatvan utca 5–7. (Bobula kezdte el az épület tervezését, de a munkálatok elhúzódtak. Bobula halála után, 1925-től Münnich Aladár fejezte be az épületet.)[8][12]
  • ?: Reuss-kastély, Mezőlaborc[4]
  • ?: Erdődy-kastély, Tiszaluc[4]
  • ?: Vay-kastély, Berkesz[4]
  • ?: Sigray-kastély, Ivánc[4]
  • ?: zsinagóga, Kunszentmiklós[4]
  • ?: református templom, Futak[4]
  • ?: római katolikus templom, Szabadka[4]
  • ?: római katolikus templom, Lackavágás[4]
  • ?: görögkatolikus templom, Ungvár[4]
  • ?: görögkatolikus templom, Csertész[4]
  • ?: közkórház, Szabadka[4]
  • ?: közkórház, Kézdivásárhely[4]

Tervben maradt épületek

[szerkesztés]
  • 1899: Áru- és Értéktőzsde, Budapest[4][13]
  • 1904: Egyetemi könyvtár, Kolozsvár[4]
  • 1909: szálloda, Szamosújvár (I. díj)[14]
  • 1909: vágóhíd, Szamosújvár (I. díj)[14]
  • ?: Pénzügyminisztérium, Budapest, Budai vár[4]
  • ?: Városháza, Marosvásárhely[4]
  • ?: Fürdő, Vízakna[4]
  • ?: Közkórház, Brassó[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Egyéb irodalom

[szerkesztés]