Bobula János (építész, 1844–1903)
Idősebb Bobula János | |
Született | 1844. március 15. Liptóújvár |
Elhunyt | 1903. november 15. (59 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyarországi szlovák |
Gyermekei |
|
Működése | Budapest |
Munkái | |
Jelentős épületei | Trefort utcai gimnázium |
A Wikimédia Commons tartalmaz Idősebb Bobula János témájú médiaállományokat. |
Idősebb Bobula János, születési szlovák nevén Ján Nepomuk Bobula (Liptóújvár, 1844. március 15. – Budapest, 1903. november 15.) szlovák származású magyar építész, építészeti szakíró, ifj. Bobula János apja.
Életpályája
[szerkesztés]Építőmester, építész, szakíró, politikus és közember. Tizenhét évesen kezdett dolgozni a pesti építkezéseken, majd ösztöndíj segítségével elvégezte a Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát. Az egyetem elvégzése után Németországban és Franciaországban tett nagyobb utazást. Onnan hazatérve kisebb emeletes és földszintes házakat épített. Építészeti tevékenységének súlypontja a nyolcvanas évek elejére esik.
Fő műve az Andrássy út 62. alatt lévő palotája, mely 1882-ben készült el. Csak nyolc évig volt a tulajdona, végül 1950-ben a Magyar Állam kezébe került, s lett a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézete.
Az Országház fő felügyelője volt. Az 1885. évi országos őszi kiállítás épületeinek tervezője és kivitelezője, melyért a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
Halála előtt nem sokkal kinevezték a főrendi ház palota gondnokává. Halálának századik évfordulójára emlékezve, 2003. november 15-én emléktáblát avattak a Bobula-palota falán.
Felesége Pozdech Mária (Jozef Pozdech harangöntő lánya). Fiai: János (építész) és Titus (építész Amerikában).
Irodalmi és politikai pályája
[szerkesztés]Szerkesztette a junos című ifjúsághoz szóló szórakoztató lapot. 1868-ban létrehozta a Slovensky národnodemokraticky spolok (Pesti Nemzeti Demokrata Tót Kört) és annak sajtóorgánumát, a Slovenské noviny (Szlovák Újság 1868-75) című lapot. 1876-ban létrehozta a Dunaj című folyóiratot, de csak hat száma jelent meg. 1869-72-ben Bobula vezetése alatt működött az első "tót-magyar" nyomda és könyvkiadó, a Minerva.
1872-ben megalakította a Segélyező Pénztárat (Pomocná pokladnica). A magyar kormány nemzetiség ellenes politikája következtében megszüntetett Matica slovenskát, és a három szlovák gimnázium bezárását követően Bobula visszafordult, és eltávolodott a szlovák közélettől.
- 1888-ban kiadkja a Magyarország iparügye című könyvet, amelyről mindenki elismeréssel nyilatkozik.
- Az Építészeti Szemle alapító szerkesztője volt 1892 és 1898 között.
- 1897-ben adta ki Huszonöt év magyar ipar szolgálatában címmel.
- 1876-an megválasztották Terézváros képviselőjének.
- 1892-97 között Ólubló választási körzetének képviselője lett.
- A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője volt 1892 és 1897 között.
Épületei
[szerkesztés]Saját tervek
[szerkesztés]Az 1870-es évektől több épületet tervezett Budapesten:
- 1875-1877: a Pesti Építő Társulat eklektikus lakóépülete, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 27.[1]
- 1877: a Pesti Építő Társulat eklektikus lakóépülete, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 29.[1]
- 1878: Zichy-palota, Budapest, Andrássy út 68.[1][2]
- 1879: Schneider-palota, Budapest, Eötvös utca 7.[1]
- 1880-as évek: Józsefvárosi Tisztviselőtelep (a 80 ház egy részét tervezte), Budapest[3]
- 1882: Bobula-palota, Budapest, Andrássy út 62.[4]
- 1884: pavilonok az 1885-ös Országos Általános Kiállításon, Budapest, Városliget[5]
- 1886: lakóház, Budapest, Delej utca 36.[6]
- 1887: Trefort utcai Gimnázium (ma: ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola), Budapest, Trefort u. 6-8.[1]
- 1889: Barcsay utcai Gimnázium (ma: Madách Imre Gimnázium), Budapest, Barcsay u. 5.[1]
- 1896: Korányi-villa, Balatonföldvár Petőfi Sándor utca 13.[7]
- 1902: Vaszary Kolos Kórház, Esztergom, Petőfi Sándor utca 26-28.
Egyéb alkotásai (pontosabb adatok nélkül):
- 1864: Felvidék: Túrócszentmártoni (Martin) Matica Slovenská első épülete
- ?: Szerb egyházi épület, Budapest, Váci u.[5]
- ?: Tabáni paplak[5]
- ?: Országos Magyar Színész Egyesület Nyugdíj Intézeti háza - a köznyelvben "Színészpalota", Budapest, Baross tér 9.
- ?: Közoktatási Tanács épülete, Budapest, Ősz u.
- ?: Váci körúti Építőtársaság három háza, Budapest
- ?: Révay gróf nyári rezidenciája
Kivitelezés
[szerkesztés]- 1875–1876: Ádám-villa, Budapest, Bródy Sándor u. 4. (tervezte: Weber Antal)[1][8]
- 1881: (I.) Pulitzer-palota, Budapest, Andrássy út 15. (tervező: Feszty Adolf)[9]
- 1881: (II.) Pulitzer-palota, Budapest, Andrássy út 17. (tervező: Feszty Adolf)[10]
- 1881: Gomperz-ház, Budapest, Andrássy út 20. (tervezte: Freund Vilmos)[1][11]
- 1884: Pokupcic-ház, Budapest, Andrássy út 11. (tervezte: Freund Vilmos)[1][11]
- 1885: Magyar Országos Bank, Budapest, Nádor u. 4. (tervező: Feszty Adolf)[12][13]
- 1890–1891: Puhrer-bérház (I.), Budapest, Zichy Jenő u. 45. (tervező: Holub József)[14]
- 1890–1891: Puhrer-bérház (II.), Budapest, Zichy Jenő u. 47. (tervező: Holub József)[14]
Szobor
[szerkesztés]- 1880: Széchenyi Emlékmű, Budapest, Széchenyi tér (Weber Antallal és Engel Józseffel közös alkotás)[1]
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1891: New York palota, Budapest[15]
Kötetei
[szerkesztés]- Pasigrafiai szótár a magyar nyelvhez. Bachmaier Antal rendszere szerint; Deutsch, Bp., 1886
- Bobula János programm-beszéde a Budapest-főváros VI. kerületi (Terézvárosi) szabadelvü választó polgárok előtt. 1887. május 23-án; Márkus Ny., Bp., 1887
- Magyarország iparügye; Kókai Biz., Bp., 1888
- Huszonöt év a magyar ipar szolgálatában. 1872–1897; Márkus Ny., Bp., 1897
Galéria
[szerkesztés]-
Bobula palota
-
Bobula tervei alapján készült ház
-
Ádám palota
-
Madách Imre Gimnázium
-
Trefort Gimnázium
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j https://pestbuda.hu/cikk/20190315_paar_eszter_szilvia_idosebb_bobula_janos_a_budapesti_epiteszet_es_kozelet_meghatarozo_alakja
- ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 53. o.
- ↑ https://index.hu/urbanista/2018/08/10/a_penzes_nyugalom_szigete_volt_a_jozsefvarosi_tisztviselotelep/
- ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 51. o.
- ↑ a b c https://www.mke.hu/lyka/03/3-1-5-bobula.htm
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=delej-u-36&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ https://balatonfoldvar.info.hu/hu/foldvaron-es-kornyeken/koranyi-villa
- ↑ https://lechnerkozpont.hu/cikk/egy-elfelejtett-nagy-magyar-epitomuveszrol
- ↑ Szénássy Árpád: Feszty Adolf élete és pályája, Széphalom Könyvműhely, Budapest, 1993, ISBN 963-7488-83-9, 51. o.
- ↑ Szénássy, i. m., 52. o.
- ↑ a b https://pestbuda.hu/cikk/20200623_andrassy_uti_palotak_sorat_tervezte_szaz_eve_hunyt_el_freund_vilmos_epitesz
- ↑ Szénássy, i. m., 82. o.
- ↑ https://www.kozterkep.hu/44908/az-egykori-magyar-orszagos-bank-kapuja
- ↑ a b https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/szlovakok/bp_terezvaros/jan_nepomuk_bobula/pages/magyar/006_lakohazak_berhazak.htm
- ↑ Székely, i. m., 32. o.
További információk
[szerkesztés]- német nyelvű építészeti lexikon
- Budapesti Szlovák (A Fővárosi Szlovák Önkormányzat lapja) VI. évf. 6. sz. 2001 december
- Pest város szlovák építője: Ján Bobula
- Bobula János
- Madách Imre Gimnázium baráti köre Archiválva 2007. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Kálnoki Henrik: Bobula János szereplése közéletünkben, különös tekintettel az iparos és kereskedői osztály érdekében kifejtett mozgalmára; Kókai, Bp., 1879
- Szlovák életpályák a dualizmuskori Budapesten. Ján Nepomuk Bobula, Milan Hodža / Slovenské životné dráhy v Budapešti v období dualizmu. Ján Nepomuk Bobula, Milan Hodža; szerk. Kovács Anna, Szabó Orsolya, ford. G. Kovács László, Hollerné Racskó Erzsébet; MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–Józsefvárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, Bp., 2003
- Petro László: Ján Nepomuk Bobula (1844–1903) élete és munkássága; Terézvárosi Szlovák Önkormányzat, Bp., 2009
- Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros – VI–VII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2006, ISBN 9789639535374 (Budapest épitészeti topográfia 3.)
- Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019