Ugrás a tartalomhoz

Bobula János (építész, 1844–1903)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Idősebb Bobula János

Született1844. március 15.
Liptóújvár
Elhunyt1903. november 15. (59 évesen)
Budapest
Nemzetiségemagyarországi szlovák
Gyermekei
MűködéseBudapest
Munkái
Jelentős épületeiTrefort utcai gimnázium
A Wikimédia Commons tartalmaz Idősebb Bobula János témájú médiaállományokat.

Idősebb Bobula János, születési szlovák nevén Ján Nepomuk Bobula (Liptóújvár, 1844. március 15.Budapest, 1903. november 15.) szlovák származású magyar építész, építészeti szakíró, ifj. Bobula János apja.

Életpályája

[szerkesztés]

Építőmester, építész, szakíró, politikus és közember. Tizenhét évesen kezdett dolgozni a pesti építkezéseken, majd ösztöndíj segítségével elvégezte a Műszaki Egyetem Építészmérnöki karát. Az egyetem elvégzése után Németországban és Franciaországban tett nagyobb utazást. Onnan hazatérve kisebb emeletes és földszintes házakat épített. Építészeti tevékenységének súlypontja a nyolcvanas évek elejére esik.

Fő műve az Andrássy út 62. alatt lévő palotája, mely 1882-ben készült el. Csak nyolc évig volt a tulajdona, végül 1950-ben a Magyar Állam kezébe került, s lett a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutató Intézete.

Az Országház fő felügyelője volt. Az 1885. évi országos őszi kiállítás épületeinek tervezője és kivitelezője, melyért a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

Halála előtt nem sokkal kinevezték a főrendi ház palota gondnokává. Halálának századik évfordulójára emlékezve, 2003. november 15-én emléktáblát avattak a Bobula-palota falán.

Felesége Pozdech Mária (Jozef Pozdech harangöntő lánya). Fiai: János (építész) és Titus (építész Amerikában).

Irodalmi és politikai pályája

[szerkesztés]

Szerkesztette a junos című ifjúsághoz szóló szórakoztató lapot. 1868-ban létrehozta a Slovensky národnodemokraticky spolok (Pesti Nemzeti Demokrata Tót Kört) és annak sajtóorgánumát, a Slovenské noviny (Szlovák Újság 1868-75) című lapot. 1876-ban létrehozta a Dunaj című folyóiratot, de csak hat száma jelent meg. 1869-72-ben Bobula vezetése alatt működött az első "tót-magyar" nyomda és könyvkiadó, a Minerva.

1872-ben megalakította a Segélyező Pénztárat (Pomocná pokladnica). A magyar kormány nemzetiség ellenes politikája következtében megszüntetett Matica slovenskát, és a három szlovák gimnázium bezárását követően Bobula visszafordult, és eltávolodott a szlovák közélettől.

  • 1888-ban kiadkja a Magyarország iparügye című könyvet, amelyről mindenki elismeréssel nyilatkozik.
  • Az Építészeti Szemle alapító szerkesztője volt 1892 és 1898 között.
  • 1897-ben adta ki Huszonöt év magyar ipar szolgálatában címmel.
  • 1876-an megválasztották Terézváros képviselőjének.
  • 1892-97 között Ólubló választási körzetének képviselője lett.
  • A Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője volt 1892 és 1897 között.

Épületei

[szerkesztés]

Saját tervek

[szerkesztés]

Az 1870-es évektől több épületet tervezett Budapesten:

  • 1875-1877: a Pesti Építő Társulat eklektikus lakóépülete, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 27.[1]
  • 1877: a Pesti Építő Társulat eklektikus lakóépülete, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 29.[1]
  • 1878: Zichy-palota, Budapest, Andrássy út 68.[1][2]
  • 1879: Schneider-palota, Budapest, Eötvös utca 7.[1]
  • 1880-as évek: Józsefvárosi Tisztviselőtelep (a 80 ház egy részét tervezte), Budapest[3]
  • 1882: Bobula-palota, Budapest, Andrássy út 62.[4]
  • 1884: pavilonok az 1885-ös Országos Általános Kiállításon, Budapest, Városliget[5]
  • 1886: lakóház, Budapest, Delej utca 36.[6]
  • 1887: Trefort utcai Gimnázium (ma: ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola), Budapest, Trefort u. 6-8.[1]
  • 1889: Barcsay utcai Gimnázium (ma: Madách Imre Gimnázium), Budapest, Barcsay u. 5.[1]
  • 1896: Korányi-villa, Balatonföldvár Petőfi Sándor utca 13.[7]
  • 1902: Vaszary Kolos Kórház, Esztergom, Petőfi Sándor utca 26-28.

Egyéb alkotásai (pontosabb adatok nélkül):

  • 1864: Felvidék: Túrócszentmártoni (Martin) Matica Slovenská első épülete
  • ?: Szerb egyházi épület, Budapest, Váci u.[5]
  • ?: Tabáni paplak[5]
  • ?: Országos Magyar Színész Egyesület Nyugdíj Intézeti háza - a köznyelvben "Színészpalota", Budapest, Baross tér 9.
  • ?: Közoktatási Tanács épülete, Budapest, Ősz u.
  • ?: Váci körúti Építőtársaság három háza, Budapest
  • ?: Révay gróf nyári rezidenciája

Kivitelezés

[szerkesztés]

Szobor

[szerkesztés]

Tervben maradt épületek

[szerkesztés]
  • 1891: New York palota, Budapest[15]

Kötetei

[szerkesztés]
  • Pasigrafiai szótár a magyar nyelvhez. Bachmaier Antal rendszere szerint; Deutsch, Bp., 1886
  • Bobula János programm-beszéde a Budapest-főváros VI. kerületi (Terézvárosi) szabadelvü választó polgárok előtt. 1887. május 23-án; Márkus Ny., Bp., 1887
  • Magyarország iparügye; Kókai Biz., Bp., 1888
  • Huszonöt év a magyar ipar szolgálatában. 1872–1897; Márkus Ny., Bp., 1897

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • német nyelvű építészeti lexikon
  • Budapesti Szlovák (A Fővárosi Szlovák Önkormányzat lapja) VI. évf. 6. sz. 2001 december
  • Pest város szlovák építője: Ján Bobula
  • Bobula János
  • Madách Imre Gimnázium baráti köre Archiválva 2007. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Kálnoki Henrik: Bobula János szereplése közéletünkben, különös tekintettel az iparos és kereskedői osztály érdekében kifejtett mozgalmára; Kókai, Bp., 1879
  • Szlovák életpályák a dualizmuskori Budapesten. Ján Nepomuk Bobula, Milan Hodža / Slovenské životné dráhy v Budapešti v období dualizmu. Ján Nepomuk Bobula, Milan Hodža; szerk. Kovács Anna, Szabó Orsolya, ford. G. Kovács László, Hollerné Racskó Erzsébet; MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–Józsefvárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, Bp., 2003
  • Petro László: Ján Nepomuk Bobula (1844–1903) élete és munkássága; Terézvárosi Szlovák Önkormányzat, Bp., 2009
  • Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros – VI–VII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2006, ISBN 9789639535374 (Budapest épitészeti topográfia 3.)
  • Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (doktori értekezés), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Műemléki Tanszék, Budapest, 2019