Idzsevan
| Idzsevan (Իջևան) | |||
 | |||
| Idzsevan látképe (2021) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Örményország | ||
| Tartomány | Tavus | ||
| Jogállás | város | ||
| Irányítószám | 4001, 4002 | ||
| Körzethívószám | (+375) 263 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 200 fő (2024. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 4582 fő/km²[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 755 m | ||
| Terület | 4.6 km² | ||
| Időzóna | UTC+04:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 40° 52′ 32″, k. h. 45° 08′ 57″Koordináták: é. sz. 40° 52′ 32″, k. h. 45° 08′ 57″ | |||
| Idzsevan weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Idzsevan témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Idzsevan (örményül: Իջևան, angolos átírással Ijevan) Örményország tizedik legnagyobb városa, Tavus tartomány székhelye. Jerevántól 100 km-re északkeletre helyezkedik el, Örményország északkeleti részében, Azerbajdzsántól 20, Grúziától 50 km-re.
Történelme[szerkesztés]
Történelmileg a mai Idzsevan területe az Armenia Magna Utik és Gugark tartományainak része volt. A Levante és Észak-Kaukázus közötti fontos kereskedelmi útvonalon fekvő Idzsevan vidéke a középkorban számos pihenőnek és karavánszerájnak adott otthont, amelyek pihenőhelyül szolgáltak az arra járó kereskedők és karavánjaik számára a Tbilisziből Dvinbe vezető úton. Egy középkori karavánszeráj maradványai állnak az Aghstev folyó partján, a Hamam-Dzsala nevű helyen. A kelet-örmény területeket 1501–1502 óta birtokló perzsa uralom alatt az 1780-as években alapították Karavansara falut.
A mai Lori és Tavus tartományok a szomszédos Grúziával együtt 1800–1801-ben az Orosz Birodalom részei lettek. Örményország 1918-as függetlenségét követően Karavanszara nevét 1919-ben Idzsevánra változtatták. 1920. november 29-én Idzsevan és Nojemberian voltak az első örmény települések, amelyek szovjet uralom alá kerültek, miután a Vörös Hadsereg Azerbajdzsánból megszállta az ország északkeleti részét. 1930-ban az újonnan alakult Idzsevan rajon központja lett. 1951-ben megnyílt az idzseváni bor- és borpárlat üzem, majd az 1959–65 között megépült a szőnyeggyár. Az ipari szektor fokozatos fejlődésével Idzsevan 1961-ben városi rangot kapott. Örményország 1991-es függetlenségét követően, az 1995-ös közigazgatási reform után Idzsevan az újonnan alapított Tavus tartomány székhelye lett.
Közlekedés[szerkesztés]
A városon halad át az M4-es út (Մ4) és a H36-os út (Հ36), valmint a Grúzia és Örményország közötti összeköttetést biztosító vasútvonal.
Népesség[szerkesztés]
A 2011-es népszámláláskor a város lakossága 21.081 volt, ezzel a tartomány legnépesebb, és Örményország 10. legnépesebb városa.
Oktatás[szerkesztés]
Idzsevánban 6 iskola és 3 óvoda található. A városban működik az 1994–95-ös tanévtől a Jereváni Állami Egyetem Idzsevan kampusza. 2016 és 2017 között több mint 700 hallgatóval az idzseváni kampusz 4 karnak (Természettudomány, Bölcsészettudomány, Közgazdaság, Alkalmazott művészetek) ad otthont.
Sport[szerkesztés]
2007-ben épült az Arnar Stadion, amely 2008-ban adott otthont az Örmény Függetlenségi Kupa döntőjének (első és mideddig egyetlen alkalom volt hogy a fővároson kívül játszották).
Híres szülöttei, lakói[szerkesztés]
- Itt született Nikol Pasinján, Örményország jelenlegi (2018-) miniszterelnöke.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Cities of Armenia
- ↑ „2011-es örmény népszámlálás”, Örmény Nemzeti Statisztikai Hivatal (Hozzáférés: 2024. június 14.) (örmény nyelvű)
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Ijevan című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
