Ibelin Helvis
Ibelin Helvis (1178 után – 1216 június 1. előtt) Ibelin Balian és Komnéna Mária volt jeruzsálemi királyné lánya,[1] az Ibelin nemzetség tagja, első és második férje révén is Szidón úrnője.
Élete
[szerkesztés]Anyja Amalrik jeruzsálemi király özvegye, így Helvis I. Izabella jeruzsálemi királynő féltestvére. Négyen voltak édestestvérek, és noha születésük sorrendje bizonytalan, a Lignages d’Outremer krónikából az olvasható ki, hogy ő lehetett az idősebbik lány és talán a legidősebb gyermek is.[2] Anyai nagyszülei Komnénosz Ióannész Dukasz, II. Ióannész bizánci császár unokája és Taronitész Mária, apai nagyszülei Ibelin Bariszan és Ramlai Helvis.
Édestestvérei: I. Ibelin János bejrúti úr, Ibelin Margit és Ibelin Fülöp ciprusi régens.
Gyermekkorát Nábluszban és Jeruzsálemben töltötte, de Jeruzsálem 1187-es ostroma idején Szaladin engedélyezte, hogy anyjuk a testvéreivel együtt Tripoliszba vigye őket. Apja, Balian Jeruzsálemben maradt, a város védelmét irányította, majd a megadás után csatlakozott családjához. Tripoliszból hamarosan Türoszba költöztek, ahol az Ibelinek befolyásos támogatói lettek Montferrati Konrád trónigényének. Konrád 1190 novemberében feleségül vette Helvis féltestvérét, Izabella királynőt.
Első házassága
[szerkesztés]1190-ben[* 1] ment férjhez apja régi fegyvertársához, Szidóni Rajnaldhoz, aki nem sokkal korábban szabadult Szaladin fogságából. Rajnald több mint negyven évvel volt idősebb nála.[4] Gyermekeik:
- Ágnes (ez bizonytalan, lehet, hogy ő Rajnald korábbi feleségétől, Courtenay Ágnestől származott), Saint Omer-i Ralfhoz, Galilea fejedelméhez ment nőül[5]
- Eufémia, Ralf fivéréhez, Saint Omer-i Odóhoz ment nőül
- Balian, Szidón ura, Rajnald utóda
Rajnald 1202-ben meghalt, és Helvis özvegyen maradt.
Második házassága
[szerkesztés]1204-ben férjhez ment Montforti Guidóhoz. Gyermekeik:
- Montforti Fülöp türoszi úr
- Pernelle, apácának állt a párizsi Szent Antal-kolostorban
Házasságuknak Helvis halála vetett véget.
Megjegyzések
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ambroise 149. o.
- ↑ Lignages 62., 98. o.
- ↑ Hamilton 2000 2018. o.
- ↑ Edbury 2001 24. o.
- ↑ Lignages 62., 71., 102. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ambroise: Ambroise: The History of the Holy War. Ford. Marianne Ailes, szerk. Malcolm Barber. Woodbridge: Boydell Press. 2003.
- ↑ Edbury 1997: Edbury, Peter W: John of Ibelin and the Kingdom of Jerusalem. Woodbridge: Boydell Press. 1997.
- ↑ Edbury 2001: Edbury, Peter: „The De Montforts in the Latin East”, in: Thirteenth Century England VIII: Proceedings of the Durham Conference 1999. Woodbridge: The Boydell Press. 2001.
- ↑ Hamilton 2000: Hamilton, Bernard: The Leper King and his Heirs. Cambridge: Cambridge University Press. 2000.
- ↑ Lignages: Lignages d'Outremer. Szerk. Marie-Adélaïde Nielen. (hely nélkül): Académie des inscriptions et belles-lettres. 1993.
- ↑ MedLands: fmg.ac: MedLands, Jerusalem Nobility. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
- ↑ Regesta: Regesta Regni Hierosolymitani MXCVII-MCCXCI and Additamentum. Szerk. Reinhold Röhricht. Berlin: (kiadó nélkül). 1893–1904.
- ↑ Tyre 1943: William of Tyre: A History of Deeds Done Beyond the Sea. Trans. E. A. Babcock and A. C. Krey. New York: Columbia University Press. 1943.