II. Ernő osztrák herceg
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
II. Ernő | |
Osztrák herceg | |
Uralkodási ideje | |
1406 – 1424 | |
Elődje | Vilmos |
Utódja | V. Frigyes, VI. Albert |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Habsburg-ház |
Született | 1377 Bruck an der Mur |
Elhunyt | 1424. június 10. (47 évesen) Bruck an der Mur |
Nyughelye | Reini ciszterci apátság |
Édesapja | III. Lipót osztrák herceg |
Édesanyja | Viridis Visconti milánói hercegnő |
Testvére(i) | |
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Ernő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Ernő (Bruck an der Mur, 1377 – Bruck an der Mur, 1424. június 10.), ragadványnevén Vas Ernő, stájer, karintiai és krajnai (belső-ausztriai) herceg, a Habsburg-ház rangidős tagja 1411-től.
Élete
[szerkesztés]III. Lipót osztrák herceg és Viridis Visconti milánói hercegnő harmadik fia volt. Apja halála után nagybátyja, III. Albert gyámsága alá került. 1401-ben elkísérte Rupert német királyt itáliai hadjáratára. Legidősebb bátyja, Vilmos halála után két fivérével, Lipóttal és Frigyessel együtt lépett trónra. Az 1406-os egyezmény értelmében Ernő kapta Stájerországot, Karintiát és Krajnát és Ausztria társhercege lett bátyja, IV. Lipót mellett, aki unokatestvérük V. Albert gyámja is volt. Ennek a gyámviszonynak a felbomlása polgárháborút eredményezett Lipót és Ernő között 1407-ben. A harcok egészen 1409 májusáig tartottak. Lipót 1411-es halála után ő lett a Habsburg család feje (mivel bátyja nem hagyott hátra utódot). Ő volt az utolsó herceg akit a hagyományok szerint koronáztak Karintia hercegévé. Ekkor vette fel a főhercegi címet. Ő volt az első Habsburg aki „törvényesen” viselte ezt a IV. Rudolf által kitalált címet.
Ernő folyamatos harcban állt Luxemburgi Zsigmond német királlyal 1412-től kezdve. Amikor 1417-ben a császár kiátkozta öccsét, IV. Frigyest, Ernő elsőként lépett fel Frigyes földjeinek birtoklási jogáért. Ám később szövetkezett öccsével és sikeresen megvédték Tirolt a császári előrenyomulástól.
Ernőt a reini ciszterci kolostorba temették. A Vas melléknevét csak halála után ruházták rá.
Családja és gyerekei
[szerkesztés]Első felesége Pomerániai Margit volt, második pedig Masoviai Cymburgis, aki kilenc gyermeket szült neki.
- V. Frigyes (1415. szeptember 21. – 1493. augusztus 19.)
- Margit (1416/17 – 1486. február 12.) 1431. június 3-án hozzáment II. Frigyes szász választófejedelemhez.
- VI. Albert (1418. december 18. – 1463. december 2.)
- Sándor (? – 1420)
- Rudolf (meghalt 1424 előtt)
- Katalin (1424 – 1493. szeptember 11.) 1447. július 15-én ment hozzá I. Károly baden-badeni őrgrófhoz.
- Lipót (meghalt 1424 előtt)
- Anna (? – 1429. november 11.)
- II. (III.) Ernő (? – 1432. augusztus 10.)
Fia, V. Frigyes örökölte Belső-Ausztriát, és 1457-ben Utószülött László halálával a Lipót-ág túlélte az Albert-ágat, és Ernő lett az összes későbbi Habsburg császár ősapja.
Előző uralkodó: Vilmos |
Következő uralkodó: V. Frigyes és VI. Albert |