Ugrás a tartalomhoz

IFK Göteborg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IFK Göteborg
Csapatadatok
Teljes csapatnévIdrottsföreningen Kamraterna Göteborg
BecenévBlåvitt (kék-fehérek)
Änglarna (angyalok)
SzékhelyGöteborg, Svédország
Alapítva1904.
StadionGamla Ullevi
VezetőedzőSWE Roland Nilsson
ElnökSWE Mats Engström
BajnokságSWE Allsvenskan
Nemzeti sikerek
svéd Bajnok18 alkalommal
svéd Kupagyőztes8 alkalommal
svéd Szuperkupa-győztes1 alkalommal
Nemzetközi sikerek
UEFA-kupa2 alkalommal
Statisztika
Legtöbb mérkőzésMikael Nilsson (609)
Legtöbb gólFilip Johansson (333)
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Jelenlegi szezon
2021
Hivatalos honlap
IFK Göteborg honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz IFK Göteborg témájú médiaállományokat.

Az IFK Göteborg, teljes nevén Idrottsföreningen Kamraterna Göteborg, egy svéd labdarúgócsapat. A klubot 1904-ben alapították. Alapítása óta a Göteborg 18 bajnoki címet, 8 kupa- és 1 szuperkupa-győzelmet szerzett, ezenkívül kétszer az UEFA-kupát is megnyerték.

Az IFK az AIK-kal és a Malmővel alkotja a „nagy hármast”, amely összesen 43 bajnoki címet szerzett. A Göteborg a legsikeresebb svéd, egyben legsikeresebb skandináv csapat, ugyanis a bajnoki címek mellett kétszer (1982, 1987) megnyerte az UEFA-kupát is.

1977 óta szerepelnek az első osztályban, a leghosszabb ideje a jelenlegi csapatok közül. A második leghosszabb tagság a Helsingborg és a Halmstad nevéhez fűződik, ez a két csapat 1993 óta tagja megszakítás nélkül az első osztálynak.

Története

[szerkesztés]
Az IFK Göteborg 1905-ben.

A klubot 1904. október 4-én alapították a Café Olivedalban,[1] ezzel az IFK 39. tagja lett.[2] A történelmi első meccs 4–1-es győzelemmel végződött egy helyi csapat, az IK Viking ellen.[3] Az IFK volt, a kisebb klubokat leszámítva, Göteborg második labdarúgócsapata az Örgryte IS után, melyet 1887-ben alapítottak.[4]

1907-ben az IFK lett négy év után az első csapat, amely legyőzte az Örgrytét.[5] 1908-ban megszerezték első bajnoki címüket a Svenska Mästerskapet megnyerésével. Érdekesség, hogy ez ma egy kupának felelne meg, akkoriban azonban az országban ennek megnyerése számított bajnoki címnek. Ebben az évben egyébként a csapat három játékosa bekerült a válogatottba,[5] valamint az IFK először játszott külföldi csapatok ellen, az ellenfél az Østerbro BK és a Boldklubben af 1893 voltak.[5]

1910-ben először játszottak a ma is használt kék-fehér csíkos mezben. 2 évvel később 1–1-es döntetlent játszottak a svéd olimpiai válogatottal, ezután a korabeli svéd sajtó minden idők legjobb svéd csapataként emlegették az IFK-t.[6] 1917-ben, zsinórban ötödször a csapat megnyerte a Svenska Serient, ami ekkoriban a legmagasabban jegyzett bajnokság volt. A kezdetektől egészen 1921-ig a játékosok edző nélkül játszottak, ekkor a magyar Bródy Sándort szerződtették, aki azonban csak két évvel később állt munkába.[7] A jelenlegi bajnokság, az Allsvenskan első szezonja 1924 második felében indult. A Göteborg végül második lett, és ebben az évben mutatkozott be a csapatnál a legendás Filip Johansson.[8] „Svarte-Filip” első szezonjában 22 mérkőzésen 39 gólt szerzett, ez a teljesítmény az IFK történetének legtöbb szerzett gólja egy szezon alatt.[9]

Első bajnoki címüket 1935-ben nyerték, miután az előző tíz szezonban egyszer sem végzett a negyedik helynél hátrébb.[10] Ebben az időszakban a göteborgi csapatok, vagyis az IFK és az Örgryte domináltak a bajnokságban.[11] 1938-ban az IFK meglepetésre kiesett az első osztályból, a következő szezonban azonban rögtön vissza is jutott.[12] A bajnokság a második világháború kitörése ellenére is folytatódott, az IFK ebben az évben második lett. 1942-ben rendkívül erős csapatuk volt, ennek ellenére csak nehézségek árán szerezték meg újabb bajnoki címüket.[12] A csapatban szerepelt az a Gunnar Gren is, aki az 1946-47-es szezonban gólkirály lett, megnyerte a svéd aranylabdát, a Guldbollent, valamint 1948-ban olimpiai aranyérmet is szerzett a svéd válogatottal.[13] Miután Gren 1949-ben elhagyta a csapatot, az a következő szezonban rögtön kiesett. Ahogy az korábban is volt, a következő szezonban rögtön visszajutottak, 1958-ban pedig már az európai porondon is szerepelhettek, a BEK-ben. A nemzetközi szereplés nem tartott sokáig, a második körben ugyanis kiestek az SC Wismut által. Az IFK nevéhez fűződik az Allsvenskan legmagasabb nézőszáma, a városi rivális Örgryte ellen az Ulleviben 52 194-en foglaltak helyet.[14]

Egy sikertelen időszak után a klub korábbi játékosa, Bertil Johansson lett a klub edzője, majd 1969-ben hatalmas meglepetésre bajnoki címet szereztek.[12] Az ezt követő időszak viszont a klub egyik legsötétebb időszaka, ugyanis az előző kiesésekkel ellentétben csak 6 évvel később, 1976-ban kerültek vissza az első osztályba.[15] Ekkor a későbbi sikeres tréner, Sven-Göran Eriksson lett a klub edzője, aki rögtön bevezetett egy átalakított 4-4-2-es formációt, amit Swenglish-nek neveztek el.[16][17] Eriksson első szezonjában a bajnokságban ezüstérmes lett, emellett a kupagyőzelmet is megszerezte, a klub története során először.

Az IFK szurkolói gólt ünnepelnek az Örebro SK ellen 2004-ben.

Miután a keretet megerősítették néhány drága játékossal,[18] 1981-ben a csapat a második helyen végzett, az UEFA-kupában pedig a negyeddöntőig jutott. A következő évben az IFK majdnem csődbe ment, a szurkolói klubtól kellett kölcsönkérni, hogy elutahzassanak Valenciába, hogy lejátszhassák az UEFA-kupa negyeddöntőjének visszavágóját.[19] Ezt követően végül minden jóra fordult, a csapat mindent megnyert, amin elindult, a bajnokságot, annak rájátszását, a svéd kupát, valamint az UEFA-kupát is, ahol a döntőben a Hamburgot győzte le, összesítésben 4–0-ra.[20] A következő 15 évben a Göteborg volt a legjelentősebb svéd csapat, ezalatt az időszak alatt 10 bajnoki címet és három kupagyőzelmet szereztek, továbbá még egyszer megnyerték az UEFA-kupát.

A csapat a következő években is erős maradt, 1983-ban és 1984-ben is megnyerték a bajnokságot, előbbi évben a kupát is. 1986-ban egészen a BEK elődöntőjéig jutott, az FC Barcelona ott is csak büntetőkkel tudta búcsúztatni.[21] 1987-ben egy tehetségekkel teletűzdelt csapat ismét megnyerte az UEFA-kupát, a döntőben a Dundee United legyőzésével, valamint a bajnoki címet is megszerezték.[20] 1990-ben a januiorcsapat trénere, Roger Gustafsson került a korábbi vezetőedző, Gunder Bengtsson helyére, vele 1990 és 1995 között a hat évből ötször bajnokok lettek.

1993-ban, a bajnoki cím után a Bajnokok Ligájában indulhattak. A csoportkörben az FC Barcelona, a Manchester United FC és a Galatasaray SK volt a svéd együttes ellenfele. Mindenki előre elkönyvelte a Göteborg kiesését, azonban a svédek hatalmas meglepetésre továbbjutottak csoportjukból.[22][23] A küzdelem a negyeddöntőben ért véget számukra, ahol a Bayern München búcsúztatta őket, idegenben lőtt góllal.

A centenárium előtti évek nem sikerültek jól, ugyanis a csapat csak egy ezüstérmet tudott felmutatni 1997-ből. 1998-ban nyolcadikok lettek, ezután a csapatnál edzőváltás történt ebben az évben és 1999-ben is. Korábban a csapatnál sohasem volt példa arra, hogy két egymást követő évben is szezon közben cseréljenek edzőt.[24] 1999-ben valamennyit javult a csapat teljesítménye, a hatodik helyen végzett a bajnokságban. A következő szezonok változatos eredményeket hoztak, ugyanis bár 2002-ben kiestek, 2001-ben, 2004-ben és 2005-ben is esélyesek voltak a bajnoki címre. 2007-ben a Göteborg 11 év után ismét bajnoki címet szerzett, egy évvel később pedig a kupát is elhódította. Az IFK-t annak ellenére a három legnagyobb svéd csapat között emlegetik, hogy az elmúlt tíz évben mindössze két győzelemmel büszkélkedhet a bajnokságból és a kupából.[21][25]

Mezszínek, címer

[szerkesztés]

Az IFK összes csapatának hagyományos mezszínei a kék és a fehér, ez alól a labdarúgócsapat sem kivétel. A klub első meze szinte teljesen kék volt, a felső közepén egy egyszerű, vízszintes fehér csíkkal és egy négyágú csillaggal, hasonlóan az IFK címeréhez.[26] A következő évben sima fehér vagy kék mezt használtak, csík nélkül. Ezt követően 1910-ben változott a klub meze, ekkor kék-fehér csíkos lett, hozzá kék nadrággal. A mezt a Kjøbenhavns Boldklub csapatának szerelése alapján készítették.[27] 1982-ben az ICA cég logója került fel a mezre, ez volt az első reklám a csapat szerelésén.[28][29][30] Az ICÁ-n kívül semmilyen egyéb szponzor neve nem került fel sohasem a mezre.[30]

A klub idegenbeli meze hagyományosan piros-fehér, különféle stílusokban, de volt már például narancssárga-fehér is a 90-es években. A piros-fehér színösszeállítás 2005-ben lett ismét bevezetve. A szurkolók kérésére 2007-ben egy harmadik mezt is készítettek, amely szinte teljesen fehér.[31]

Az IFK címere a város, Göteborg címerén alapul. A címer közepén egy oroszlán áll a Tre Kronort tartva macsában. Mindkét szimbólum benne van Svédország címerében is.[32]

Stadion

[szerkesztés]
09-04-11: Az IFK első mérkőzése az új Gamla Ulleviben, ahol az első mérkőzésen 6–0-s győzelmet arattak a Djurgårdens ellen.

Eredetileg az IFK Göteborg stadionja a Gamla Ullevi, ahol mérkőzéseik legnagyobb résézt játszották. 1992-ben az Ulleviben (Nya Ullevi) játszottak, a nagyobb mérkőzéseket, például a GAIS vagy az Örgryte IS elleni rangadókat, vagy a nemzetközi mérkőzéseket még mindig itt rendezik meg, a Gamla Ullevibe csak 18 ezren, míg a Nya Ullevibe több, mint 43 ezren férnek be.[33][34]

Az eredeti Gamla Ullevit 2007-ben lebontották, és ugyanezen a néven egy új stadiont építettek a helyére. Ennek a stadionnak a befogadóképessége 18 800 fő. Bár az építkezés 2008 végén befejeződött, a stadiont egészen a 2009-es szezon kezdetéig nem nyitották meg, a nyitómérkőzés a bajnokság első fordulójában, a Djurgårdens ellen volt, ami 6–0-s győzelemmel végződött.[35]

A csapat ezeken kívül három további stadiont használt. Első stadionja az Idrottsplatsen volt, amelyet 1896-ban építettek, és 1905-től 1916-ig, a Gamla Ullevi megépítéséig volt használatban. A stadion a Göteborgs Velocipedklubb-ban épült, és eredetileg pályakerékpáros versenyeket tartottak rajta. 1909b-en a Göteborg játszott az Örgryte IS stadionjában, a Balders Hagéban is, az Idrottsplatsen tulajdonosaival történt vita miatt.[36] A harmadik stadion, ahol több hazai meccset is játszottak, a Walhalla Idrottsplats volt. Egy további stadionban, a Slottskogsvallenben is játszottak mérkőzéseket, ám ezt nem tekintik a Göteborg stadionjának.[37]

Szurkolók

[szerkesztés]

Az IFK létrejötte előtt a legnagyobb klub a városban az Örgryte IS volt, melynek szurkolói inkább a középosztályból, később pedig a még gazdagabbak közül kerültek ki, míg az IFK szurkolói pedig leginkább munkásosztálybeli emberek voltak, ez is okot adott a rivalizálásra. Bár a kor szurkolói inkább úriemberek voltak, tapsoltak az ellenfélnek is, a két csapat szurkolói között megjelent a kezdeti „futballhuliganizmus” is, ugyanis a rivális drukkerek sokszor verekedésben törtek ki, vagy tömegesen berohantak a pályára.[38]

Az első világháború után az ellentét lecsillapodott, a két szurkolótábor ekkoriban igen jó viszonyt ápolt egymással. Ez szinte csak a hazai mérkőzéseken nyilvánult meg, ugyanis az IFK szurkolói továbbra is összetűzésekbe keveredtek hol a rendőrökkel, hol az ellenfél szurkolóival. Ez 1939-ben csúcsosodott ki, amikor mintegy 1500 IFK Göteborg-drukker keveredett harcba a Boråsi rendőrökkel.[38]

Az IFK Göteborg szurkolói az Örgryte IS elleni rangadón 2005-ben.

Mint Európa nagy részén, úgy Svédországban is a szurkolói kultúra szinte teljesen mentes volt a botrányoktól. Ez a 60-as években kezdett megváltozni, leginkább az angol foci befolyása által. Nem sokkal később jöttek létre a legismertebb szurkolói klubok, az AIK-nál a Black Army, a Djurgårdennél a Blue Saints (később Järnkaminerna), a Göteborgnál pedig az Änglarna (angyalok). A szurkolói klub 1969-ben jött létre, azonban 1973-ban, a csapat kiesésével megszűnt, majd legközelebb 1973-ban alakult meg újra. Ezt tekintik az alapítás évének.[39]

Az Änglarna az európai sikerek idején sokat segített a klubnak, ugyanis a szurkolók kölcsönének köszönhető, hogy a csapat le tudta játszani a Valencia CF elleni UEFA-kupa-mérkőzést. 1992-ben a klub majdnem úgy döntött, hogy marad a Nya Ulleviben, azonban a szurkolók a régi stadionba való visszaköltözés mellé álltak, és végül elérték céljukat.[19][40]

A máshol már megszokott ultrák csak az új évezredben kezdtek megjelenni a svéd stadionokban, így az Ulleviben is, ekkor újabb szurkolói csoportok, mint például az Ultra Bulldogs, a Young Lions vagy a West Coast Angelz.

A svéd csapatok közül az IFK a legnépszerűbb, egy 2004-es felmérés szerint a svéd futballszurkolók 13 százaléka vallotta magát IFK-drukkernek.[41] A csapat Göteborgban is a legnépszerűbb, a város szurkolóinak 55 százaléka szurkol az IFK Göteborgnak. A fővárosban, Stockholmban a negyedik legnépszerűbb (az AIK, Djurgårdens IF and Hammarby IF után), Malmőben pedig a második a Malmö FF mögött.[41]

Statisztika

[szerkesztés]

A bajnokságban

[szerkesztés]
Helyezések a bajnokságban 1930-ig
# 1908 1910 1918 1924-1925 1925-1926 1926-1927 1927-1928 1928-1929 1929-1930
1 Bajnok Bajnok Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
1930 és 1940 között
# 1930-1931 1931-1932 1932-1933 1933-1934 1934-1935 1935-1936 1936-1937 1937-1938 1938-1939 1939-1940
1 Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
1940 és 1950 között
# 1940-1941 1941-1942 1942-1943 1943-1944 1944-1945 1945-1946 1946-1947 1947-1948 1948-1949 1949-1950
1 Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
1950 és 1960 között
# 1950-1951 1951-1952 1952-1953 1953-1954 1954-1955 1955-1956 1956-1957 1957-1958 1959
1 Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
1960 és 1970 között
# 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969
1 Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
1970 és 1980 között
# 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
Egyéb 5. a másodosztályban

Az 1974-es, másodosztályban elért ötödik hely a csapat történetének legrosszabb helyezése..

1980 és 1990 között
# 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
1 Bajnok Bajnok Bajnok Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
1990 és 2000 között
# 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999
1 Bajnok Bajnok Bajnok Bajnok Bajnok Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
Helyezések 2000 óta
# 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
1 Bajnok
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
Egyéb Osztályozó
(VF)

Aranyérmes: 18

Ezüstérmes: 11

Bronzérmes: 14

Negyedik: 8

Helyezések a kupában 1980 és 1990 között
# 80-81 81-82 82-83 83-84 84-85 85-86 86-87 87-88 88-89 89-90
Győztes Győztes Győztes
Döntős
Elődöntő
1990 és 2000 között
# 90-91 1991 92-93 93-94 94-95 95-96 96-97 97-98 98-99 99-00
Győztes Győztes
Döntős
Elődöntős
2000 óta
# 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Győztes Győztes
Döntős
Sämre

Jelenlegi keret

[szerkesztés]

2021. március 9. szerint.

# Poszt Név
1 GRE K Giannis Anestis
2 SWE V Jesper Tolinsson
3 SWE KP Pontus Wernbloom
4 SWE V Carl Johansson
5 SWE V Alexander Jallow
6 SWE V Rasmus Wikström
7 SWE KP Sebastian Eriksson
8 SWE KP Hosam Aiesh
9 SWE CS Robin Söder Csapatkapitány
10 SWE CS Patrik Karlsson Lagemyr
11 ISL CS Kolbeinn Sigþórsson
12 SWE K Ole Söderberg
# Poszt Név
14 SWE KP Gustaf Norlin
15 SWE KP Jakob Johansson
17 SVK KP Marek Hamšík
18 SWE KP Isak Dahlqvist
19 SWE KP August Erlingmark
20 SWE KP Simon Thern
21 SWE KP Noah Alexandersson
22 SWE KP Tobias Sana
23 SWE KP Kevin Yakob
27 SWE V Yahya Kalley
28 NGR KP Alhassan Yusuf
30 SWE V Mattias Bjärsmyr

Ismertebb játékosok

[szerkesztés]
A Göteborgs-Posten csapat.


Ismertebb vezetőedzők

[szerkesztés]

Sikerek

[szerkesztés]
  • Bajnokság:
    • Győztes (18): 1908, 1910, 1918, 1934–35, 1941–42, 1957–58, 1969, 1982, 1983, 1984, 1987, 1990, 1991, 1993, 1994, 1995, 1996, 2007
    • Második (10): 1924–25, 1926–27, 1929–30, 1939–49, 1979, 1981, 1986, 1988, 1997, 2005
  • Mästerskapsserien:
    • Gyúztes (1): 1991
  • Svenska Serien:
    • Győztes (5): 1912–13, 1913–14, 1914–15, 1915–16, 1916–17
  • Fyrkantserien:
    • Győztes (1): 1918, 1919
  • Svenska Mästerskapet:
    • Győztes (3): 1908, 1910, 1918
  • Kupa:
    • Győztes (5): 1978–79, 1981–82, 1982–83, 1991, 2008
    • Döntős (4): 1985–86, 1998–99, 2004, 2007
  • Szuperkupa:
    • Győztes (1): 2008
    • Döntős (1): 2009

Nemzetközi

[szerkesztés]
  • UEFA-kupa:
    • Győztes (2): 1981–82, 1986–87
  • BEK:
    • Elődöntős (1): 1985-86
  • Royal League:
    • Döntős (1): 2004–05

Rekordok

[szerkesztés]

Kapcsolódó irodalom

[szerkesztés]
  • Glanell, Tomas (ed.), Havik, Göran (ed.); Lindberg, Thomas (ed.); Persson, Gunnar (ed.) & Ågren, Bengt (ed.). 100 år: Svenska fotbollförbundets jubileumsbok 1904-2004, del 1. Vällingby: Stroemberg Media Group (2004). ISBN 91-86184-59-8 
  • Göransson, Mattias, Josephson, Åke (ed.). Blåvit gryning. Göteborg: Offside Fanatik (2005). ISBN 91-85279-03-X 
  • Jönsson, Ingemar (ed.), Josephson, Åke (ed.). IFK Göteborg 1904-2004: en hundraårig blåvit historia genom elva epoker. Göteborg: IFK Göteborg (2004). ISBN 91-631-4659-2 
  • Nylin, Lars. Den nödvändiga boken om Allsvenskan: svensk fotboll från 1896 till idag, statistik, höjdpunkter lag för lag, klassiska bilder. Sundbyberg: Semic (2004). ISBN 91-552-3168-3 
  • Persson, Gunnar (ed.), Glanell, Thomas; Lundgren, Lars; Stark, Janne & Strömberg, Robert. Allsvenskan genom tiderna. Stockholm: Strömbergs idrottsböcker (1988). ISBN 91-86184-35-0 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Nylin, 47. oldal
  2. Jönsson, 9. oldal
  3. Jönsson, 10. oldal
  4. Jönsson, pp. 11–13.
  5. a b c Jönsson, 13. oldal
  6. Jönsson, 20. oldal
  7. Jönsson, 25. oldal
  8. Glanell, 108. oldal
  9. Nylin, 48. oldal
  10. Persson, p. 78.
  11. Glanell, 98–101. oldal
  12. a b c Nylin, p. 49.
  13. Jönsson, 55. oldal
  14. Högsta och lägsta publiksiffror i Allsvenskan (PDF). Sveriges Fotbollshistoriker och Statistiker, 2004. (Hozzáférés: 2007. június 20.) (svédül)
  15. Jönsson, 99. oldal
  16. Sven-Göran Eriksson. The Football Association, 2006. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
  17. Bakgrundsfakta till Token från Torsby. Offside, 2006. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.) (svédül)
  18. Jönsson, 109. oldal
  19. a b Jönsson, 110–111. oldal
  20. a b Jönsson, Ingemar: IFK Göteborg: 1977-89. IFK Göteborg, 2003. [2012. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.) (svédül)
  21. a b Cresswell, Peterjon: Magazine: Gothenburg. uefa.com, 2003. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
  22. M.H.: Nittiotalet är över - men minnena består. Alltid Blåvitt, 1999. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 20.) (svédül)
  23. Guslen, Bertil. „Blåvitt 1994 var mästarlaget som fick Europa att se rött”, Göteborgs-Posten, 1994. december 31. 
  24. Jönsson, 153. oldal
  25. Nylin, 10., 27. és 47. oldal
  26. Jönsson, 11. oldal
  27. Persson, 76. oldal
  28. Jönsson, 304. oldal
  29. Jönsson, 177–178. oldal
  30. a b Juve, Inter, Milan - och VSK”, Vestmanlands Läns Tidning, 2004. december 6.. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. június 20.)  (svédül)
  31. Ericson, Tomas: Blåvitt spelar i helvitt imorgon. Alltid Blåvitt, 2007. június 11. (Hozzáférés: 2007. június 20.) (svédül)
  32. Stadsvapnets historia. Göteborgs Stad, 2007. május 4. [1996. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.) (svédül)
  33. IFK Göteborg: Gamla Ullevi. IFK Göteborg, 2006. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 21.) (svédül)
  34. IFK Göteborg: Ullevi. IFK Göteborg, 2006. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 21.) (svédül)
  35. TT. „Rivningen av Gamla Ullevi igång”, Göteborgs-Posten, 2007. január 9.. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2007. május 4.)  (svédül)
  36. Jönsson, 44. oldal
  37. Jönsson, 46–47. oldal
  38. a b Jönsson, 190. oldal
  39. Johansson, Andreas: Historik. Änglarna.se, 2004. (Hozzáférés: 2007. június 20.)
  40. Jönsson, 191–192. oldal
  41. a b CEFOS/SOM-Institutet (2004. április 27.). „Svenska fotbollssupportrar”, Kiadó: Göteborg University. 

További információk

[szerkesztés]
Hivatalos weboldal
Szurkolói klubok

Híroldalak
Szurkolói oldalak