I. Nitókrisz
| I. Nitókrisz | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
 | ||||||||||||||
| Uralkodása | 655–585 | |||||||||||||
| Prenomen |
nb.t-nfr.w-mw.t Nebetnoferumut „A szépség/jóság úrnője Mut” | |||||||||||||
| Nomen |
n.t-ỉqr.t Neithiqret „Neith tökéletes” | |||||||||||||
| Apja | I. Pszammetik | |||||||||||||
| Anyja | Mehitenweszhet | |||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Nitókrisz témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||
I. Nitókrisz (egyiptomi nyelven Neithiqret, más néven III. Sepenupet, uralkodói neve: Nebetnoferumut; ? – i. e. 585) ókori egyiptomi papnő, Ámon isteni felesége a XXVI. dinasztia idején. Több mint hetven évig töltötte be ezt a pozíciót.[1]
Apja I. Pszammetik, a XXVI. dinasztia első fáraója, aki véget vetett Egyiptom asszír megszállásának. Anyja Mehitenweszhet királyné. Két testvére ismert, II. Nékó fáraó és Meritneith hercegnő.[2] Pszammetik a szaiszi uralkodócsaládból származott és eredetileg az asszírok oldalán állt apjával, I. Nékóval – akit később az egyiptomiak megöltek –, mikor azonban az asszírok hatalma gyengülni kezdett, Pszammetik kiűzte őket, és újraegyesítette Egyiptomot.[3]
I. e. 656 márciusában, uralkodásának kilencedik évében Pszammetik hadiflottát indított Thébába, ezzel az előző uralkodócsalád utolsó bástyáját is megszerezte, és a hatalmon lévő II. Sepenupettel – aki a XXV. dinasztia hercegnője és Ámon isteni felesége volt – örökbe fogadtatta Nitókriszt. Az erről fennmaradt dokumentum az ún. Örökbefogadási sztélé.[4][5] A szövegben Pszammetik kijelenti, hogy nem kívánja kisemmizni a Sepenupet eredeti örökösének tekintett Amenirdiszt, hanem Nitókriszt Amenirdisz örökösének szánja, de nincs bizonyíték arra, hogy Amenirdisz végül uralkodott volna.[6] Nitókrisz tizenhat nap utazás után érkezett meg Thébába, ahol Sepenupet örökbe fogadta. Utazása előtt Nitókrisz számos birtokot kapott apjától hét felső-egyiptomi és négy alsó-egyiptomi nomoszban, emellett Pszammetik rendelkezett a havi bevételéről is, melyet a papságtól kell kapnia.
Nitókriszt ábrázolják apjával és örökbefogadó anyjával a Vádi Gaszuszban;[1] Padihorresznet háznagy sírjában Sepenupettel és Amenirdisszel – itt a címekből úgy tűnik, Nitókrisz követte II. Sepenupetet, átugorva II. Amenirdiszt[6] –, illetve saját háznagya, Pabasza sírjában (TT279), ahol a két nőalak melletti felirat valószínűleg úgy értelmezendő, hogy „Nitókrisz, Sepenupet lánya” és „Sepenupet, Amenirdisz lánya”. Utóbbinál a Sepenupet I. Nitókrisz második nevére, a (III.) Sepenupetre utalhat.[6]
Nitókrisz hetven éven át, Uahibré uralkodásának 4. évéig töltötte be pozícióját. Uralkodása alatt sokat építkezett Karnakban, Luxorban és Abüdoszban.[1] Idős korában örökbe fogadta unokaöccsének, II. Pszammetiknek a leányát, Uahibré testvérét, Anhnesznoferibrét, aki követte Ámon isteni feleségeként.[7][8] Lehetséges, hogy korábban is volt egy örököse, Sepenupet, aki hamarabb meghalt; őt Pedihorresznet sírjában ábrázolják.[1] Nitókriszt a Medinet Habu-i templomkomplexumban temették el vér szerinti anyjával és II. Sepenupettel együtt, szarkofágja – melyet a ptolemaida korban újrahasználtak Dejr el-Medinában – ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Dodson & Hilton 247. o.
- ↑ Dodson & Hilton 244. o
- ↑ Dodson & Hilton 242. o.
- ↑ J. H. Breasted, Ancient Records of Egypt, Part Four: "The Adoption Stela of Nitocris" §§ 945
- ↑ Sergio Donadoni, The Egyptians, University of Chicago Press 1997, ISBN 0226155560 p.141
- ↑ a b c Aidan Dodson: The Problem of Amenirdis II and the Heirs to the Office of the God's Wife of Amun During the Twenty-sixth Dynasty. The Journal of Egyptian Archaeology, vol. 88, 2002. pp.179–186
- ↑ Dodson & Hilton 246. o.
- ↑ I. E. S. Edwards, John Boardman, John B. Bury, S. A. Cook, The Cambridge Ancient History, p.733
Források
[szerkesztés]- ↑ Dodson & Hilton: Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3
