I. Izjaszláv polocki fejedelem
| Izjaszláv Vlagyimirovics | |
 | |
| Izjaszláv pecsétje | |
| Polock fejedelme | |
| Uralkodási ideje | |
| 989 – 1001 | |
| Elődje | Rogvolod |
| Utódja | I. Vszeszláv |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Rurik-dinasztia |
| Született | 978/979 Kijev |
| Elhunyt | 1001 Polack |
| Édesapja | I. Vlagyimir |
| Édesanyja | Rognyeda |
| Testvére(i) |
|
| Gyermekei | Vszeszláv Brjacsiszláv |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Izjaszláv Vlagyimirovics témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Izjaszláv Vlagyimirovics (oroszul Изясла́в Влади́мирович; 978/979 – 1001) Polock fejedelme, I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem fia, a Rurikovicsok polocki ágának (az ún. Izjaszlavicsok) megalapítója.
Élete
[szerkesztés]
Izjaszláv Rognyeda polocki hercegnő fia volt, akit Vlagyimir fejedelem a város meghódítása után erőszakkal tett a feleségévé. Életéről nagyon keveset árulnak el a források; a Nyesztor-krónika szerint 980-981 körül született Kijevben, de mivel Polock Ruszhoz csatolása feltehetően inkább 978-ban történt (nem 980-ban mint ahogyan a krónikában áll), valószínűbb, hogy Izjaszláv 978 végén vagy 979 elején született.
987-ben Rognyeda megpróbálta megölni Vlagyimirt, de kudarccal járt. A feldühödött fejedelem maga akarta leszúrni feleségét, de a zajra felfigyelt Izjaszláv és karddal a kezében anyja elé állt, hogy megvédelmezze. Vlagyimir végül egy bojár tanácsára egy Polock környéki városkába száműzte Rognyedát a fiával együtt. A várost Izjaszlavlra nevezték át.
988-ban apja parancsára egész családjával együtt megkeresztelkedett. A következő évben Vlagyimir Polock részfejedelmévé tette. Izjaszláv a lerombolt várost korábbi helyéről a Palata folyó magasabb, jobban védhető bal partján építtette újra. Az őskrónika szerint természete "csendes és szelíd és békés és irgalmas", míg a Nyikon-krónika azt állítja, hogy okos, művelt ember volt. 1001-ben, alig 22-23 évesen meghalt, két kisfiút hagyva maga után. A többi részfejedelemségtől eltérően, ahol a kijevi nagyfejedelem fiai váltották egymást a trónon, Polockot Izjaszláv fiai örökölték, és a későbbiekben is (kisebb intermezzókkal) az ő leszármazottjai kormányozták a fejedelemséget. Ez bizonyos önállósággal járt együtt de a későbbiekben Polock és Kijev, fegyveres összecsapásig fajuló konfliktusának volt a forrása is.
Izjaszláv ólomból készült függőpecsétjét 1954-ben találták meg Novgorodban, felirata a keleti szláv írásbeliség egyik első emléke. A többi Rurikovicshoz hasonlóan a háromágú szigonyjelképet (trezubec) használta, a középső ágán kereszttel.
Családja
[szerkesztés]Izjaszláv feleségének neve és kiléte nem ismert. Két fia született:
- Vszeszláv († 1003), Polock fejedelme
- Brjacsiszláv († 1044), Polock fejedelme
Források
[szerkesztés]- Славянская энциклопедия. Киевская Русь – Московия: в 2 т. / Автор-составитель В. В. Богуславский. – М.: ОЛМА-ПРЕСС, 2001. – Т. 1. – 784 с. – 5000 экз. – ISBN 5-224-02249-5
- Войтович Л. Рюриковичі. Ізяславичі полоцькі // Князівські династії Східної Європи (кінець IX – початок XVI ст.): склад, суспільна і політична роль. Історико-генеалогічне дослідження. – Львів: Інститут українознавства ім. І.Крип’якевича, 2000. – 649 с. – ISBN 966-02-1683-1 (укр.)
- Карпов А. Ю. Владимир Святой. – М.: Молодая гвардия, 1997. – 446 с. – (Жизнь замечательных людей: Серия биографий; Вып. 738). ISBN 5-235-02274-2
- Карпов А. Ю. Ярослав Мудрый. – М.: Молодая гвардия, 2001. – 583 с. – (Жизнь замечательных людей: Серия биографий; Вып. 1008 (808)). ISBN 5-235-02435-4
- Рыжов К. Все монархи мира. Россия. – М.: Вече, 1998. – С. 371–372.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Изяслав Владимирович (князь полоцкий) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.