I. István horvát király
| I. István | |
 | |
| A Horvát királyság és a Bizánci Birodalom 1045-ben | |
| Horvát királyság királya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1030 – 1058 | |
| Elődje | III. Krešimir Mihály |
| Utódja | IV. Krešimir Péter |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trpimirović-ház |
| Született | 988 |
| Elhunyt | 1058 |
| Nyughelye | Szigeti Szent István-templom |
| Édesapja | Szvetoszláv Szuronja |
| Házastársa | Joscella |
| Gyermekei | Kresimir Császtimir |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. István (horvátul: Stjepan), (988 – 1058) a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 1030-tól 1058-ig. A Trpimirović-házi Szvetoszláv Szuronja fia volt. Felesége Orseolo Joscella (Hicela) volt, II. Orseolo Péter velencei dózse lánya.[1] Habár nem ő volt az első „István/Stjepan” a horvát uralkodók sorában (Stjepan Držislavnak is ez volt a neve, de ő csak koronázása után vette fel a „Stjepan” nevet), őt már születésekor Istvánnak keresztelték. Ezért tartják őt az „első” István horvát királynak.
Uralkodása
[szerkesztés]I. István uralma kezdetén a horvát tengeri hatalmat akarta megerősíteni, ezért már 1032-ben Bizánc segítségére küldte flottáját az arabok ellen. A bizánci szövetség szükséges volt számára, hogy ellenállhasson a Velencei Köztársaságnak, amely meg akarta hódítani az adriai tengermelléket.
A kereskedelem is fellendült. Zára, Biograd, Knin és Spalatóban megjelent a városi arisztokrácia. Ekkortájt keletkeztek a Száva-menti városok is, mivel a lakosság északra vándorolt jobb föld után kutatva. A legnagyobb városok Zágráb és Sziszek voltak.
1050-ben I. István Bosznia és Dalmácia fölött is uralkodott, és földet adományozott Raguzának a korábbi határtól 16 km-re északra, Zatonig.[2] Az adományba beletartozott Gruž kikötő is, mely manapság Dubrovnik kereskedelmi kikötője.[2]
I. István 1058-ig uralkodott, majd fia, IV. Krešimir Péter követte.
Források
[szerkesztés]- ↑ Ferdo Šišić: Pregled povijesti hrvatskoga naroda, 1920, Zagreb (horvátul)
- ↑ a b Frederick Bernard Singleton (1985). "A Short History of the Yugoslav Peoples", Cambridge University Press, ISBN 0-521-27485-0
| Előző uralkodó: III. Krešimir |
Következő uralkodó: IV. Krešimir Péter |
