Ugrás a tartalomhoz

I. Hattuszilisz hettita király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Hattuszilisz
Labarnasz, Nagy Király, Hattuszasz és Kusszara királya, Én, a Nap

Hatti királya
Ḫattušiliš
Uralkodási ideje
i. e. 1586 i. e. 1556
ÖrököseHuccijasz, majd Labarnasz
ElődjeLabarnasz
UtódjaI. Murszilisz
Életrajzi adatok
Születetti. e. 17. század
Kusszara
Elhunyti. e. 1620
Hattuszasz
NyughelyeKusszara
ÉdesapjaPapahdilmah(?)
Testvére(i)
HázastársaKadduszi
GyermekeiHuccijasz
Hasztajarasz
Labarnasz(?)
Happi(?)
Pimpirit(?)
SablonWikidataSegítség
A korahettita időszak térképe. Jelmagyarázat: 1I. Labarnasz territóriuma, 2 – I. Hattuszilisz hadjáratainak övezete, 3Telepinusz befolyási övezete

I. Hattuszilisz (Ḫattušiliš, másképp II. Labarnasz, luvi ) hettita király Hatti egységes, birodalmi létének második uralkodója i. e. 1586–1556 között (a középső kronológia szerint 1650–1620). A később szinte legendássá vált Labarnasz helyét nem leszármazási elven vette át, hanem kijelölés útján. Hattuszilisz az egyik lehetséges elképzelés szerint Labarnasz féltestvérének, Papahdilmahnak a fia volt, akit Labarnasz erővel űzött el a trónról, ezért lehet, hogy Hattuszilisszel visszaállt az eredeti öröklési rend. Más adatok alapján Tavannanna királyné (Labarnasz felesége) unokaöccse volt. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy Hattuszilisz volt maga Labarnasz, uralkodói címként használva. A történészek időnként II. Labarnasz néven is emlegetik, mivel Hattuszilisz bizonyosan használta ezt a név-címet.

A Hattuszilisz név esetleg származhat az új főváros, Hattuszasz nevéből is (ember Hattumból), ennek alapján feltételezik, hogy ő tette fővárossá. Ugyanakkor a Labarnasszal való azonosításának sem mond ellent, ebben az esetben Labarnasz az új székhelyre költözéskor vehette fel a Hattuszilisz nevet, és okozta ezzel a mai névbizonytalanságot. Az bizonyos, hogy Hattuszilisz vette fel először a Hattuszasz királya címet, ugyanakkor használta a Kusszara királya címet is, utalva arra, hogy Neszában székelő családja eredetileg kusszarai uralkodói család. Emellett a Nagykirály címet is felvette. Úgyszintén elsőként használta az Én, a Nap (𒀭𒌓𒋛 DUTUši) címet is, amelynek előképe Anittasz kiáltványában fedezhető fel. A felirat ezen a helyen sérült, ezért nem állapítható meg, hogy a Nap segítségével aratott-e győzelmet, vagy ő maga a Nap(keleti).

Uralkodásának hatéves periódusát viszonylag jól ismerjük, mert akkád nyelvű felirat számol be róla (már amennyire hinni lehet egy uralkodó beszámolójának).[1] Eszerint a hettita uralmat a tengerig terjesztette ki, a következő évben szíriai városokat, köztük Alalahot és Varszuvát (Urszu) hódoltatta, azután arzavai hadjárat, végül három évig a korábban Mitanni által elfoglalt észak-szíriai és anatóliai területeken hadakozott. (Szanahuitta, Caruna.)

A hettita irodalom két darabja ismert a korából, a Kanis királynője és a Calpai történet. Mindkettő egységes elbeszélésbe szerkesztve a Calpa-szövegben maradt fenn. Ez utóbbi egyben adatokat szolgáltat egy palota építése előtti rituálékhoz. Ismert emellett még végrendelete is (CTH#6), amelyben Labarnasz nevű fiát (vagy unokaöccsét) megfosztja a tróntól és helyette unokáját, Mursziliszt jelöli a trónra.[2] Halálát az Alahtum ostroma közben szerzett sebesülés okozta. Sebe halálos volt ugyan, de Hattuszilisz még visszatérhetett fővárosába, ahol leíratta végrendeletét.

Későbbi korokban készített másolatokból ismert a Palotakrónika című dokumentum (CTH#8 és CTH#9).

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Hattuszilisz Évkönyvei
  2. Ceram, C.W.. A hettiták regénye. Gondolat K. (1964)  i. m. 86. old.

Források

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Labarnasz
Következő uralkodó:
I. Murszilisz
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap