I’m Wide Awake, It’s Morning
Bright Eyes I’m Wide Awake, It’s Morning | ||||
stúdióalbum | ||||
Megjelent | 2005. január 25. | |||
Stílus | hagyományos népzene | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 45:41 | |||
Kiadó | Saddle Creek Records | |||
Producer | Mike Mogis | |||
Kritikák | ||||
| ||||
Bright Eyes-kronológia | ||||
| ||||
Bright Eyesstúdióalbum-kronológia | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az I’m Wide Awake, It’s Morning a Bright Eyes hatodik stúdióalbuma, amelyet a következő, hetedik lemezzel (Digital Ash in a Digital Urn) egy napon, 2005. január 25-én adott ki a Saddle Creek Records.
Az album a Saddle Creek Records 72. kiadványa.[8]
Történet
[szerkesztés]Ez volt az első Bright Eyes-album, amelyen Nate Walcott is szerepel; a zenész ekkorra a zenekar teljes jogú tagjává vált.
A First Day of My Life videóklipjét John Cameron Mitchell rendezte. A Road to Joy Ludwig van Beethoven Örömódájából tartalmaz egy részletet, a lemez címe pedig a dal szövegének egy részlete.
Nagyobb sikereket akkor értek el először, amikor a Lua és First Day of My Life számaik a Billboard Singles Sales listáján 2004-ben az első két helyre kerültek. 2005-ben két részre osztott turnéra indultak: először népzenei hatású I’m Wide Awake, It’s Morning, majd az inkább elektropop-elemeket tartalmazó Digital Ash in a Digital Urn dalaiból válogattak. A Billboard listáin mindkét lemez a legjobb húsz között volt: előbbi a Billboard 200 rangsorában a tizedik, a független albumok listáján pedig a második lett.[9] Az albumokat kísérő turnét megörökítették a szintén 2005-ben kiadott Motion Sickness: Live Recordings koncertlemezen. A Lua szerepelt a 2015-ös Life is Strange videójátékban.
Számlista
[szerkesztés]Az összes dal szerzője Conor Oberst.
Cím | Hossz | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1. | At the Bottom of Everything | 4:34 | |||||||
2. | We Are Nowhere and It’s Now | 4:12 | |||||||
3. | Old Soul Song (For the New World Order) | 4:29 | |||||||
4. | Lua | 4:31 | |||||||
5. | Train Under Water | 6:05 | |||||||
6. | First Day of My Life | 3:08 | |||||||
7. | Another Travelin’ Song | 4:16 | |||||||
8. | Land Locked Blues | 5:47 | |||||||
9. | Poison Oak | 4:39 | |||||||
10. | Road to Joy | 3:54 | |||||||
45:41 |
Szöveges tartalom
[szerkesztés]Két korábbi alkotáshoz hasonlóan ez a lemez is egy monológgal indul, amelyet ezúttal Oberst mond el. Az elbeszélt történetben két ismeretlen utazik egy repülőn, ami az óceánba fog zuhanni; egyikük az A Bottom of Everythinget, az album nyitódalát kezdi énekelni. Az egyszerű, négy akkordos népdal Conor „vízjelezett kommentárja” az amerikai ideálokról: „Kilenc számot [személyazonosító jel] kell megjegyeznünk, egyben elfelejteni, hogy lelkünk is van. Ez egy végtelen harc a tulajdonért, és előnyökért. És folyton rohannunk kell.”
Ugyanezen dal szerepelt a Late Late Show 2004. április 30-i adásában, ami Kalifornia kormányzójáról, Arnold Schwarzeneggerről és az USA elnökéről, George W. Bushról szólt. Oberst így jellemezte a két férfit: „két ember, akiket sokat csodálok bicepszeik, valamint ijesztő, fasiszta programjuk miatt”; valamint a végén így számolt: 1, 2, 6, 6, 6. A műsor végi elemzés helyett végül Oberst „M. Wardot elnöknek!” bekiabálásával helyettesítették.
A dalhoz később az előzmény-történeten alapuló videóklip is készült, amelyet Cat Stolen rendezett; szereplői Evan Rachel Wood és Terence Stamp.
Fogadtatás
[szerkesztés]A lemez általánosságban pozitív pontszámokat kapott. A Metacritic oldalán 33 értékelés alapján 85 pontot kapott a 100-ból, amit „általánosan elfogadást” jelez.[1] A Los Angeles Times szerint az alkotás „egy album, ami egy mestermű fényével ragyog”.[4] A Drowned in Sound kritikusa, Sean Adams szerint a lemez döbbenetes, és pont időben keltette fel a figyelmet.[10] Chris Dalen, a Pitchfork Media szerzője 8,7 pontot adott a 10-ből; szerinte „az I’m Wide Awake, It’s Morning bármely, eddigi albumnál sikeresebben keveri a személyi és politikai szálakat, és a próbálkozások csak megerősítik az ezen pillanatokat”.[5]
Az AllMusicnak író Stephen Thomas kevésbé volt elragadtatva: szerinte Conor Oberst nagyravágyása kihat szövegeire; szerinte az album bizonyíték arra, hogy az énekes „ahelyett, hogy zeneileg felnőtt volna, az örök serdülőkorban kavarog”.[3]
A kiadványból az Egyesült Államokban 2014-ig 522 ezer példány kelt el.[11] 2007-ben az Independent Music Companies Association aranylemezzel díjazta; ezt azok az albumok kaphatják meg, amelyekből Európában legalább 100 000 darabot értékesítettek.[12]
Éves helyezések
[szerkesztés]Értékelő | Helyezés |
---|---|
Amazon.com | 79[13] |
Blender | 4[14] |
Metacritic | 17[15] |
Planet Sound | 1 |
Q | 5[16] |
Rolling Stone | 8[17] |
Spin | 21[18] |
Time | 10[19] |
A lemez az éves listákon kívül a Rolling Stone „Az évtized top 100 albuma” listáján az 50.,[20] illetve a New Musical Express „Az évtized top 100 legjobb albuma” rangsorában a 31. lett.[21]
Közreműködők
[szerkesztés]- Conor Oberst – ének, gitár
- Mike Mogis – mandolin, pedal steel gitár, tizenkét húros gitár
- Nate Walcott – trombita
- Andy LeMaster, Emmylou Harris, Jim James, Maria Taylor – ének
- Nick White – zongora, orgona, rhodes, vibrafon
- Alex McManus, Jesse Harris – gitár
- Matt Maginn, Tim Luntzel – basszusgitár
- Clark Baechle, Jason Boesel – dob
- Jake Bellows – szájharmonika
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az I'm Wide Awake, It's Morning című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b I'm Wide Awake, It's Morning (angol nyelven). Metacritic. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ Bright Eyes: I'm Wide Awake, It's Morning. (angolul) Q, CCXXII. évf. 129. sz. (2005. január)
- ↑ a b Stephen Thomas Erlewine: I'm Wide Awake It's Morning (angol nyelven). AllMusic. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ a b Robert Hilburn: With all senses awakened (angol nyelven). Los Angeles Times, 2005. január 9. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ a b Chris Dahlen: I'm Wide Awake, It's Morning (angol nyelven). Pitchfork Media, 2005. január 23. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ Bright Eyes: I'm Wide Awake, It's Morning. (angolul) New Musical Express, 49. sz. (2005. január 22.)
- ↑ Jon Caramanica: Split Myself in Two. (angolul) Spin, XXI. évf. 2. sz. (2005. február) Hozzáférés: 2017. szeptember 24.
- ↑ I’m Wide Awake, It’s Morning (angol nyelven). Saddle Creek Records. [2021. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (angol nyelven). Billboard. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)[halott link]
- ↑ Sean Adams: I'm Wide Awake, It's Morning (angol nyelven). Drowned in Sound, 2005. január 23. [2016. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ Reggie Ugwu: Conor Oberst: The Ex Boy Wonder of Indie Rock Moves to a Major Label (angol nyelven). Billboard, 2014. április 28. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ About the Awards (angol nyelven). Impala. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ I'm Wide Awake, It's Morning (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ The Top 50 Albums of 2005. (angolul) Blender, (2005)
- ↑ Best Music and ALbums for 2005 (angol nyelven). Metacritic. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
- ↑ Q magazine Recordings Of The Year (angol nyelven). Rock List Music, 2017. február 25. [2018. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ Top 50 Records of 2005 (angol nyelven). Rolling Stone. [2005. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 24.)
- ↑ The 40 Best Albums of 2005 (angol nyelven). Spin, 2005. december 31. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
- ↑ Josh Tyrangiel: Best of 2005: Music (angol nyelven). Time, 2005. december 16. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
- ↑ 100 Best Albums of the ’00s (angol nyelven). Rolling Stone. [2012. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
- ↑ The Top 100 Greatest Albums of The Decade (angol nyelven). New Musical Express, 2009. november 11. (Hozzáférés: 2017. szeptember 23.)
További információk
[szerkesztés](angolul)