Howard McGhee
| Howard McGhee | |
 | |
| Rochester, New York, 1976 | |
| Életrajzi adatok | |
| Becenév | „Maggie” |
| Született | 1918. március 6.[1][2][3] Tulsa[4] |
| Származás | afroamerikai |
| Elhunyt | 1987. július 17. (69 évesen)[1][5][2][3] New York |
| Iskolái | Cass Technical High School |
| Pályafutás | |
| Műfajok | dzsessz |
| Híres dal | Blues For Helene |
| Hangszer | trombita |
| Tevékenység | dzsesszzenész |
| Kiadók |
|
| Howard McGhee weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Howard McGhee témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Howard McGhee (Tulsa, 1918. március 6. – New York, 1987. július 17.) amerikai dzsessztrombitás. McGhee Detroitban nőtt fel. McGhee az egyik első amerikai bebop trombitás volt − Dizzy Gillespie, Fats Navarro és Idrees Sulieman mellett. Hatással volt a fiatalabb bebop trombitásokra, mint például Fats Navarrora.
.jpg)
Pályafutása
[szerkesztés]Egy klubban hallgatta a rádión Charlie Parkert, az új stílust, a bebopot, amit például Kid Ory is helytelenített. Pályafutása során McGhee Lionel Hampton, Andy Kirk, Count Basie és Charlie Barnet által vezetett zenekarokban játszott. 1946-47 között a Dial Records néhány lemezfelvételét készítették el Hollywoodban Charlie Parkerrel és McGhee-vel. Az elsőt 1946. július 29-én mutatták be. A zenészek Charlie Parker, Howard McGhee, Jimmy Bunn, Bob Kesterson és Roy Porter voltak. Parker egészsége összeomlásához közeledve játszotta a „Max is Making Wax”-ot, a „Lover Man”-t és a „The Gypsy”-t. McGhee továbbra is munkatársa maradt Parkernek. Olyan számokat játszott, mint a „Relaxin' at Camarillo”, a „Cheers”, a „Carvin the Bird” és a „Stupendous”.
Ez idő tájt McGhee a Los Angeles-i bebop egyik vezető zenésze lett, számos koncerten vett részt, felvételeket készített, és egy ideig még éjszakai klubot is vezetett. Kaliforniai tartózkodása faji előítéletek miatt ért véget, ami különösen aljas volt McGhee-vel szemben, akinek a felesége fehér volt.
Kábítószer-problémáitól McGhee az 1950-es évek nagy részében megszabadult, de az 1960-as években az újra felbukkant. Karrierje az 1960-as évek közepén újra felpörgött. 1976-ban készített új felvételeket. A hatvanas évek végén a három nagy együttes egyikét vezette New Yorkban. Az 1970-es évek közepén jelentek meg lemezeik.
Az 1970-es években McGhee zenét tanított, mind osztálytermekben, mind a Manhattan belvárosában található lakásán. Zeneelméletet tanított például Charlie Rouse-nak is.
McGhee 1987-ben halt meg, 69 éves korában.
Lemezválogatás
[szerkesztés]- 1945: Howard Mc Ghee On Dial – The Complete Sessions James Moody, Dodo Marmarosa, Hank Jones, Milt Jackson, Ray Brown, J. C. Heard
- 1948: Howard McGhee 1948 – Fats Navarro, Billy Eckstine, Jimmy Heath, Hank Jones, Ray Brown
- 1948: Howard McGhee & Milt Jackson
- 1955: The Bop Master – Pepper Adams, Duke Jordan, Tommy Flanagan, Sahib Shihab, Ron Carter, Percy Heath
- 1961: Maggie´s Back In Town – Phineas Newborn, Leroy Vinnegar, Shelly Manne
- 1961: Sharp Edge (Black Lion) – George Coleman, Junior Mance, Jimmy Cobb
- 1976: Just Be There – Horace Parlan, Kenny Clarke
- 1978: Home Run
- 1979: Wise In Time
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Biographical Dictionary of Afro-American and African Musicians
- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)