Hoss József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hoss József
Született1881. szeptember 22.
Magyarszerdahely
Elhunyt1969. január 18. (87 évesen)
Somogyszentpál
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • katolikus pap
  • politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1939–1944)
SablonWikidataSegítség

Hoss József (Újnéppuszta, Zala vármegye, 1881. szeptember 22.Somogyszentpál, 1969. január 18.) magyar katolikus pap, pápai prelátus, címzetes apát, székesegyházi főesperes, országgyűlési képviselő.

Élete[szerkesztés]

1881-ben született a Zala vármegyei Újnéppusztán római katolikus vallásban. Középiskolai tanulmányait a nagykanizsai kegyesrendi főgimnáziumban végezte, később Veszprémben, majd a budapesti tudományegyetemen hittudományi tanulmányokat is folytatott. 1906. június 30-án szentelték pappá, ezt követően Zalaszántóra kapott kápláni kinevezést. A következő időszakban Bécsben is tanult, 1908-ban pedig megszerezte a teológia doktora címet.

1909 és 1915 között a veszprémi papnevelő intézetben volt lelki igazgató, illetve a dogmatika tanára, 1915 és 1922 között pedig tanár a város teológiai főiskoláján, hittanár az Angolkisasszonyok Intézeténél és a Tanítóképzőben. Már ebben az időben is bekapcsolódott a helyi és vármegyei közéletbe, egy időben a Veszprémi Hírlap felelős szerkesztője is volt.

1922-ben plébánosnak nevezték ki Kaposvárra, ott teljesített szolgálatot egészen 1936-ig; közben elnyerte a jásdi címzetes apát címet is. Mind Kaposvárott, mind vármegyeszerte ugyancsak aktívan részt vett a helyi társadalmi életben, elsősorban szociális és karitatív tevékenységével vívott ki magának köztiszteletet és általános megbecsülést. Nevéhez fűződik Kaposvárott az akkor modernnek számító szegénygondozási rendszer meghonosítása.

1935-től veszprémi egyházmegyei kanonok, a következő esztendőben az Egyházmegyei Hivatal igazgatója lett. Az 1939-es magyarországi országgyűlési választáson mint Veszprém vármegyei lajstromos képviselő szerzett parlamenti mandátumot. 1942-től őrkanonok, 1943-tól nagyprépost, püspöki helynök, 1948-tól káptalani helynök, 1949-től pedig ismét püspöki helynök lett. 1951-ben Somogyszentpálra költözött és ott élt élete végéig. A kaposvári keleti temetőben nyugszik.

Művei[szerkesztés]

  • A kaposvári Nagyboldogasszony-plébánia gazdasági helyzetének jogi kialakulása. Kézirat. Veszprém, 1936.
  • A kaposvári plébánia története. Veszprém, 1948.
  • Somogyszentpál néprajza 1700-as évek elejétől 1950-es évekig. Kézirat. Káptalani Levéltár.

Források[szerkesztés]