Horvát Árpád (történész)
Horvát Árpád | |
Portréja a Vasárnapi Ujságban | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1820. február 23. Pest |
Elhunyt | 1894. október 26. (74 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Ismeretes mint | történetíró |
Nemzetiség | magyar |
Házastárs | Szendrey Júlia |
Szülei | Horvát István |
Gyermekek | Horvát Árpád |
Pályafutása | |
Szakterület | történettudomány |
Jelentős munkái | • Bevezetés a magyar oklevéltanba • Oklevéltani jegyzetek |
A Wikimédia Commons tartalmaz Horvát Árpád témájú médiaállományokat. |
Horvát Árpád (Pest, 1820. február 23. – Budapest, 1894. október 26.) magyar történész, a diplomatika művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Horvát István történész fia, Petőfi Sándor özvegyének, Szendrey Júliának a második férje, Horvát Árpád orvos apja.
Életútja
[szerkesztés]Horvát István történész és Szepessy Karolina fia. A középiskolát Székesfehérvárott végezte el. 1836-ban bölcsész-, 1840-ben jogi doktor lett, 1841-ben pedig ügyvédi oklevelet szerzett.
1846-ban kinevezték a pesti egyetem oklevél- és címertan helyettes tanárává. 1848 és 1850 között az oklevéltan nyilvános rendes professzora volt. Elmozdítása után helyettes tanár lett, majd 1867-től haláláig ismét nyilvános rendes tanárként oktatott. 1857-től az Egyetemi Könyvtár tisztviselőjeként, 1871 és 1873 között annak első őreként dolgozott. Toldy Ferenc 1874-es lemondása után Eötvös József kultuszminiszter őt nevezte ki a könyvtár igazgatójává. Két évig töltötte be ezt a posztot. Erre az időszakra esett a könyvtár új épületének felavatása, a költöztetést azonban – ahogy a tényleges hivatali munkát is – az első őr, Szinnyei József irányította. 1884 júniusában Horvátot az MTA levelező tagjává választották.
Írásait főként a történeti segédtudományok köréből jelentette meg. Cikkeit a Századokban és a Magyar Könyvszemlében, visszaemlékezéseit Közlemények irománytárcámból címmel az Irodalomtörténeti Közleményekben tette közzé. Ifjúkorától nagy könyvgyűjtő volt, hagyatéka 1896-ban az Országos Széchényi Könyvtárba került.
1850 júliusában feleségül vette Petőfi Sándor özvegyét, Szendrey Júliát, így Petőfi Zoltán mostohaapja lett. Házasságuk igen nagy port kavart a közéletben. Két fiuk és két lányuk született.
Főbb művei
[szerkesztés]- Néhány szó a Budapesti Magyar Királyi Egyetemi Könyvtár rendezése és címtározása ügyében (Budapest, 1876)
- Bevezetés a magyar oklevéltanba (h. n., 1880)
- Oklevéltani jegyzetek I–III. (Budapest, 1880–1884)
- Mabillon János, a diplomatika megalapítója (Budapest, 1885)
- A budapesti diplomatikai tanszék, a seminariumi oktatás és a felállítandó történelmi intézet (Budapest, 1886)
A Petőfi–Horvát–Gyulai családok kapcsolata
[szerkesztés]Petrovics István (1791–1849) | Hrúz Mária (1791–1849) | Horvát István (1784–1846) | Szepessy Karolina | Szendrey Ignác (1800–1895) | Gálovics Anna (1805–1849) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Petőfi István (1825–1880) | Petőfi Sándor (1823–1849) | Szendrey Júlia (1828–1868) | id. Horvát Árpád (1820–1894) | Szendrey Gyula (?–1850) | Szendrey Mária (1838–1866) | Gyulai Pál (1826–1909) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Petőfi Zoltán (1848–1870) | Horvát Attila (1851–1873) | ifj. Horvát Árpád (1855–1887) | Horvát Viola (1857) | Horvát Ilona (1859–1945) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyulai Aranka (1859–1915) | Gyulai Kálmán (1861–1897) | Gyulai Margit (1862–1885) | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Források
[szerkesztés]- Kenyeres Ágnes: Egy könyvtár hétköznapjai. Szépirodalmi, Budapest, 1985
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 742. o.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái
- Gyimesi Emese: „… egy nő, több mint csak asszony” Szendrey Júlia és Horvát Árpád házassága=A test a társadalomban, Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület 2013. évi, sümegi konferenciájának kötete. (Rendi társadalom – polgári társadalom 27.), szerk. Gyimesi Emese, Lénárt András, Takács Erzsébet, Budapest, 2015, 228–242.
- Gyimesi Emese: A Hársfa utca 1. lakói – Szendrey Júlia családjának terézvárosi otthona, Irodalomismeret, 2017, 3. sz., 44–59.
- Szendrey Júlia és Horvát Árpád kapcsolatát is érintő interjú: HVG: Szendrey Júlia – Egy nő, több mint csak asszony
- Gyimesi Emese: Mozaikcsalád gyerekszemmel – Családi identitás és térhasználat Szendrey Júlia gyermekeinek levelezésében, in: Erdélyi Gabriella (szerk.), Érzelmek és mostohák: Mozaikcsaládok a régi Magyarországon, Budapest, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2019, 241–263.
- Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában - Szendrey Júlia, Petőfi Zoltán, Horvát Attila, Árpád és Ilona gyermekkori levelei, versei és játékai 1840 - 1870 (Budapest, Magyar Családtörténetek: Források 2., 2019.)
További információk
[szerkesztés]- Az Egyetemi Könyvtár honlapja
- Gyimesi Emese: Szendrey Júlia-kutatás blog