Ugrás a tartalomhoz

Felsőtisztás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Horný Tisovník szócikkből átirányítva)
Felsőtisztás
(Horný Tisovník)
Felsőtisztás zászlaja
Felsőtisztás
zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGyetvai
Rangközség
Első írásos említés1573
PolgármesterJán Kľuka
Irányítószám962 75
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámDT
Népesség
Teljes népesség170 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság388 m
Terület32,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 25′, k. h. 19° 22′48.416667°N 19.366667°EKoordináták: é. sz. 48° 25′, k. h. 19° 22′48.416667°N 19.366667°E
Felsőtisztás
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtisztás
témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtisztás (1886-ig Felső-Tiszovnyík, szlovákul: Horný Tisovník) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Gyetvai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zólyomtól 25 km-re délkeletre, az 591-es út mentén, a Tiszovnyik bal partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a 15. században keletkezett a divényi váruradalom területén. 1573-ban "Folso Thyczolnik" alakban említik először. A 17. században területe megoszlott a divényi és a kékkői váruradalom között. A 17. és 19. század között területén 18 irtványtelep keletkezett. A 18. században sörfőzde működött a településen. 1828-ban 70 házában 444 lakos élt, akik mezőgazdasággal, fuvazozással, gabonakereskedéssel foglalkoztak. Birtokosai a Balassa család, majd a 19. században a Zichy és a Nemeskéri-Kiss család voltak.

Vályi András szerint "Alsó, és Felső Tiszovnyik. Két tót faluk Nógrád Várm. földes Uraik Gr. Balassa, és Gr. Zichy Uraságok, lakosaik katolikusok, Alsó a’ Felsőnek filiája; földgyeik közép termékenységűek, réttyeik, legelőjök meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Tiszovnyik, (Felső), tót falu, Nógrád vgyében, 42 kath., 398 ev. lak. Kath. paroch. templom. F. u. mind a 2 helységnek gr. Zichy, b. Balassa."[3]

A trianoni békeszerződésig Nógrád vármegye Gácsi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban Felsőtisztás 1154 lakosából 1100 szlovák és 17 magyar anyanyelvű volt. Alsótisztáson 229 szlovák anyanyelvű, Balázshután 90 szlovák és 4 magyar anyanyelvű élt.

1910-ben Felsőtisztás 1464 lakosából 1413 szlovák és 29 magyar anyanyelvű volt. Alsótisztáson 217 szlovák és 3 magyar anyanyelvű élt.

1980-ban Felsőtisztás 501 lakosából 499 szlovák volt. Alsótisztáson 75 szlovák élt.

2001-ben 273 lakosa mind szlovák volt.

2011-ben 207 lakosából 154 szlovák és 53 ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Ján Aláč: Tu spočíva kvet, čo zanechal svet