Holló Gyula
Holló Gyula | |
Született | Herzl Gyula 1890. október 23.[1] Temesvár |
Elhunyt | 1973. július 20. (82 évesen)[2] New York |
Állampolgársága | |
Házastársa | Weil Elza (h. 1916–1973) |
Szülei | Herzl József Treichlinger Paula |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1913, orvostudomány) |
Holló Gyula, 1908-ig Herzl[3] (Temesvár, 1890. október 23. – New York, 1973. július 20.)[4] orvos, belgyógyász, tüdőgyógyász.
Élete
[szerkesztés]Herzl József (1854–1932) és Treichlinger Paula (1869–1943) gyermekeként született temesvári zsidó családban. Középiskolai tanulmányait szülővárosa állami fiúgimnáziumában végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem hallgatója lett, ahol 1913-ban szerzett oklevelet. 1913 és 1915 között a budakeszi Erzsébet Szanatórium alorvosaként működött, majd 1918-ig a Budapesti Tudományegyetem I. számú Belklinika gyakornoka volt. Időközben kitört az első világháború, ahol katonaorvosként frontszolgálatot teljesített. Az 1910-es évek végén a budafoki Weisz Manfréd Tüdőbeteg Szanatóriumában működött. 1921-től 1930-ig a budapesti Charité Poliklinika Tüdőbeteg Osztályának főorvosa, illetve osztályvezető főorvosa volt. Ezt követően saját magángyógyintézetét vezette, majd a zsidótörvények után felszámolta kórházát és az USA-ba emigrált. A New York-i Goldwater Memory Hospital Belgyógyászati Osztályának osztályvezető főorvosa lett. A tüdőbetegségek, elsősorban a tbc kóroktanával, korai felismerésével és gyógyításával foglalkozott. Nemzetközileg is jelentős módszert dolgozott ki a szervezet sav–bázis-egyensúlyának a vizsgálatára és az úgynevezett alveoláris CO2 meghatározására. A róla elnevezett Holló-próba évtizedekig használt diagnosztikai segédeszköz volt. A két világháború között számos ismert betege volt, többek között Bartók Béla, Berény Róbert, Kosztolányi Dezső, Füst Milán, Karinthy Frigyes és Szigeti József. A Bartókkal való kapcsolata a zeneszerző haláláig fennmaradt. Tagja volt a Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének.
Házastársa dr. Weil Elza (1892–1979) orvos volt, Weil Sámuel és Neumann Paulina lánya, akit 1916. május 2-án Budapesten vett nőül.[5]
Főbb művei
[szerkesztés]- A felnőtt kor chronikus gümős tüdőbetegségeinek klinikai és diagnosztikai kettéosztása. Isolált phthisis és juvenilis typusu tüdőgümőkór. Kismonográfia. (Budapest, 1920)
- Vizsgálatok a szervezet sav–basis-egyensúlyáról. 1–6. Weiss Istvánnal. (Magyar Orvosi Archivum, 1924)
- A gümőkór immunitástana (Budapest, 1925)
- A tüdőgümőkórra gyanús mellkasi fájdalmak differenciáldiagnosztikája (Therapia, 1925)
- Hogyan kezdődik a tüdővész? (Therapia, 1927)
- A tüdő- és mellhártya betegségei (A gyakorló orvos könyvtára. 7. Budapest, 1928)
- Tüdőgangréna esete gyors, spontán gyógyulással. Koppenstein Ernővel. (Therapia, 1928)
- A tüdő nem specifikus beszűrődéseiről. Bársony Tivadarral. (Therapia, 1929)
- A tüdőgümőkór. Gyakorlati áttekintés. (Budapest, 1930)
- Impressziók a német gümőkórellenes küzdelemről (Therapia, 1931)
- A thoracoplastika kérdésének jelenlegi állása. – A mediastinum mozgékonyságának vizsgálata féloldali bronchuselzárással. Laub Lászlóval. (A Magyar Orvosok Tuberkulózis Egyesületének munkálatai. Budapest, 1936)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PIM-névtér. (Hozzáférés: 2020. július 29.)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06406.htm, Holló Gyula, 2017. október 9.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 32479/1908. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 1066. kép 1. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 18. oldal 27. sor
- ↑ „Dr. Holló Gyula elhunyt”, Népszabadság, 1973. július 24., 8. oldal (Hozzáférés: 2021. február 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 286/1916. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 25.)
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 377. o. Online elérés
- Magyar László András: Bartók és betegségei. (Medicalonline, 2007. július 1.)
- Névpont