Hohenzollern-kastély
Hohenzollern-kastély | |
Település | Bisingen |
Építési stílus | neogótika |
Építész(ek) | Friedrich August Stüler |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | |
Tulajdonos | Hohenzollern-ház |
Tszf. magasság | 843 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 8° 58′ 06″48.322990°N 8.968330°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 8° 58′ 06″48.322990°N 8.968330°E | |
Hohenzollern-kastély weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenzollern-kastély témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Hohenzollern-kastély Délnyugat-Németországban, Baden-Württemberg tartományban, Hechingen és Bisingen között található, és ez utóbbihoz tartozik. Stuttgarttól 50 km-re délre fekszik, a Hohenzollern-hegy tetején, 855 m magasan. Eredetileg a 11. század első felében épült, de 1423-ban a sváb császári városok tíz hónapos ostromában teljesen megsemmisült. 1454 és 1461 között nagyobbra és erősebbre építették. A sváb Hohenzollern-család menedékeként szolgált háborús időkben, még a harmincéves háború alatt is. A 18. század végére azonban elveszítette stratégiai jelentőségét, és hamarosan pusztulásnak indult, jó néhány rozoga épülete összedőlt. Ma már csak a kápolna áll a középkori várból. 1846 és 1867 között IV. Frigyes Vilmos porosz király építette újjá, másodszor is, ma is ebben a formájában láthatjuk. Friedrich August Stülert bízták meg az építkezéssel, ő angol neogótikus stílusban és a Loire kastélyainak szellemében alkotta meg a terveit. Mivel csak emlékül épült a családnak, 1945-ig egy Hohenzollernnek sem szolgált otthonául, amikor az utolsó porosz koronaherceg, Vilmos költözött ide. Vilmos herceg és felesége, Cecília koronahercegnő ma is itt nyugszanak.
Irodalom
[szerkesztés]- Rolf Bothe: Burg Hohenzollern. Von der mittelalterlichen Burg zum nationaldynastischen Denkmal im 19. Jahrhundert. Berlin 1979, ISBN 3-7861-1148-0
- Ulrich Feldhahn (Hg.): Beschreibung und Geschichte der Burg Hohenzollern. Berlin Story Verlag, Berlin, 1.Auflage 2006, ISBN 3-929829-55-X
- Patrick Glückler: Burg Hohenzollern. Kronjuwel der Schwäbischen Alb. Hechingen 2002; 127 Seiten; ISBN 3-925012-34-6
- Günter Schmitt: Burgen, Schlösser und Ruinen im Zollernalbkreis. Herausgegeben vom Landratsamt Zollernalbkreis. Jan Thorbecke Verlag. Ostfildern, 2007. ISBN 978-3-7995-0186-6
- Rudolf Graf von Stillfried-Alcantara: Beschreibung und Geschichte der Burg Hohenzollern. Nachdruck der Ausgabe von 1870. Berlin Story Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-929829-55-X
- Friedrich Hossfeld und Hans Vogel: Die Kunstdenkmäler Hohenzollerns, erster Band: Kreis Hechingen. Holzinger, Hechingen 1939, S. 211 ff.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal (németül)