Hohenstaufen Konstancia aragóniai királyné

Hohenstaufen Konstancia
Szicíliai Konstancia
Hohenstaufen Konstancia aragón királyné alakja egy XV. századi festményen
Aragóniai Királyság királynéja
Constança de Sicília/Constanza de Suabia
Uralkodási ideje
1276. július 27. – 1285. november 11.
Koronázása	Zaragoza 1276. november 17.
Elődje	Vidaurei Teréz
Utódja	Plantagenêt Eleonóra
Szicíliai Királyság királynéja
Custanza di Hohenstaufen/Costanza di Hohenstaufen
Uralkodási ideje
1282. szeptember 4. – 1285. november 11.
Elődje	Burgundiai Margit
Utódja	Kasztíliai Izabella
Valenciai Királyság királynéja
Constança de Sicília/Constanza de Suabia
Uralkodási ideje
1276. július 27. – 1285. november 11.
Koronázása	nem volt külön koronázás
Elődje	Vidaurei Teréz
Utódja	Plantagenêt Eleonóra
Barcelonai Grófság grófnéja
Constança de Sicília
Uralkodási ideje
1276. július 27. – 1285. november 11.
Elődje	Vidaurei Teréz
Utódja	Plantagenêt Eleonóra
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hohenstaufen-dinasztia
Született	1249. Catania
Elhunyt	1302. április 9. (53 évesen) Barcelona
Nyughelye	Barcelona
Édesapja	I. (Hohenstaufen) Manfréd szicíliai király (1232–1266)
Édesanyja	Beatrix savoyai grófnő (1223 körül–1259 előtt)
Testvére(i)	Thomas I, Marquess of Saluzzo Beatrix of Sicily
Házastársa	III. Péter aragón és I. Péter néven szicíliai király (1243–1285)
Gyermekei	1. Alfonz (1265–1291) 2. Jakab (1267–1327) 3. Frigyes (1271/72–1337) 4. Erzsébet (Izabella) (1271–1336) 5. Jolán (1273–1302) 6. Péter (1275 körül–1296)
A Wikimédia Commons tartalmaz Hohenstaufen Konstancia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hohenstaufen Konstancia (1249 – Barcelona, Katalónia, 1302. április 9.), szicíliai olaszul: Custanza di Hohenstaufen, katalánul: Constança de Sicília, spanyolul: Constanza de Suabia, olaszul: Costanza di Hohenstaufen, németül: Konstanze von Hohenstaufen, aragón és szicíliai királyné. A Hohenstaufen-dinasztia tagja. II. Frigyes német-római császár és szicíliai király unokája, valamint Hohenstaufen Anna nikaiai császárné unokahúga.

Élete

Apja I. (Hohenstaufen) Manfréd (1232–1266) szicíliai király, II. Frigyes német-római császárnak és szicíliai királynak Bianca Lancia buscai őrgrófnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából származó törvényesített fia. Édesanyja, Beatrix savoyai grófnő IV. Amadé savoyai gróf leányaként jött a világra. 1262. június 13-án vagy július 15-én Montpellier-ben feleségül ment Péter aragóniai trónörököshöz, I. Jakab aragón királynak és Árpád-házi Jolán magyar királyi hercegnőnek, II. András magyar király és Courtenay Jolán konstantinápolyi latin császári hercegnő egyetlen gyermekének a legidősebb fiához.

Hohenstaufen Konstancia egy portugál genealógiai tekercsen, Antonio de Hollanda alkotása, 1530–1534

A sír.

Capet Károly, Anjou grófja, VIII. Lajos francia király fia a bátyja, IX. (Szent) Lajos és IV. Kelemen pápa támogatásával a beneventói csatában 1266. február 26-án legyőzte Konstancia apját, Manfrédot, aki a csatában életét vesztette. Manfréd családját, feleségét, kiskorú gyermekeit a győztes fogságba vetette, fiait megvakíttatta. Manfréd fiai halálukig nápolyi fogságban maradtak, míg leányai később visszanyerhették a szabadságukat. A legidősebb leány, Konstancia ekkor már aragóniai királynéként távol élt apjától, de családjának veszte mély nyomot hagyott a lelkében, és csak az alkalomra várt, hogy visszavágjon az Anjouknak.

Anjou Károly elfoglalta az egész Szicíliai Királyságot, és székhelyét Nápolyba tette. Manfréd unokaöccse, Konradin megpróbálta visszaszerezni a Hohenstaufenek királyságát 1268-ban, de Anjou Károly őt is legyőzte, fogságba ejtette, és lefejeztette.

Konstancia révén 1282-ben Manfréd veje, III. Péter a Szicíliai vecsernye néven elhíresült felkelés révén visszafoglalta Szicília szigetét az Anjouktól és I. Péter néven 1282. szeptember 4-én szicíliai királlyá választották. Ugyan az egész Szicíliai Királyságot nem sikerült elfoglalnia, de a két Szicília megosztottsága 1816-ig fennmaradt, mikor újra hivatalosan is egyesítették a két független országrészt. A két Szicíliai Királyság hivatalosan csak 1302-ben ismerte el egymást.

Gyermekei

• Férjétől, III. Péter (1243–1285) aragón és I. Péter néven szicíliai királytól, 6 gyermek:
  • Alfonz (1265–1291), III. (Liberális) Alfonz néven aragón király, felesége Plantagenêt Eleonóra (1264–1297) angol királyi hercegnő, I. Eduárd angol király lánya, elváltak, gyermekei nem születtek, 1 természetes fiú
  • Jakab (1267–1327), II. (Igazságos) Jakab néven aragón király, I. Jakab néven szicíliai király, 1. felesége Izabella (1283–1328) kasztíliai királyi hercegnő, elváltak, gyermekei nem születtek, 2. felesége Anjou Blanka (1280–1310) nápolyi királyi hercegnő, 10 gyermek, 3. felesége Lusignan Mária (1273–1322) ciprusi királyi hercegnő, nem születtek gyermekei, 4. felesége Moncadai Elisenda (1292 körül–1364), nem születtek gyermekei, 10 gyermek a 2. házasságából+3 természetes gyermek
  • Frigyes (1271/72–1337), II. Frigyes néven szicíliai (trinacriai) király, felesége Anjou Eleonóra szicíliai (nápolyi) hercegnőtől (1289–1341), 9 gyermek, többek között:
    • Péter (1304–1342), II. Péter néven szicíliai király (ur: 1337–1342), felesége Görzi Erzsébet (1298–1352), II. Ottó karintiai herceg leányaként Bajor Erzsébet német, szicíliai és jeruzsálemi királynénak, IV. Konrád szicíliai, német és jeruzsálemi király özvegyének volt az unokája, 10 gyermek+2 természetes gyermek
  • Erzsébet (Izabella) (1271–1336), Szent, férje I. Dénes (1261–1325) portugál király, 2 gyermek
  • Jolán (1273–1302), férje Anjou Róbert (1277/78–1343) nápolyi királyi herceg és trónörökös, 1309-től szicíliai (nápolyi) király, 2 fiú, többek között:
    • Anjou Károly (1298–1328) nápolyi királyi herceg, Calabria hercege, nápolyi trónörökös, 1. felesége Habsburg Katalin osztrák hercegnő, 2. felesége Valois Mária francia királyi hercegnő, 5 gyermek, többek között:
      • (2. házasságából): I. Johanna nápolyi királynő (1326–1382)
  • Péter (1275 körül–1296), felesége Moncadai Vilma (1245/55–1306/09)

Irodalom

• Schwennicke, Detlev: Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
• Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
• Walter, Ingeborg: Costanza di Svevia, regina d'Aragona e di Sicilia, Dizionario Biografico degli Italiani 30, Róma, 1984. URL: L. Külső hivatkozások

További információk

• Miron: The Queens of Aragon (Hozzáférés: 2014. december 30.)
• Foundation for Medieval Genealogy/Aragon Kings Genealogy (Hozzáférés: 2014. december 30.)
• Euweb/House of Barcelona/Aragon Kings Genealogy Archiválva 2018. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2014. december 30.)
• Sovereigns, Kingdoms and Royal Landmarks of Europe (Hozzáférés: 2014. december 30.)
• Libro d'Oro della Nobilità Mediterranea/Bellonidi (Aragonesi) (Hozzáférés: 2014. december 30.)
• Ingeborg Walter: Costanza di Svevia, regina d'Aragona e di Sicilia (Hozzáférés: 2014. december 30.)
• Genealogie-Mittelalter/Konstanze von Sizilien Königin von Aragon (Hozzáférés: 2014. december 30.)

Előző:
Vidaurei Teréz

Aragónia királynéja
1276 – 1285

Következő:
Plantagenêt Eleonóra

Előző Burgundiai Margit

Szicília királynéja 1282 – 1285

Következő Kasztíliai Izabella

Előző Vidaurei Teréz

Valencia királynéja 1276 – 1285

Következő Plantagenêt Eleonóra

Előző Vidaurei Teréz

Barcelona grófnéja 1276 – 1285

Következő Plantagenêt Eleonóra