Ugrás a tartalomhoz

Hisztaminintolerancia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hisztaminintolerancia akkor alakul ki, ha valakinek elégtelen a hisztaminbontó kapacitása (képessége).[1] Ilyenkor allergiához hasonló tünetek, [2] [3] hasi panaszok, fejfájás[4] jelentkezhetnek.

Általános

[szerkesztés]

A hisztamin a szervezetben egy ingerületátvivő anyag (jelzőmolekula), mely sokféle funkciót tölt be. A hisztamin a H1-, H2-, H3-, H4-receptorokhoz[5] kötődve fejti ki hatását, többek között: gyomorsavtermelés serkentése, immunsejtek aktiválása, agyi ingerületátvitel stb. Ebből fakad, hogy a szájon át elfogyasztott és lebontatlanul felszívódó hisztamin testszerte okozhat tüneteket.[6] A hisztaminintolerancia helyes, orvosi megnevezése: „adverz hisztaminreakció”.

A hisztamin lebontása

[szerkesztés]

A hisztamint főleg a diamin-oxidáz (DAO) és kisebb részben a hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) nevű enzimek bontják le.[7] A DAO szekretoros (a sejtből sejten kívülre kiválasztódó) fehérje. A bélüregben fejti ki a hatását. A HNMT sejten belül hatástalanítja a hisztamint, többek között a májban és az agyban[8] is megtalálható.

Tünetek

[szerkesztés]

Akiknél a DAO (és/vagy a HNMT) nem működik megfelelően, azoknál a hisztamin felszívódik és tüneteket okoz. A tünetek szerteágazóak,[9] ezért nehezen felismerhetőek és sokféle kombinációban előfordulhatnak[10], leggyakrabban hullámzó (intermittáló) jellegűek. Szervrendszerenként lehet őket csoportosítani:

Diagnózis

[szerkesztés]

Az érvényben lévő[11] német orvosi protokoll szerint a diagnózis felállítása egyéb betegségek kizárása után[12][13] panasz- és étkezési napló segítségével lehetséges. A panaszoknak hisztaminszegény diétára egészen vagy nagyrészt el kell tűnniük.

A nem megfelelően működő DAO (és HNMT) enzimaktivitása vastagbéltükrözés során mérhető. A diagnózis felállításához nem ajánlja az érvényes orvosi protokoll a következő laboratóriumi, vérvétel során mérhető értékek meghatározását: vérplazma-hisztaminszint mérése, a szérum-DAO-aktivitás[14][15] vagy a szérum-DAO-koncentráció mérése. Nem ajánlott a széklet és a vizelet hisztaminszintjének és a hisztamin bomlástermékeinek mérése sem. Ennek az egyik oka az, hogy a jó eredmény nem zárja ki a betegség fennállását.

Az alacsony szérum-DAO-koncentráció[16] vagy -aktivitás azonban a diagnózis gyanúját megerősíti.

Ételek beosztása

[szerkesztés]

Az ételeket, italokat, gyógyszereket, táplálékkiegészítőket tolerálható és nem tolerálható csoportba osztjuk.

Az érzékenység egyénfüggő, aki kevéssé érzékeny, annak valószínűleg csak minimális megszorításokra kell ügyelnie, míg mások csak nagyon szigorú diéta mellett válnak panaszmentessé.

A nem vagy kevéssé tolerálható csoportba háromféle étel tartozik:

  • magas hisztamintartalmú
  • DAO- (és/vagy HNMT-) blokkoló
  • hisztaminliberátor (felszabadító)[17]

Egyéb biogén aminok is megtalálhatóak bizonyos ételekben,[18] melyek tovább erősíthetik az adverz hisztaminreakció tüneteit.[19]

Diéta

[szerkesztés]

Az ételeket 0, 1, 2, 3-as csoportba osztják a tápanyagtáblázatok, aszerint, hogy mennyire tolerálhatóak.[20]

  • Nem tolerálható (3 jelű) ételek: pezsgő, bor, érlelt (kemény) sajtok, füstölt halak, tonhalkonzerv, savanyú káposzta, szójaszósz, alkoholok
  • Rosszul tolerálható (2 jelű) ételek: sűrített paradicsom, tojásfehérje, belsőségek, tenger gyümölcse, maláta, bizonyos szalámik, napraforgó, hüvelyesek, olivaolaj, savanyú uborka, paradicsom, hagyma, banán, kakaó, citrusfélék, csokoládé, kiwi, málna, eper, csípős fűszerek, mogyorófélék, élesztő, ecet, fekete teák
  • Kis mennyiségben tolerálható (1 jelű) ételek: feta sajt, szilva, görögdinnye, kóla, kávé
  • Jól tolerálható (0 jelű) ételekre: rizs, burgonya, kukorica, UHT-tej, tönkölyliszt, szárnyashús, repceolaj, cukkini, retek, uborka, alma, áfonya, sárgadinnye, meggy, szőlő, paprika, tojássárgája

Cél az egyéni toleranciaszintnek megfelelő, lehető legváltozatosabb és a lehető legkevesebb korlátozást tartalmazó diéta bevezetése.[21]

Egyes gyógyszerek (klavulánsav, aszpirin, diklofenák),[22] sokféle adalékanyag és tartósítószer (pl. a szulfitok, benzoátok, glutamátok) is panaszokat okoznak.

Hisztamin termelődése az ételekben

[szerkesztés]

Az érlelési folyamatok (kelesztés, kovászolás, füstölés, savanyítás, pácolás, erjesztés) során vagy állás (konzerv), illetve a nem friss ételekben a baktériumok és gombák által képződik[23] hisztamin a hisztidin nevű aminosavból. Ezért fordulhat elő, hogy egy friss étel nem okoz panaszt,[24] míg a nem megfelelően hűtött vagy állott változata már tüneteket vált ki.

Terápia

[szerkesztés]

A hisztaminszegény diétán kívül nincs hatásos terápiája.[25] Enyhíti a tüneteket a hisztamint bontó DAO-enzim-tabletta,[26] az antihisztaminok (allergiára szedhető gyógyszercsoport, pl. Cetirizin) vagy az ugyancsak hisztaminreceptor- (H2-) blokkoló, gyomorsavcsökkentő készítmények (pl. Quamatel). Egyéb táplálékkiegészítő vagy gyógyszer szedésének nincs tudományos alapja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Maintz, Laura (2007. május 1.). „Histamine and histamine intolerance”. The American Journal of Clinical Nutrition 85 (5), 1185–1196. o. DOI:10.1093/ajcn/85.5.1185. ISSN 0002-9165. PMID 17490952. 
  2. ↑ Wantke, F., R. (1993. december 1.). „Histamine-free diet: treatment of choice for histamine-induced food intolerance and supporting treatment for chronic headaches”. Clinical and Experimental Allergy: Journal of the British Society for Allergy and Clinical Immunology 23 (12), 982–985. o. DOI:10.1111/j.1365-2222.1993.tb00287.x. ISSN 0954-7894. PMID 10779289. 
  3. ↑ Götz, M. (1996. december 26.). „[Pseudo-allergies are due to histamine intolerance]”. Wiener Medizinische Wochenschrift (1946) 146 (15), 426–430. o. ISSN 0043-5341. PMID 9012205. 
  4. ↑ Jarisch, Reinhart (1996. december 26.). „Wine and Headache” (angol nyelven). International Archives of Allergy and Immunology 110 (1), 7–12. o. DOI:10.1159/000237304. ISSN 1018-2438. 
  5. ↑ Smolinska, S., R. (2014. december 26.). „Histamine and gut mucosal immune regulation” (angol nyelven). Allergy 69 (3), 273–281. o. DOI:10.1111/all.12330. ISSN 1398-9995. 
  6. ↑ Kovacova-Hanuskova, E., S. (2015. szeptember 1.). „Histamine, histamine intoxication and intolerance”. Allergologia Et Immunopathologia 43 (5), 498–506. o. DOI:10.1016/j.aller.2015.05.001. ISSN 1578-1267. PMID 26242570. 
  7. ↑ Comas-Basté, Oriol, Maria Teresa (2020. augusztus 14.). „Histamine Intolerance: The Current State of the Art”. Biomolecules 10 (8). DOI:10.3390/biom10081181. ISSN 2218-273X. PMID 32824107. 
  8. ↑ Yoshikawa, Takeo, Kazuhiko (2019. február 10.). „Histamine N-Methyltransferase in the Brain”. International Journal of Molecular Sciences 20 (3). DOI:10.3390/ijms20030737. ISSN 1422-0067. PMID 30744146. 
  9. ↑ Comas-Basté, Oriol, Sònia (2019. február 12.). „Histamine and Other Biogenic Amines in Food. From Scombroid Poisoning to Histamine Intolerance” (angol nyelven). Biogenic Amines. DOI:10.5772/intechopen.84333. 
  10. ↑ Schnedl, Wolfgang J., Dietmar (2019. július 1.). „Evaluation of symptoms and symptom combinations in histamine intolerance”. Intestinal Research 17 (3), 427–433. o. DOI:10.5217/ir.2018.00152. ISSN 1598-9100. PMID 30836736. 
  11. ↑ Reese, Imke, Kirsten (2017. december 26.). „German guideline for the management of adverse reactions to ingested histamine: Guideline of the German Society for Allergology and Clinical Immunology (DGAKI), the German Society for Pediatric Allergology and Environmental Medicine (GPA), the German Association of Allergologists (AeDA), and the Swiss Society for Allergology and Immunology (SGAI)”. Allergo Journal International 26 (2), 72–79. o. DOI:10.1007/s40629-017-0011-5. ISSN 2197-0378. PMID 28344921. 
  12. ↑ Comas-Basté, Oriol, Maria Teresa (2020. augusztus 14.). „Histamine Intolerance: The Current State of the Art”. Biomolecules 10 (8). DOI:10.3390/biom10081181. ISSN 2218-273X. PMID 32824107. 
  13. ↑ Weidenhiller, M., A. F. (2012. december 1.). „[Histamine intolerance syndrome (HIS): plethora of physiological, pathophysiological and toxic mechanisms and their differentiation]”. Zeitschrift Fur Gastroenterologie 50 (12), 1302–1309. o. DOI:10.1055/s-0032-1325487. ISSN 1439-7803. PMID 23225559. 
  14. ↑ Dustri Online Services. www.dustri.com. DOI:10.5414/alp32105&l=1. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  15. ↑ Töndury, B., P. (2008. december 26.). „Histaminintoleranz : Wie sinnvoll ist die Bestimmung der Diaminoxidase-Aktivität im Serum in der alltäglichen klinischen Praxis?”. Allergologie 31 (8), 350–356. o. DOI:10.5167/uzh-5336. ISSN 0344-5062. 
  16. ↑ Izquierdo-Casas, Joan, M. Luz (2018. február 1.). „Low serum diamine oxidase (DAO) activity levels in patients with migraine” (angol nyelven). Journal of Physiology and Biochemistry 74 (1), 93–99. o. DOI:10.1007/s13105-017-0571-3. ISSN 1877-8755. 
  17. ↑ Murdoch, R. D., I. (1987. október 1.). „Effects of Food Additives on Leukocyte Histamine Release in Normal and Urticaria Subjects”. Journal of the Royal College of Physicians of London 21 (4), 251–256. o. ISSN 0035-8819. PMID 2445984. 
  18. ↑ Sánchez-Pérez, Sònia, Judit (2018. december 14.). „Biogenic Amines in Plant-Origin Foods: Are they Frequently Underestimated in Low-Histamine Diets?”. Foods 7 (12). DOI:10.3390/foods7120205. ISSN 2304-8158. PMID 30558197. 
  19. ↑ Magyar Dermatológiai Társulat On-line. www.derma.hu. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  20. ↑ MCAD > Downloads. www.mastzellaktivierung.info. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  21. ↑ Reese, I. (2018. szeptember 1.). „Nutrition therapy for adverse reactions to histamine in food and beverages”. Allergologie Select 2 (1), 56–61. o. DOI:10.5414/ALX386. ISSN 2512-8957. PMID 31826041. 
  22. ↑ Leitner, Roland, Albert (2014. július 18.). „Evaluation of the inhibitory effect of various drugs / active ingredients on the activity of human diamine oxidase in vitro” (angol nyelven). Clinical and Translational Allergy 4 (3), P23. o. DOI:10.1186/2045-7022-4-S3-P23. ISSN 2045-7022. 
  23. ↑ Ruiz-Capillas, Claudia (2019. február 8.). „Impact of Biogenic Amines on Food Quality and Safety”. Foods 8 (2). DOI:10.3390/foods8020062. ISSN 2304-8158. PMID 30744001. 
  24. ↑ Doeun, Dara, Myung-Sub (2017. december 26.). „Biogenic amines in foods”. Food Science and Biotechnology 26 (6), 1463–1474. o. DOI:10.1007/s10068-017-0239-3. ISSN 2092-6456. PMID 30263683. 
  25. ↑ Hisztamindoki. index.html. [2008. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
  26. ↑ Hanusková, E. (2013. december 26.). „[Histamine intolerance]”. Ceskoslovenska Fysiologie 62 (1), 26–33. o. ISSN 1210-6313. PMID 23821960. 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hisztaminintolerancia&oldid=26818972”