Himmelreich György
Himmelreich György | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1583 |
Elhunyt | 1637 (53-54 évesen) |
Munkássága | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | római katolikus |
Tisztség | pannonhalmi főapát |
Hivatal | pannonhalmi főapát |
Hivatali idő | 1607-1637 |
Elődje | Szuhay István |
Utódja | Pálffy Mátyás |
Himmelreich György (1583–1637) pannonhalmi főapát.
Élete
[szerkesztés]Körmöcbányai szász polgárcsaládból származott, akinek apja Himmelreich Tibor az uralkodóház szolgálatába állt és a Magyar Kancellária titkáraként dolgozott Prágában, Rudolf császár udvarában. A jómódú család gyermekeként Himmelreich György középiskolai tanulmányait Bécsben végezte, majd bölcseletet tanult Prágában, a jezsuitáknál. 1596-ban papi pályára lépett, majd családi kapcsolatainak köszönhetően megkapta a pozsonyi Szent László kápolna javadalmait, majd zágrábi kanonok és pápóci prépost lett. Ezen állások jövedelmeiből fedezte teológiai tanulmányait Rómában, ahol a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt. 1606-ban szentelték pappá, és a Pannonhalmi Főapátság kommendátora, vagyis kormányzó apátja lett. A végvárként működő székhelyét nem foglalhatta el, lakását Győrben tartotta. Aktívan részt vett a politikai életben és több zsinaton is képviseltette magát. Módszeresen gyűjti apátsága szétszóródott könyveit és kegytárgyait, és tervszerűen készül a közösségi élet újraindítására és maga is be kívánt lépni a bencés rendbe.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sólymos Szilveszter: Himmelreich György pannonhalmi kormányzóapát (1607-1637) könyvtárkatalógusának feldolgozása. Pannonhalma, 1998. 10-14. old