Ugrás a tartalomhoz

Hevessy Sári

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hevessy Sári
Született1897. január 19.
Gímes
Elhunyt1981. július 28. (84 évesen)
Nyitra
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Hevessy Sári (Gímes, 1897. január 19.Nyitra, 1981. július 28.) tanítónő, költő, pedagógiai szakíró, főiskolai oktató.

Élete

[szerkesztés]

Apja, Hevessy István, gímesi körjegyző volt. Gyermekkorát részben már Nyitrán töltötte. 1915-től és a két világháború között a nagyfalusi (Berencs) iskolában tanított, melynek 1929-től igazgatónője lett. Magántanórákat is adott. A helyi népművelés terén színdarabokat rendezett. 1942-ben a helyi magyar iskolát megszüntették, ezért Csitárra helyezték át.[1] A magyar iskolák újranyitását követően Nyitragerencsérre került és az 1950-es években Pogrányba. A Nyitrai Pedagógia Kar Pedagógia Tanszékén dolgozott, módszertannal foglalkozott. A nyitrai temetőben nyugszik.

Bekapcsolódott az akkori nyitrai magyar irodalmi és kulturális életbe. Versei főként a helyi lapokban, például a Nyitramegyei Szemlében, a Nemzeti Kultúra és Népakaratban, a Nyitravármegyében, a Magyar Családban és az Esti Ujságban jelentek meg.

Javarészt Nagyfalun írta regionális értékű munkáit. Verseit és prózáját közölte az 1935-ben megjelent Nyitrai írók könyve és a Magyar Album. Önálló verseskötetében 30 verset sorakoztatott fel. A Sárbilincsben volt a Híd könyvsorozat egyetlen verseskötete. Állandó visszatérő témája az elmúlás, a falu fojtó magánya, a pártában maradt leány keserűsége, a nagyváros csillogásától, irodalmi és kulturális életétől elzárt költő nosztalgiája, a tanítói hivatás örömei és keservei.

Művei

[szerkesztés]
  • Sárbilincsben. Versek; Risnyovszky, Nyitra, 1936 (A Híd könyvsorozata)
  • Magyar olvasókönyv és nyelvtan a csehszlovákiai általános műveltséget nyújtó, magyar tannyelvű iskolák 5. évf. számára; Slovenské Pedagogické Nakladatelstvo, Bratislava, 1955
  • Olvasókönyv a kilencéves alapiskolák 5. osztálya számára; Slovenské Pedagogické Nakladatelstvo, Bratislava, 1972 (tsz. Mács JózsefMikus Sándor)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Pintérová et al. 2013: Štitáre v zrkadle 900-ročnej histórie. Krupina, 86.

Források

[szerkesztés]