Hettita történeti földrajz

A hettita kor a történeti földrajz módszereivel nehezen elemezhető időszak. A Hettita Birodalom uralkodóinak dokumentumai ugyan nagyon sok földrajzi nevet tartalmaznak, akár hadjáratokról írnak, akár az istenségekhez szóló könyörgésekről, vagy az ünnepségek helyszíneiről. A települések, folyók és egyéb földrajzi tájegységek a legtöbb esetben nem azonosíthatók vagy lokalizálhatók. Ezek ugyanis egyszerű felsorolások, és nem geográfiai leírások. Általában semmilyen támpont nincs arra vonatkozóan, hogy hol kellene keresni az említett térségeket. Legtöbbször nincs más támpont, csak a nagyobb tájegységek vagy kormányzóságok megnevezése. A hattuszaszi levéltár 1920-as években kezdődő feldolgozása, majd a kanisi nagyszámú dokumentum elemzése során a történeti földrajzra vonatkozó első feltevések gyakorlatilag mindegyike helytelennek bizonyult. Jellemző módon egészen 1961-ig, Hans Gustav Güterbock tanulmányáig kellett várni még arra is, hogy bebizonyosodjon a két legfontosabb város, Hattuszasz és Kanis helyzete, annak ellenére, hogy maguk a dokumentumok éppen e két, régóta ásatott településről kerültek elő.

Az ünnepek közül az országosan megtartott „állami ünnepek”, a purulijasz, a KI.LAM, az AN.TAḪ.ŠUM^SAR és a nuntarrijaszhasz fesztiválok a legfontosabbak. Ezeknek helyszínei is sok információval szolgálnak. Újabban a szapinuvai feltárások is jelentős mennyiségű földrajzi névvel gyarapították a listát, de ezek a dokumentumok még nem kerültek publikálásra. Jelenleg mintegy 1600 településnév ismert, feltehetően ennek duplája lehetett a számuk, de ebből nem egészen két tucatnyinak lehet megbízhatóan azonosítani a fekvését.^[1]

A dokumentumokban legtöbbször emlegetett nagytérségek azonosítása kiemelkedő fontosságú. Egy jellemző példa: az eredetileg a pontoszi térségbe helyezett Kizzuvatna és Kilikia egyezőségének felderítése, az eredetileg Kizzuvatnától délre, a Halüsz felső folyására lokalizált Kaska és a Délkelet-Anatólia területén elképzelt Arzava pontosítása alapvető részét képezte a további földrajzi azonosításoknak. Arzava Nyugat-Anatóliába helyezése például lehetőséget adott Apasza és Millavanda települések Epheszosz és Milétosz görög városokkal való azonosítására, ami egyben rávilágított arra, hogy ezek a fontos városok a hettita kor óta folytonosan lakottak, a korai görög népesség és a nyelv érintkezésbe kerülhetett a hettitákkal. Hasonló jelentőségű volt Kizzuvatna Kilikiával azonosítása után Adanijasz és Adana, Tarszasz és Tarszosz azonosítása is.

Települések listája

Ábécé szerinti tartalomjegyzék
A, Á B C Cs D Dz Dzs E, É F G Gy H I, Í J K L Ly M N Ny O, Ó Ö, Ő P Q R S Sz T Ty U, Ú Ü, Ű V W X Y Z Zs

A

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Adanijasz	Adana	Adana	Kizzuvatna
Alha vagy Alahha		?	?
Aliszar/Alimus	Antiokheia/Antiocheia	Antakya	Kúe
Almina		?	Kaska
Ancilijasz	-	-	Kaska
Anisza	-	-	Phrügia
Ankuvasz		Ankara? Alişar? Eskiyapar?	Cippalandától délre
Apasza	Epheszosz/Ephesus	Efes	Arzava
Apavijasz	-	-	Arzava
Aravanna		?	?
Arcijasz	-	-	Kizzuvatna
Arinna		?	Hattum
Arinna (lásd Avarna)
Armatana		?	?
Arszani	-	-	Mira
Asztikurka		?	Harharva-hegy mellett
Atarimma		?
Asszuva		?	Vilusza
Aura	-	-	Kuvalijasz
Avarna	Xanthosz	Kınık	Lukka
Azativatajasz		kilikiai Karatepe	Kizzuvatna

C

A C-hangzó a hettita írásban Z-vel írt jelek ejtésére használandó.

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Caccisza		?	?
Callara	-	-	Hattuszasztól északnyugatra
Calpa vagy Calpuva		?	a Marasszanta torkolatánál(?)
Caruna	-	-	Kizzuvatna
Cidaparha	-	-	Kaska
Cihhana	-	-	Kaska
Cippalanda vagy Ciplanda		Çadir Hüyük, Peyniryemez	Hakpisz
Cikapalla		?	Hattum
Cihhana		?	Hattum
Cisze	-	-	Kizzuvatna
Citharijasz vagy Cithara		?	Hattuszasztól északkeletre
Ciulila	-	-	Szamuha
Cumanti		?	?
Cumarri		?	?

D

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Daisztipasszasz	-	-	A Marasszanta mellett
Dankuszna	-	-	Kaska
Dankuva	-	-	Hajasa
Darahna	-	-	Hakpisz
Darittara	-	-	Szapinuva
Darukka	-	-	Kaska
Datassza	-	-	lásd Tarhuntasszasz
Dilmuna	-	-	Hakpisz
Durmitta		?	Kaska nyugati része

G

Lásd a K-nál.

H

A hettita írásban nincs egyszerű H hangzó, azt minden esetben Ḫ-val írták, amely egy erőteljesen ejtett, zöngés torokhang.

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Hacka		?	Mitanni felé
Haitta			Hattum
Hahana, Hahha			Hattum
Hakmara			Hattum
Hakpisz			Észak-Anatólia, Hakpisz
Hallava	-	-	Hakpisz
Hanhana		?	Hakpisz
Hapanuva	-	-	Kuvalijasz
Harahszu	-	-
Harciuna		?	?
Hasszuva	-	-	Markaszu
Hasztira	-	-	Kaszka
Hatencuva		?
Hattena	-	-	Alsó-Hatti
Hattina	-	-	Kaska, Hattuszasztól északkeletre
Hattuszasz	Pteria	Boğazkale	Hattum
Havalijasz	-	-	Lukka
Havarkina	-	-	Hakpisz
Himuva	-	-	Kaska
Hinarivanda	-	-	Hattum
Hiszaszapa	-	-	Alsó-Hatti
Hulahhan	-	-	Kizzuvatna
Hulanna	-	-	Kaska
Huminteszka		?	Hatencuva
Hupiszna		?	Tuvanuva
Hurma vagy Hurna		?	Kaska
Hurszama	-	-	Kaska
Huvana	-	-	Arzava
Huvarszanasszasz		?	?

I

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Ijalanda	Ilion?	Ialanta	Nyugat-Anatólia
Ilaluha	-	-	Kaska
Impanna	-	-	Kuvalijasz
Impajasz	-	-	Kuvalijasz
Ippaszanama	-	-	Neszától keletre a Marasszanta partján
Iszpuhitta	-	-	Alsó-Hatti, Kaska
Isztahara		?	Kammamma
Isztitina	-	-	Alsó-Hatti
Isztuhila		?	?
Iupapaena		?	Harharva-hegynél
Ivatallisza	-	-	Kaska, Hinarivanda

J

A hettita nyelv Y hangzóját J-vel írjuk át. Ez egy félhangzó, további átírási lehetőség: ị.

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Jahresza	-	-	Alsó-Hatti
Jalanda	Ílion	-	lásd Ijalanda

K

A K hangzót néha G helyettesíti, mind a Karkemīš-Kargamîš vagy Šukziyaš-Šugziyaš változatok esetében.

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Kalimuna	-	-	Kaska
Kalaszma	-	-	Mitanni felé
Kammama	-	-	Hattuszasztól északra
Kanis			Lásd Nesza
Kannuvara	-	-	Alsó-Hatti
Kapiruha	-	-	Kaska
Kappieri	-	-	?
Karahna			Kaska
Kaszipaha	-	-	Kaska
Kaszipura	-	-	Kaska
Kasszijasz		?	Hakpisz
Kasztamasz	-	-	Kaska
Kaszula		?	?
Katapa vagy Kattapa, Kaccapa		Salur Höyük(?) Çorum(?)	Hakpisz
Kathaidvasz	-	-	Tipijasz
Katharijasz	-	-	Kaska, Hattuszasztól északkeletre
Kattaha		?	Kaska
Kattila		?	?
Kirszu		Meydancıkkale	Kizzuvatna
Kucasztarina	-	-	Iszhupitta
Kumaha vagy Kammamma(?)	Kommagéné/Commagene		Kizzuvatna
Kummani	Komana/Commana
Kurtalisza	-	-	Mitanni
Kurusztamasz	-	-	Hakpisz
Kusszara	-	-	Alsó-Hatti
Kuszurijasz	-	-	Hakpisz
Kuvalapasszasz	Telmesszosz/Anasztasziopolisz	Telebehi	Lukka
Kuvalapasszasz		Kolbasa	Piszidia

L

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Lalha		?
Landa	-	-	Hattum, Hattuszasztól keletre
Lavacantijasz	arameus Lusantu	Sirkeli Höyük(?)	Kizzuvatna
Lihcina		?	Fekete-tenger mellett
Luszna	-	-	Anatólia délnyugati partvidékén (Lukka?)

M

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Malitaszkur	-	-	?
Manacijana	-	-	Isztahara
Mariszta		?	Alsó-Hatti, Marasszanta mellett
Markaszu	Markaszi/Germanicia	Kahramanmaraş	Gurgum
Melid	Meliténé/Melitene	Malatya/Arslantepe	Kammanu
Midduva		?	?
Millavanda	Milétosz/Miletus	?
Mutamutasszasz		?	?

N

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Nahita	-	-	Tarhuntasszasz, Hulajától északkeletre
Nahurijasz	-	-	Arzava
Natasz	-	-	Lukka
Nihrija	-	-	Mitanni
Nenassza		?	Tuvanuva
Nerasz	-	-	Nerik
Nesza	–	Kültepe	Felső-Hatti
Nerik			Marasszanta alsó szakasza

P

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Palhvissza	-	-	Kaska
Pargalla	-	-	Hattuszasztól északkeletre
Parha	Perga/Perge	-	Lukka
Paritujasz			?
Parmanna	?	?	?
Parparra	-	-	Kaska
Paszahe	-	-	Kizzuvatna
Patallijasz	-	-	Kaska, Hattuszasztól északra
Pedasszasz	Pedaszosz, később Asszosz	Bahramkale	Vilusza
Pikainaresszasz			Hattum, Alsó-Hatti, Kaska
Pinala	Pinara	-	Lukka
Piszuru	-	-	Iszhupitta
Pittijarikasz			Szamuha
Puruszhanda	-	-	Hattum

Sz

Az Sz-hangzót a hettita írás Š-hangzójának átírására használjuk. A hettita e tekintetben kivétel, az összes többi ókori keleti népnél az S-nek felel meg.

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Szaduppa	-	-	Kaska, Hattuszasztól északkeletre
Szalahszuva		?	Hattum
Szallapa	Pesszinosz/Pessinus	Ballıhisar	Arzava (Phrügia)
Szallapa			Kayseri mellett
Szalativara	-	-	?
Szamal	-	Zincirli Höyük	Kúe
Szamuha		?	Alsó-Hatti(?), Kaska(?), Isuva(?)
Szanahuitta vagy Szanahut		Alişar Höyük(?)	Észak-Anatólia
Szanavitta	-	-	Hattum
Szapinuva		Ortaköy	Hattum
Szappa	-	-	Hattuszasztól északnyugatra
Szapparanda	Sfard/Szardeisz/Sardes(?)	Sart(?)	Arzava, Kuvalijasz (Phrügia)
Szapuva		?
Szaranduva	-	-	Hulaja-folyó mellett, Lukka
Szaravasz	-	-	Kuvalijasz
Szupuhu		-	Hatenzuva
Szarisszasz		Kuşaklı
Szarkattaszena			Hattum
Szerisz vagy Szerisza			Hattuszasztól északra
Szijantasz	-	-	Pitasszasz
Szinuva	Szinópe	Sinop	Fekete-tenger partja
Szipidduvasz vagy Szipiddu, Szappidu(va)	-	-	Kaska, Hattuszasztól északra
Szugzijasz vagy Szukzijasz		Adıyaman(?)	?
Szuluki	-	-	?
Szurasz	-	-	Nihrijához közel, Isuva
Szuruta		?	?
Szuvatara	-	-	Neszától délkeletre

T

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Tak(k)aszta		?	Kaska
Takkupsza		?	Hatenzuva
Takkupta		?	Hatenzuva
Talava	Tlosz	Fethiye	Lukka
Talava	Tlosz	-	Lukka
Talmalijasz			Haharva-hegynél, Hattuszasztól dél-délkeletre
Tanicila			Haharva-hegynél
Tapapanuvasz vagy Tapapinuvasz		?	Kaska
Tapaszava		-	Kaska, Hattuszasztól északra
Tapikka	-	Maşat Höyük	Hakpisz
Tappaszanda	-	-	?
Taptika	-	-	Hakpisz
Tarahna	-	-	Alsó-Hatti
Tarhuntasszasz vagy Datassza			Tarhuntasszasz
Tarszasz	Tarszosz/Tarsus		Kizzuvatna
Taruisza	Trója	-	Kelet-Anatólia
Tarukka	-	-	Kaska, Hattuszasztól északra
Tahurpa		?	Hattum
Taszmaha		?	Hattum
Taszhapuna		?	Hattum
Tataszuna		?	?
Tavinijasz	/Tavium	?	Büyük Nefezköy
Tawinijasz	/Tonea		Hattuszasztól délre
Tegaramma		?	?
Temelkijasz		?	?
Tepurcijasz	-	-	Mitanni
Teszita	-	-	Kaska
Tikukuvasz	-	-	Kaska
Tiliura		?	Kanistól északra
Timna		?	?
Tipijasz	-	-	Tipijasz
Tippuva		?	Hattum
Tivancana	-	-	Arzava
Tuhpiliszasz	-	-	Kaska
Tuhuppijasz	-	-	Kaska
Tummana		?	?
Tupacijasz	-	-	Hattuszasztól délre
Turmitta	-	Ayvalıpınar	Felső-Hatti, Hattuszasztól 100 km-re északkeletre
Tuvana vagy Tuvanuva	Tüana/Tyana	Niğde	Tuvanuva

U

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Uda	-	-	Arzava
Ulma vagy Ulumma	-	-	?
Uluhszina vagy Ulucina	-	-	Kizzuvatna
Ura	-	-	Tarhuntasszasz
Urusszu	Urszu/Urfa	Şanlıurfa	Mitanni
Usszuna		?	?

V

A hettita nyelvben nincs V-hangzó. Ezt a betűt a W átírására használjuk, amely a v és az u közti félhangzó. További átírási lehetőség: ụ.

hettita név	klasszikus ókori név (görög/latin)	mai név	Régió vagy ország (hettita)
Vallarimma		?	?
Valivandasz	-	-	Lukka
Valma	-	Eğridir-tó környéke	Asztarpa(klasszikus Hermosz, ma Gediz)-folyó mellett
Varszuva			Lásd Urusszu
Vassukanni	Szikan	Tell el-Fakhariya(?)	Mitanni
Vaszanijasz	-	-	Kaska
Vaszajasz	-	-	Kaska, Hattuszasztól északra
Vasszandasz	Phellosz	-	Lukka
Vasszandasz	Ouaszada	-	Piszidia
Vijanavanda	Oinoanda	-	Arzava, Lukka
Vilusza			?
Vinuvanda (lásd: Vijanavanda)
Visztavanda	-	-	Kaska, Hattuszasztól keletre

Z

Lásd C.

Folyók és egyéb vizek

A folyóvizek bizonytalanságait jelzik a táblázatban többször előforduló nevek. Ezeket különböző kutatók különbözőképpen azonosították.

hettita név	mai név	régió	klasszikus ókori név
Arantu	Ásszi	Szíria	Orontész/Draco/Typhon/Axius
Asztarpa	Gediz	Kuvalijasz	Hermosz vagy Phrügiosz
Culijasz	Sakarya	Vilusza	Szangariosz/Sangarius/Sangara
Culijasz	Yeşilırmak	Kaska	Irisz/Sivas
Culijasz	Çekerek	Hatti és Kaska	Szkülax/Scylax
Dahara	Devrez	(?)Paphlagonia
Hulana	?	Kumaha	(?)
Hulaja	Çarşamba Suyu	Tarhuntasszasz	(?)
Kasztarajasz	Aksu Çay	Tarhuntasszasz/Lukka határa	Kesztrosz
Kumeszmahasz	Devrez	(?)Paphlagonia	(?)
Kumeszmahasz	Çekerek	Hatti és Kaska	Szkülax/Scylax
Mala	Firat/al-Firát	Szíria	Eufrátesz/Euphrates
Marasszanta vagy Marasszantija	Kızılırmak	Észak-Anatólia	Halüsz/Halys
Puratti	Firat/al-Firát	Szíria	Eufrátesz/Euphrates
Puratti	Ceyhan	Kizzuvatna	Püramosz/Pyramus/Leucosyrus
Puruna	?	Kizzuvatna
Szangara			Sakarya
Szeha	Bakırçay	Dél-Vilusza	Kaikósz/Caecus/Astraeus
Terpi	?	?
Uratta	Firat/al-Firát	Szíria	Eufrátesz/Euphrates

A nyugat-anatóliai (későbbi ióniai) települések elhelyezkedéséről még kevesebb adat áll rendelkezésre, mint a Hattum területére esőkről. A néhány azonosított város és folyóvölgy azonban lehetőséget ad annak felismerésére, hogy gyakorlatilag minden folyóvölgy lakott volt és államok, államkezdemények, városkirályságok alakultak ki a folyók mentén. A délnyugati térségben először Arzava ismert, amelynek felbomlása során sorban keletkeztek délről észak felé haladva az önálló uradalmak. Így Lukka (Lükia), a Nagy-Maiandrosz torkolatvidékén Millavanda (Milétosz), a Kaüsztrosz (Kis-Maiandrosz) mellett Apasza (Epheszosz), az Asztarpa (Hermosz) vidéke Kuvalijasz királysága, a Szeha folyó (Kaikosz) völgyét egyszerűen Szeha Országnak nevezték. A Szkamandrosz vidéke pedig Ijalanda országa. A folyótorkolatok kikötői már abban az időben is elsőrendű fontossággal bírtak a távolsági kereskedelem lebonyolításában, és kapcsolatot képztek az Égeikum népei és Hatti között.

Hegyek és egyéb földrajzi nevek

hettita név	mai név	Régió
Aszhparpaja	?	Pala és Kaska
Haharva	Ada Dağ	a Devrez mentén
Harhara	Erciyes Dağ
Hazzi	Keldağ	Az Orontésznél
Piszkurunuvasz	?	Kerkenes Dağ(?)
Szakkadunvasz	?	Kaska a Culijasz mentén
Szarpunvasz	?	Kaska a Culijasz mentén
Sziszpinuvasz	?	Kaska a Culijasz mentén
Uparpassza	Binboğa Dağ(?)	Kizzuvatna

A történeti földrajz jellemzői és hatásai

A hettita-kor anatóliai éghajlati viszonyai körülbelül azonosak voltak a maival, bár egyes vélemények szerint talán csapadékosabb lehetett. (Ma átlagosan 400 mm/év, de évenként jelentős különbségek lehetnek.) Jellegében mégis másképp nézett ki a táj, a legtöbb – ma kopár – hegyvidéket erdők és mezők borították. A zöldterület összehúzódása nagyrészt az emberi tevékenység következménye, mivel a magas hegységek talajtartó képessége gyenge, az erdők kivágásával az erózió gyorsan elhordja a vékony talajréteget. A hettiták történelmének kezdetén az erdők már visszaszorulóban voltak, viszont legeltetésre kiválóan alkalmas mezők alakultak ki. Ennek megfelelően a legkorábbi hettita népesség nagyobb része állattenyésztéssel foglalkozott, amelynek formája itt az évszakos legelőváltás volt, a téli nagy hidegek ellen téli szálláshellyel. Az istállózó állattartás csak később, az i. e. 2. évezred második felében kezdett terjedni. A legeltetésre legalkalmasabb területek az 1500 méteres tengerszint feletti magasságon voltak, és az ilyen területeken Anatólia déli részén – leszámítva a korai államisággal rendelkező Kizzuvatna térségét – a 2. évezred folyamán a luvik és a lukkák, északon a kaszkák folytattak kiterjedt állattenyésztést. Az Ulmi-Teszub szerződés (CTH#106.B,^[2] KBo 4.10^[3]) egyértelműen utal az évszakos legelőváltó állattartásra, és a vándorló pásztorok által okozott konfliktusokra.^[4] Mára az évezredes túllegeltetés miatt a termőréteg gyakorlatilag megszűnt.

A hőmérséklet nyáron magas, kevés az eső, télen viszont igen hideg, sok csapadékkal. A hettiták alapvető szállásterülete, a Hattum gyakorlatilag egyöntetű magasföld, fennsíkokkal és eróziós formákkal tagolt mészkőplató. Átlagban 600–1200 méter körüli tengerszint feletti magassággal, de nem ritka a 2–3000 méteres magasság sem. A földművelés sosem volt jelentős nagyságrendű, a Hettita Birodalom gyakorlatilag teljes fennállása alatt növényi eredetű élelmiszerekből importra szorult, amely a tengeri népek korában a tengerhajózás lehetetlensége és a kikötők elvesztése miatt katasztrofális éhínségeket okozott. A földművelés csak a nagyobb medencék és a folyóvölgyek mellett volt lehetséges, bár a kőzetágyba mélyen bevágódó (kanyonjellegű) vízfolyásoknál az öntözés is akadályokba ütközött. A belvizek általában sósak.

Az őskörnyezet rekonstrukciója alapján éppen abban a térségben, amelyet korábban nomadizáló lukkák és luvik területeinek gondoltak, Délnyugat-Törökország Beyşehirtől az Égei-tengerig terjedő régiójában az i. e. 2. évezred második felében kivágták az erdőket. Ezek helyén gabona-, gyümölcs- és kertkultúrák alakultak ki. Ennek már saját neve is van, a Beyşehir megtelepedési fázis.^[5]

A korai anatóliai állattenyésztő népesség állammá szerveződését az akkád kortól jelen lévő mezopotámiai kereskedők tették lehetővé. Az akkád, majd asszír kereskedelem az állati termékekre (szőrme, bőr, gyapjú), valamint az anatóliai hegyek ásványkincseire, mindenekelőtt az ezüstre és ónra szakosodott. Ez a kereskedelem az őslakosság számára nem járt közvetlen anyagi haszonnal, de az asszír kolonizáció az államszervezet alapjait rakta le.

Anatólia sajátos földrajzi körülményei adnak magyarázatot arra a tényre is, hogy a hettiták gyakorlatilag sosem tudták a teljes félszigetet uralni. Az elzárt, nehezen megközelíthető területek, az édesvízmentes felföldek, valamint a belső területek gyér település-sűrűsége nem kedvezett a nagy hadseregek mozgásának. Anatólia minden kis zugában önálló államocskák jöttek létre, amelyek talán elismerték Hattuszasz nagykirályát uruknak, amikor az éppen arra járt, de ahogy kitette a lábát onnan, a hűségnek is vége volt. Hatti sosem rendelkezett hadi- és szállítóhajókkal, amelyek a tengerparti városok meghódításához szükségesek lettek volna, a szárazföldi út pedig hosszadalmas, fáradságos és veszedelmes volt. Ez az oka, hogy Nyugat-Anatóliában Arzava, majd Szeha, Millavanda, Ahhijava, Kuvalijasz többnyire független tudott maradni.

Jegyzetek

↑ Ókor V, i. m. 39. o.
↑ CTH#106.B
↑ Groddeks liste
↑ Ókor VIII, i. m. 18. o.
↑ Ókor VIII, i. m. 19. o.

Források

O. R. Gurney, J. Garstang (1959). „The geography of the Hittite empire”. British Institute of Archaeology at Ankara BIAA V.

O. R. Gurney, J. Garstang (1960). „The Geography of the Hittite Empire”. Cuneiform Studies 14 (1), 43-48. o.
Bryce, Trevor. The Kingdom of the Hittites, 2 (angol nyelven), Oxford University Press [1999] (2005). ISBN 0-19-928132-7
Güterbock, Hans G. (1961): The North-Central Area of Hittite Anatolia, Journal of Near Eastern Studies, XX/2.
Simon Zsolt (2006). „Ki őrzi a hettita határt?”. Ókor V (3–4), 33-37. o. ISSN 1589-2700.
Simon Zsolt (2009). „Nomádok voltak-e a luvik”. Ókor VIII (2), 15-20. o. ISSN 1589-2700.
Stipich Béla (2006). „Így szól a felség”. Ókor V (3–4), 38-44. o. ISSN 1589-2700.

Ókorportál
Földrajzportál

[1] Ókor V, i. m. 39. o.

[2] CTH#106.B

[3] Groddeks liste

[4] Ókor VIII, i. m. 18. o.

[5] Ókor VIII, i. m. 19. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]