Heteropoda venatoria

Heteropoda venatoria
	Indiai példány
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Csáprágósok (Chelicerata);
Osztály:	Pókszabásúak (Arachnida);
Rend:	Pókok (Araneae);
Alrend:	Főpókok (Araneomorphae);
Család:	Vadászpókok (Sparassidae);
Alcsalád:	Heteropodinae;
Nem:	Heteropoda; Latreille, 1804
Faj:	H. venatoria;
Tudományos név
	Heteropoda venatoria; Linnaeus, 1767
Szinonimák
Szinonimák
	Aranea pallens; Aranea regia; Aranea venatoria; Helicops maderiana; Heteropoda ferina; Heteropoda ocellata; Heteropoda regia; Heteropoda shimen; Heteropoda squamacea; Micrommata setulosa; Ocypete bruneiceps; Ocypete draco; Ocypete murina; Ocypete pallens; Ocypete setulosa; Olios albifrons; Olios antillianus; Olios colombianus; Olios freycineti; Olios gabonensis; Olios javensis; Olios leucosius; Olios lunula; Olios maderianus; Olius regius; Olius setulosus; Olios zonatus; Palystes ledleyi; Palystes maderianus; Sarotes regius; Sarotes venatorius; Sinopoda pengi; Sinopoda venatoria; Sparassus ammanita; Thomisus leucosius;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Heteropoda venatoria témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Heteropoda venatoria témájú médiaállományokat és Heteropoda venatoria témájú kategóriát.

A Heteropoda venatoria a pókszabásúak (Arachnida) osztályának pókok (Araneae) rendjébe, ezen belül a vadászpókok (Sparassidae) családjába tartozó faj.^[1]

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

A Heteropoda venatoria előfordulási területe a Föld trópusi részei. A szubtrópusi területeken betelepített fajként van jelen.

Alfajai

Heteropoda venatoria chinesica Strand, 1907b: 559
Heteropoda venatoria emarginata
Heteropoda venatoria foveolata
Heteropoda venatoria japonica Strand, 1907b: 559
Heteropoda venatoria maculipes Strand, 1907b: 559
Heteropoda venatoria pseudomarginata

Megjelenése

A felnőtt pók teste barna, lapított és 2-2,5 centiméter hosszú. A lábfesztávolsága 7-10 centiméterre is szétterülhet. A nőstény valamivel nagyobb, mint a hím, főleg a potrohtájéknál (abdomen), azonban a hímnek nagyobb tapogatólábai (pedipalpus) vannak. A szemei mögötti rész krémes vagy sárgás; ezután pedig a nősténynél sárgásbarna, míg a hímnél krémszínű sáv következik. A teste nem nagyon szőrös, azonban a lábain felálló szeták vannak, melyeket fekete pontok jellemeznek.^[1]

Életmódja

Ez az állat nem sző pókhálókat a zsákmány megszerzéséhez, hanem aktívan felkeresi és levadássza. A tápláléka általában rovarokból áll, azonban skorpiókat és kisebb denevéreket is zsákmányolhat.^[2] Az áldozatait mérgével öli meg;^[1] eme pók mérge, harapása nem halálos az ember számára, csak nagyon fájdalmas.^[1]^[3]^[4] Házakba és istállókba is beköltözhet; kint csak a trópusokon fordul elő, mivel nem bírja a hideget.^[1]

Szaporodása

A nőstény körülbelül 2,5 centiméteres petetokot sző, melyet teste alatt cipel.^[2] A petetokban általában több mint 100 pete van, de a peték száma néha négyszáznál több is lehet. A kis pókok már a petetokban vedlenek először.^[2] Fogságban a hím 465 napot, míg a nőstény 580 napot él.^[2]^[5]

Képek

Falon mászó példány

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e Edwards, G. B. Huntsman Spider, Heteropoda venatoria (Linnaeus) (Arachnida: Araneae: Sparassidae). EENY-160. Entomology and Nematology. Florida Cooperative Extension Service. University of Florida IFAS. Published 2000, revised 2009.
↑ ^a ^b ^c ^d Ross, J., et al. (1982). The life cycle of Heteropoda venatoria (Linnaeus) (Araneae: Heteropodidae). Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Psyche 89, 297-306.
↑ Bernard, C., et al. (2000). Solution structure of hpTX2, a toxin from Heteropoda venatoria spider that blocks Kv4.2 potassium channel. Protein Science 9(11), 2059-67.
↑ Huntsman spider, Heteropoda venatoria. Natural History Museum. 2013.
↑ Rovner, J. S. (1980). Vibration in Heteropoda venatoria (Sparassidae): a third method of sound production in spiders. Archiválva 2008. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Journal of Arachnology 8, 193-200.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Heteropoda venatoria című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Linnaeus, C. 1767. Systema naturae per regna tria naturae, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus differentiis, synonymis, locis. Editio duodecima, reformata. Holmiae, 1(2): 533–1327 (Araneae, pp. 1030-1037). [1035]
Platnick, N. I. 2008. The World Spider Catalog, version 9.0. American Museum of Natural History. [1]
Strand, E. 1907b. Vorläufige Diagnosen süd- und ostasiatischer Clubioniden, Ageleniden, Pisauriden, Lycosiden, Oxyopiden und Salticiden. Zoologischer anzeiger 31: 558–570. BHL reference page

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[ed-1] Edwards, G. B. Huntsman Spider, Heteropoda venatoria (Linnaeus) (Arachnida: Araneae: Sparassidae). EENY-160. Entomology and Nematology. Florida Cooperative Extension Service. University of Florida IFAS. Published 2000, revised 2009.

[ross-2] Ross, J., et al. (1982). The life cycle of Heteropoda venatoria (Linnaeus) (Araneae: Heteropodidae). Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben Psyche 89, 297-306.

[3] Bernard, C., et al. (2000). Solution structure of hpTX2, a toxin from Heteropoda venatoria spider that blocks Kv4.2 potassium channel. Protein Science 9(11), 2059-67.

[4] Huntsman spider, Heteropoda venatoria. Natural History Museum. 2013.

[5] Rovner, J. S. (1980). Vibration in Heteropoda venatoria (Sparassidae): a third method of sound production in spiders. Archiválva 2008. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Journal of Arachnology 8, 193-200.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]