Ugrás a tartalomhoz

Herman Boerhaave

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herman Boerhaave
Született1668. december 31.[1][2][3][4][5]
Voorhout[6]
Elhunyt1738. szeptember 23. (69 évesen)[1][2][3][4][5]
Leiden[7]
ÁllampolgárságaEgyesült Tartományok
HázastársaMaria Drolenvaux
GyermekeiJohanna Maria Boerhaave
Foglalkozása
  • filozófus
  • botanikus
  • orvos
  • anatómus
  • kémikus
  • entomológus
  • egyetemi oktató
Tisztségea Leideni Egyetem rektora
Iskolái
Kitüntetéseia Royal Society tagja
SírhelyePieterskerk
Herman Boerhaave aláírása
Herman Boerhaave aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Herman Boerhaave témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Herman(us) Boerhaave (Voorhout, 1668. december 31. – Leiden, 1738. szeptember 23.) holland orvos, anatómus, botanikus, vegyész és kutató professzor, aki egy ideig az orvosi kar öt katedrájából hármat töltött be, a Leideni Egyetem rektora és a Hortus botanicus Leideni botanikus kert igazgatója volt. Tehetséges tanárként ismerték, és Európa egyik leghíresebb tudósa volt, akinek híre Kínába is eljutott. Boerhaaves mottója: Simplex sigillum veri – Az egyszerűség az igazság jele.[8]

Életpályája

[szerkesztés]

Boerhaave Voorhoutban született. Anyja, Hagar Daelder, egy amszterdami kereskedő lánya volt, aki 1673-ban meghalt. Apja, Jacob Boerhaave miniszter, Herman hatéves korában újraházasodott. Gyerekkorában, 12 éves korától öt éven át szenvedett egy tartós fekélytől a bal combján, ami miatt számtalan orvoshoz fordultak, akik fájdalmas kezelést alkalmaztak nála. Alkalmasint ezek a tapasztalatok keltették fel érdeklődését az orvostudomány, és növelték empátiáját páciensei szenvedései iránt.

A latin iskolában, ahol negyedik osztályba került (otthon már tanult, apja egyházi szolgálatra szánta), kiváló jegyekkel és azzal tűnt ki, hogy mindig osztályelsö volt. 1682-ben édesapja hirtelen meghalt, feleségét és kilenc gyermekét szegenysegben hagyva. Boerhaave először a Leideni Egyetemen tanult filozófiát, teológiát és matematikát, részben a jótevőktől kapott adomanyok segítségével. Többek között Burchard de Volder óráira járt. 1690-ben doktorált a De differentione mentis a corpore (Az elme és a test megkülönböztetéséről) című disszertációjával, amelyben Epikurosz, Thomas Hobbes és Spinoza tanait támadta. Ezt követően orvostudományt tanult. 1693-ban Harderwijkben szerzett orvosdoktori fokozatot (valószínűleg azért, mert ott olcsóbb volt, mint Leidenben; anyagi lehetőségei igen szűkösek voltak ezekben az években), és Leidenben telepedett le orvosként.

1701-ben a Leideni Egyetem orvostudományi oktatójává nevezték ki. Beavató beszédében, a De commendando Hippocratis stúdióban ezt a nagyszerű tanárt ajánlotta tanítványainak utánzásra. 1709-ben Leidenben a botanika és az orvostudomány professzora lett, és ebben a pozícióban sok hasznos munkát végzett, nemcsak az egyetem, hanem a Leideni hortus számára is, ahol sok fejlesztést és bővítést hajtott végre, és számos új fajt írt le. 1710. szeptember 14-én feleségül vette Maria Drolenvaux-t, egy gazdag kereskedő lányát. Négy gyermekük született, közülük csak egy, Maria Joanna érte meg a felnőttkort.

1714-ben kinevezték az egyetem rector magnificusának, és Govert Bidloo utódja lett a gyakorlati orvostudomány professzoraként. Itt mutatta be a betegágy melletti klinikai oktatás új formáját. Ahelyett, hogy tanítványait osztályozta volna, módszereket tanított nekik a betegek vizsgálatára, majd a diagnózis felállítására. Ezt azonban ő maga aligha tette: a betegek leveleiből vont le következtetéseket, gyógyszereket írt fel nekik. Kevéssé használta a Caeciliagasthuis tizenkét ágyát.[9] 1715-ben Nagy Péter orosz cár hajnali ötkor meglátogatta. Négy évvel később (1718) a kémia tanárává is kinevezték.

1722-ben megbetegedett, és úgy döntött, hogy nyugalomba vonul. 1724-ben megvásárolta az Oud-Poelgeestet. Minden növényt, amely nem kapott helyet a hortusban, kihelyezett a sokkal nagyobb külterületre. Egyik tanítványa a berni Albrecht von Haller volt. 1728-ban az Académie française, 1730-ban a londoni Royal Society tagjává választotta. 1729-ben fel kellett adnia kémiai és botanikai katedráit, és az orvosképzésére koncentrált. Hosszú és fájdalmas betegség után végül 1738-ban Leidenben halt meg, és a Pieterskerkben temették el. Sírja közelében 1762-ben emlékművet állítottak neki, amelyet Frans Hemsterhuis tervezett és Antony Wapperon készített el.

Jelentősége

[szerkesztés]

Boerhaave újjáélesztette a hippokratészi, ágy melletti oktatás módszerét, és nagy jelentőséget tulajdonított a halál utáni boncolásnak, amely kimutathatja a rendellenességek és a tünetek közötti összefüggést. A Boerhaave-szindrómát, a nyelőcső felszakadását heves hányás során, amelyet róla nevezték el; a holland flotta egy általa kezelt admirálisának betegségtörténete alapján írta le.[10]

A Boerhaave által bevezetett klinikai-patológiai konferenciák ma is fontos oktatási eszközt jelentenek. Számos tudományos hagyomány legjobb elemeit ötvözte. Módszereit Európa-szerte sok diák terjesztette el, akik sok országból érkeztek, hogy tanuljanak tőle. Két könyve, az Institutiones Medicinae (1708) és az Elementa Chemiae (1724) évtizedekig standard művek maradtak.

1735-ben Boerhaave találkozott a fiatal Linnével, aki éppen doktorált a Harderwijki Egyetemen. Felismerte benne a nagy tudományos tehetséget, és bemutatta George Cliffordnak, egy gazdag amszterdami bankárnak, akinek vidéki birtoka Heemstede de Hartekampban van. Clifford a betege és hipochonder volt. Boerhaave azt mondta Cliffordnak, hogy fel kell fogadnia egy orvost, aki figyeli az étrendjét, és evegett lett Linné Clifford személyes orvosa. Clifford kiterjedt növénygyűjteménye – amelyet a Holland Kelet-Indiai Társasággal való kapcsolatai révén tudott felépíteni – lehetővé tette Linnéa számára, hogy megírja híres Hortus Cliffortianusát. Boerhaave maga is leírta azokat a növényeket, amelyeket a társaság hajói hoztak Hollandiába. Például ő volt az első, aki leírta és illusztrálta a Fokföld valódi cukorerdőjét. Linné később a Protea repens nevet adta neki.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • A lelkészházat, amelyben Boerhaave Voorhoutban felnőtt, azóta Boerhaavehuisnak hívják, és a gyógynövénykerttel együtt még mindig létezik.
  • A leideni Rijksmuseum Boerhaavéról kapta a nevét.
  • A Boerhaave Medical Center ma az egykori Boerhaave-klinika testvérházában működik Amszterdamban.
  • A leideni LUMC egyetem „Boerhaave tanfolyamok” címmel orvosi továbbképzéseket szervez.
  • 1959 márciusa és 1987 júliusa között kórházat neveztek el Boerhaavéről Harderwijkben, amely a Sanatorium Sonnevanck főépületében található.
  • Antwerpenben a Stuivenberggasthuis körüli egyik utcát Boerhaavestraatnak hívják.
  • 1955 és 1961 között Boerhaave portréja volt a húszguldenes bankjegyen.[11]
  • 1958 és 1962 között KLM-légitársaságnak volt egy "Hermannus Boerhaave" nevű PH-LKN Lockheed L1049H Super Constellation kereskedelmi repülőgépe.[12]
  • A leideni Rijnsburgerwegen található egy Boerhaave-szobor, amelyet Jean Theodore Stracké szobrász készített.[13]
  • A Particulier Medisch Gezelschap Boerhaave, az Utrechtsch Studenten Corps magáncége 1881-ben alakult.
  • Deventerben az alsó HAVO és VWO középiskolája Boerhaave nevét viseli.
  • A leideni Boerhaave College, amelyet 1973-ban alapítottak, a VAVO iskola.
  • Síremlékének tervét a groningeni Hinckaertshuis kerthelyiségének falába építette be 1775 körül Paulus Graeuwen, Boerhaave tanítványa és a Groningeni Egyetem professzora.[14]
  • Hírnevének bizonyítéka az az anekdota, hogy állítólag helyesen kézbesítették a számára Kínából érkező levelet, amelynek címzése: "Boerhaave, Europa". A levelet azonban a holland konzulnak adták at.[15]
  • A Leideni Egyetemi Alap[16] lehetővé teszi a Boerhaave-széket,[17] ahol kiváló és tekintélyes, lehetőleg külföldről származó tudósok vendégprofesszori állásai vannak, akik a Leiden University Medical Center (LUMC) egy meghatározott kutatási és oktatási területét ösztönözhetik.
  • Több mint húsz városban vannak utcák, terek és városrészek, amelyek Boerhaave nevét viselik. Beleértve a haarlemi Boerhaavelaant, ahol a Spaarne Gasthuis található.
  • A Boerhaa útvonalat 2018. június 10-én nyitották meg Herman Boerhaave születésének 350. évfordulója tiszteletére. Ez a kerékpáros és gyalogos útvonal Voorhout, Oegstgeest és Leiden városokon halad el Boerhaave munkái, házai és kertjei mellett. A látnivalók közé tartozik a Het Overbosch Voorhoutban, az Oud-Poelgeest kastély Oegstgeestben és a Rijksmuseum Boerhaave Leidenben.
  • Boerhaave nyilatkozata a voorhouti Nagelbrug kerékpáralagútjának oldalára van kiírva: „Az ajtó nyitva előtted, de a szív még inkább nyitva áll”. A kerékpáralagút másik oldalán Voorhout költőjének, Joep Derksennek a verssora található: „Értékeld az élet csókját”. Mindkét sor tartalmazza az eredeti latin nyelvű szöveget is.
  • A Boerhaave Iskola Groningen városában működik. A dél-groningeni Boerhaaveschool az egyetlen általános iskola Groningenben, ahol Maria Montessori-féle oktatás folyik.
  • Herman Boerhaave portréja (1722 k.), Aert de Gelder, Mauritshuis
    Herman Boerhaave portréja (1722 k.), Aert de Gelder, Mauritshuis
  • Az Oud-Poelgeest-kastély
    Az Oud-Poelgeest-kastély
  • Grafmonument voor Herman Boerhaave in de Pieterskerk in Leiden (Foto:1978)
    Herman Boerhaave síremléke a leideniPieterskerkben (1978)
  • Bronzen standbeeld van Herman Boerhaave voor het Academisch Ziekenhuis Leiden aan de Steenstraat 1, (ca.1900)
    Herman Boerhaave bronzszobra a Leideni Akadémiai Kórház előtt, a Steenstraat 1. szám alatt (1900 k.)
  • Herman Boerhaave postzegel (1938)
    Herman Boerhaave postabélyegen (1938)
  • Borstbeeld van Herman Boerhaave in een nis van de Linnaeustoren (Harderwijk)
    Herman Boerhaave mellszobra a Linné-torony fülkéjében (Harderwijk)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Herman Boerhaave
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ http://www.boerhaavehuis.nl/
  7. ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бургаве Герман, 2015. szeptember 28.
  8. ↑ Herman Boerhaave (1668–1738) – Arts, botanicus en wetenschapper - “De leraar van heel Europa…”
  9. ↑ Rina Knoeff in Geschiedenis Magazine 2021/5
  10. ↑ J.A.M. van Son, Th. Wobbes en F.M.J. Heystraten, Het syndroom van Boerhaave, Ned Tijdschr Geneeskd. 1989, 133:1201-4
  11. ↑ Papiergeld Nederland
  12. ↑ Airhistory.net. [2022. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. ↑ Mens & Dier in Steen & Brons
  14. ↑ C. Rogge: Behang in de Tuinkamer in: Hoekstra, T.J.; Barneveld-Schelling, N.J.; e.a. (red.): Het Hinckaertshuis, zeven eeuwen bouwhistorie en bewoners, p. 143 vv. Uitg. Stichting Hinckaertshuis Groningen, Groningen, 2012, ISBN 978-90-9027065-4
  15. ↑ Boek: Het orakel. De man die de geneeskunde opnieuw uitvond: Herman Boerhaave - Luuc Kooijmans. Medisch Contact (4 november 2011). Gearchiveerd op 27 juni 2022.
  16. ↑ website Leids Universiteits Fonds
  17. ↑ website LUF-Boerhaave-leerstoel

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Herman Boerhaave című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Bibliográfia

[szerkesztés]

Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Boerh.”.

Az Aphorismi de cognoscendis et curandis morbis, 1728 címlapja
  • Institutiones medicae. Leiden, 1708
  • Aphorismi de cognoscendis et curandis morbis, Leiden, 1709
    • Boerhaaves tanítványa és asszisztense, Gerard van Swieten (1700–1772) öt részből álló kommentárt közölt róla.
  • Elementa chemiae, Párizs, 1724

Irodalom

[szerkesztés]
  • Burton, William: An account of the life and writings of Herman Boerhaave. Henry Lintot, London 1743 (books.google.de), Part II 1746 (books.google.de).
  • Kooijmans, Luuc: Az orákulum. Az ember, aki újra feltalálta az orvostudományt: Herman Boerhaave, 1668–1738. Amszterdam, 2011.
  • Ducheyne, Steffen, „Different Shades of Newton: Herman Boerhaave on Isaac Newton mathematician, philosophus, and opto-chemist”, Annals of Science 74(2) (2017), 108–125. o. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/00033790.2017.1304574
  • Luyendijk-Elshout, A. M. et al.: Walking with Boerhaave, Leiden Leiden és környékén, 1994. ISBN 90-801423-1-X
  • Zonneveld, P. van: Preserving Houses in Literature, Science and Art, 1989, 21-5. o.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Herman_Boerhaave&oldid=27324701”