Közönséges medvetalp

Közönséges medvetalp
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Asteridae;
Csoport:	Euasterids II;
Rend:	Ernyősvirágzatúak (Apiales);
Család:	Zellerfélék (Apiaceae);
Alcsalád:	Zellerformák (Apioideae);
Nemzetség:	Medvetalp (Heracleum);
Faj:	H. sphondylium;
Tudományos név
	Heracleum sphondylium; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Közönséges medvetalp témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges medvetalp témájú médiaállományokat és Közönséges medvetalp témájú kategóriát.

A közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), melyet fehérvirágú medvetalpnak, illetve röviden medvetalpnak is neveznek^[1] (számos népi megnevezése is van, így például gyimesi nevei szarvasfű és kecskekapor^[2]), a zellerfélék (Apiaceae) családjába és a lágyszárúak csoportjába tartozó növényfaj. Eurázsiában^[3] őshonos, Európa és Ázsia mérsékelt övi területein^[4] és Magyarországon is általánosan elterjedt. Nyirkos réteken, erdőszéleken, magaskórós társulásokban fordul elő. Szociális magatartás-típusát tekintve a generalisták^[5] közé tartozik,^[4] azaz több különböző termőhelyen és növénytársulásban megél, de az antropogén^{[* 1]} zavarást rosszul tűri.

Jellemzői

0,5–2 méter magasra megnövő évelő növény. Igen alakgazdag faj. Szára szőrös, mélyen barázdált. Szórt, sötétzöld, általában szárnyas levelei felfújt hüvelyű nyéllel csatlakoznak a szárhoz, a levélkék szabálytalanul fogazottak, karéjosak, fűrészelt szélűek.

Június–október között virágzik. Piszkosfehér, kellemetlen szagú ernyős virágzata 7–25 sugarú, a gallér gyakran hiányzik, számos gallérkalevél látható. Termései 6–10 mm hosszúságú, lapos és kopasz ikerlependékek.

Hatóanyagai

Illóolajokat a termésében 0,3-3%-ot, levelében kevesebbet^[6] és furokumarinokat (pimpinellin, bergaptén, xantotoxin), hidroxi-kumarinokat, poliineket tartalmaz.

Felhasználása

A kifejlett növény nedvei, némely alfaj leveleinek furokumarin-tartalma miatt bőrgyulladást okozhatnak.

Lovaknál a központi idegrendszer izgalmát^{[* 2]} okozza az alpesi medvetalp (Heracleum sphondylium subsp. alpinum) nevű alfaj, ezért azok szénájában kerülendő takarmánynövény. Az állatok emésztőrendszerére és vizeletkiválasztó rendszerére is hat. Szarvasmarhánál bőrgyulladást okozhat.^[7]

Orvosi ellenőrzés mellett – megfelelő adagban és formában – fotodinámiás hatású^{[* 3]} vitiligo kezelésében.^[6] A homeopátia a faggyúmirigy-túlműködés ellen adja. A népi gyógyászat egykor köhögés, megfázás, fekélyek, emésztési panaszok ellen alkalmazta. Közvetlen a virágzás előtt, vagy a virágzáskor szedett s szárított leveleknek barnás-zöldes színe és fanyar íze van; erősítő, összehúzó és oldó hatású, főzetét ezért vese- és hólyagbajoknál, kövéredésnél és erősen gyengítő havibajnál használtak egy napra 10—20 grammot, 2 deci vízben erősen főzve. Külsőleg a leveleket sebek tisztítására, borogatásképpen alkalmazták, gyökereit pedig gyomorbántalmaknál, epilepsziás tüneteknél.^[8]^[9]^[10]^[11]

Tavaszi, fiatal, húsos leveléből (még virágzás előtt szedve) általában ázsiai országokban zellerre emlékeztető ízű levest vagy főzeléket készítenek,^[6] illetve élelmiszer-adalékként használják.^[12] Franciaországban a Heracleum sphondylium L. subsp. ternatum alfajtát a likőriparban alkalmazzák.^[12]

Alfajai

Az alábbi lista a The Plant List adatbázisában érvényesnek jelölt nevek,^[13] illetve a Magyarországon elfogadottnak tekintett nevek alapján készült.

Heracleum sphondylium var. akasimontanum (Koidz.) H.Ohba
Heracleum sphondylium subsp. algeriense (Coss. ex Batt. et Trab.) Dobignard
Heracleum sphondylium subsp. alpinum (L.) Bonnier et Layens – alpesi medvetalp, havasi medvetalp^[1]
Heracleum sphondylium subsp. aurasicum (Maire) Dobignard
Heracleum sphondylium subsp. chloranthum – sárgászöld medvetalp^[1]
Heracleum sphondylium subsp. embergeri Maire
Heracleum sphondylium subsp. granatense (Boiss.) Briq.
Heracleum sphondylium subsp. montanum (Schleich. ex Gaudin) Briq. (syn.: Heracleum montanum, Heracleum sphondylium subsp. elegans) – hegyi medvetalp, kecses medvetalp^[1]
Heracleum sphondylium subsp. nipponicum (Kitag.) H.Ohba
Heracleum sphondylium subsp. orsinii (Guss.) H.Neumayer
Heracleum sphondylium subsp. pyrenaicum (Lam.) Bonnier et Layens (syn.: Heracleum pyrenaicum) – pireneusi medvetalp^[1]
Heracleum sphondylium subsp. sibiricum (L.) Simonk. (syn.: Heracleum sibiricum, Heracleum sphondylium subsp. flavescens – zöldes medvetalp^[1]
Heracleum sphondylium subsp. sphondylium – közönséges medvetalp^[1]
Heracleum sphondylium subsp. suaveolens (Litard. et Maire) Dobignard
Heracleum sphondylium subsp. ternatum (Velen.) Brummitt
Heracleum sphondylium subsp. trachycarpum – serteszőrű medvetalp^[1]
Heracleum sphondylium subsp. transsilvanicum (Schur) Brummitt (syn.: Heracleum transsilvanicum, Heracleum palmatum) – erdélyi medvetalp^[1]
Heracleum sphondylium subsp. trifoliolatum (Blanch.) Kerguélen
Heracleum sphondylium subsp. tsaurugisanense (Honda) H.Ohba
Heracleum sphondylium subsp. verticillatum (Pančić) Brummitt

Megjegyzések

↑ Antropogén: emberhatású, azaz ami emberi - például mezőgazdasági - tevékenységből ered, illetve ahhoz kapcsolódik.
↑ A központi idegrendszer izgalma: „jellegzetes tünetek az ingerlékenység fokozódása vagy csökkenése, sokszor tompultság, aluszékonyság, tudatzavar, izomrángás vagy általános izomremegés. A növények elfogyasztása után a testhőmérséklet csökken, erős nyálzás vagy izzadás következik be, pupillatágulat figyelhető meg.” (Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései)
↑ fotodinámiás hatás: a fotoszenzibilizátor (fényérzékenyítő anyag), látható hullámhosszúságú fény és oxigén együttes jelenlétében bekövetkező sejtpusztulás oka. Lásd Kémiai Folyóirat 2007

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 175., 176., 393. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
↑ Babai Dániel: Hegyvidéki növényzet botanikai és etnoökológiai szempontú vizsgálata Gyimesben (Keleti-Kárpátok, Románia) Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (PhD értekezés), Pécsi Tudományegyetem - 2013.
↑ Füvészkert A természetes magyar flóra képviselői - 2013. október 27.
↑ ^a ^b Kerekes Szilárd: Az Alcsíki-medence lápjainak botanikai állapotfelmérése és vegetációváltozásainak vizsgálata (Doktori értekezés), Nyugat-Magyarországi Egyetem - 2010
↑ Borhidi Attila: A növények társadalma Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mindentudás Egyeteme, 12. előadás – 2002. december 2.
↑ ^a ^b ^c Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig; Pécs: Melius Alapítvány, 2009.
↑ Búza László, Denkinger Géza, Domahidy Gergely, Holló-Szabó Péter, Izing Simon, Jóźwiak Ákos, Kolozsvári Tímea, Kunsági Zoltán, Kutasi Orsolya, Marton Zsófia, Rőzséné Büki Etelka: Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései Archiválva 2014. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Állatorvosok Világszervezete Ló-gyógyászati Konferencia Zsibó, - 2008. április 12.
↑ Dr. Zelenyák János: A gyógynövények hatása és használata 1908
↑ Dr. Halmai János: Adatok a Herbárium orvos-botanikai értékeléséhez Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (304. oldal), Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica – Orvostörténeti Közlemények 23. kötet; 1962
↑ Dr. Med. Gerhard Madaus: Heracleum sphondylium. Wiesen-Bärenklau. Umbelliferae; Lehrbuch der Biologischen Heilmittel, 1938 (német nyelven)
↑ Dr. Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan 1979 ISBN 9631733092
↑ ^a ^b Gökalp İşcan, Neşe Kırımer, Fatih Demirci, Betül Demirci, Yoshiaki Noma, K. Hüsnü Can Başer:The bioactive essential oil of Heracleum sphondylium L. ternatum (Velen.) Brummitt Medicinal and Aromatic Plant and Drug Research Centre (TBAM) - 2002 (angol nyelven)
↑ A(z) „Heracleum” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2014. június 26.)

Források

Ingrid Schönfelder – Peter Schönfelder: Gyógynövényhatározó. 2001. ISBN 963 684 124 1
Neil Fletcher: Vadvirágok: Északnyugat- és Közép-Európa vadvirágainak képes határozókönyve. Budapest: Grafo Könyvkiadó; (hely nélkül): Panemex Kiadó. 2005. ISBN 963 9491 349
Priszter 1999: Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 1999. 175., 176., 393. o. ISBN 963 9121 22 3
↑ Kémiai Folyóirat 2007: Kubinyi Miklós, Vidóczy Tamás: A fotodinamiás terápia hatóanyagainak fotoﬁ zikai tulajdonságai^{[halott link]}; Magyar Kémiai Folyóirat - Előadások, 113. évfolyam, 2. szám, - 2007.

További információk

Dr. Tasi Julianna: Gyepek mérgező- és gyógynövényei (egyetemi jegyzet), SZIE, Gödöllő - 2003
Dr. Turcsányi Gábor: Heracleum sphondylium L. – közönséges medvetalp, Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézete vadgazda mérnöki alapszak - képek a növényről

Hasonló fajok

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[6] Antropogén: emberhatású, azaz ami emberi - például mezőgazdasági - tevékenységből ered, illetve ahhoz kapcsolódik.

[8] A központi idegrendszer izgalma: „jellegzetes tünetek az ingerlékenység fokozódása vagy csökkenése, sokszor tompultság, aluszékonyság, tudatzavar, izomrángás vagy általános izomremegés. A növények elfogyasztása után a testhőmérséklet csökken, erős nyálzás vagy izzadás következik be, pupillatágulat figyelhető meg.” (Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései)

[10] fotodinámiás hatás: a fotoszenzibilizátor (fényérzékenyítő anyag), látható hullámhosszúságú fény és oxigén együttes jelenlétében bekövetkező sejtpusztulás oka. Lásd Kémiai Folyóirat 2007

[Priszter_1999-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 175., 176., 393. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]

[2] Babai Dániel: Hegyvidéki növényzet botanikai és etnoökológiai szempontú vizsgálata Gyimesben (Keleti-Kárpátok, Románia) Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben (PhD értekezés), Pécsi Tudományegyetem - 2013.

[3] Füvészkert A természetes magyar flóra képviselői - 2013. október 27.

[Kerekes-4] Kerekes Szilárd: Az Alcsíki-medence lápjainak botanikai állapotfelmérése és vegetációváltozásainak vizsgálata (Doktori értekezés), Nyugat-Magyarországi Egyetem - 2010

[5] Borhidi Attila: A növények társadalma Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, Mindentudás Egyeteme, 12. előadás – 2002. december 2.

[Melius-7] Dr. Szabó László Gy.: Gyógynövények és élelmiszernövények A-tól Z-ig; Pécs: Melius Alapítvány, 2009.

[9] Búza László, Denkinger Géza, Domahidy Gergely, Holló-Szabó Péter, Izing Simon, Jóźwiak Ákos, Kolozsvári Tímea, Kunsági Zoltán, Kutasi Orsolya, Marton Zsófia, Rőzséné Büki Etelka: Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései Archiválva 2014. augusztus 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Állatorvosok Világszervezete Ló-gyógyászati Konferencia Zsibó, - 2008. április 12.

[11] Dr. Zelenyák János: A gyógynövények hatása és használata 1908

[12] Dr. Halmai János: Adatok a Herbárium orvos-botanikai értékeléséhez Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (304. oldal), Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica – Orvostörténeti Közlemények 23. kötet; 1962

[13] Dr. Med. Gerhard Madaus: Heracleum sphondylium. Wiesen-Bärenklau. Umbelliferae; Lehrbuch der Biologischen Heilmittel, 1938 (német nyelven)

[14] Dr. Hortobágyi Tibor: Növényrendszertan 1979 ISBN 9631733092

[TBAM-15] Gökalp İşcan, Neşe Kırımer, Fatih Demirci, Betül Demirci, Yoshiaki Noma, K. Hüsnü Can Başer:The bioactive essential oil of Heracleum sphondylium L. ternatum (Velen.) Brummitt Medicinal and Aromatic Plant and Drug Research Centre (TBAM) - 2002 (angol nyelven)

[16] A(z) „Heracleum” adatlapja a The Plant List adatbázisában. The Plant List, Version 1.1. Royal Botanic Gardens, Kew és Missouri Botanical Garden, 2013. szeptember. (Hozzáférés: 2014. június 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[* 1]

[6]

[* 2]

[7]

[* 3]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]