Heltai Nándor (színművész, 1874–1944)
| Heltai Nándor | |
| Született | 1874. szeptember 13.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1944. május 15. (69 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heltai Nándor, született Hatsek Nándor,[3] névváltozat: Heltai Ferdinánd (Budapest, 1874. szeptember 13.[4] – 1944. május 15.)[5][6] színész, színházigazgató, műszaki tisztviselő.
Életútja
[szerkesztés]Hatsek Adolf kereskedő és Schwarz Róza elsőszülött gyermeke. Színpadra lépett 1896. október 1-jén özv. Veszprémi Jenőné Ágh Ilona színigazgatónőnél, hosszabb ideig volt tagja a kolozsvári Nemzeti Színháznak, majd német színész lett. 1908-ban kibérelte a hamburgi Volkstheatert, 1912-ben pedig a berlini Kurfürsten-Operát. Hatsek családi nevét 1908-ban változtatta Heltaira, ekkor a lakhelye Altona volt.[7] Előbb az Oswald-filmek munkatársa volt, majd 1922-ben már filmgyári igazgatóként dolgozott Berlinben, Georg Kaiser drámaíró gyáránál, ahol művészeti vezetőként tevékenykedett.[8] A porosz állami színházaknál Heinz Tietjen sajtótitkára volt.[9] 1929-ben Berlin-Schönebergben házasságot kötött Johanna Rauéval. A budapesti központi járásbíróság 1952-ben 1944. május 15-ei dátummal holtnak nyilvánította.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 29.)
- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112979/1908. MNL-OL 30795. mikrofilm 872. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 16. oldal 30. sor
- ↑ A budapesti neológ izr. hitközség születési anyakönyve, 1274/1874. folyószám.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1258/1953. folyószáma alatt.
- ↑ Az 1944. május 15-ei dátumot a budapesti központi járásbíróság P.k.I.533.553/1952/5. sz. holtnak nyilvánító végzése állapította meg.
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 112979/1908. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 872. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1908. év 16. oldal 30. sor
- ↑ Színházi élet 11. évf. 31. sz. (1922. július 30-augusztus 5.) 31. old.
- ↑ Aster, Misha: Staatsoper. Die bewegte Geschichte der Berliner Lindenoper im 20. Jahrhundert. Siedler Verlag, 2017. ISBN 9783827501028
Források
[szerkesztés]- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929]. 234. o.
- Lexikon verfolgter Musiker und Musikerinnen der NS-Zeit
- Pesti Napló, 1936. május 31.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.