Heltai Jenő (színművész)
| Heltai Jenő | |
| Született | Husser Jenő 1879. augusztus 16. Lugos |
| Elhunyt | 1945. április 19. (65 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
| Sírhelye | Farkasréti temető (11/2-1-3/4)[1][2] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heltai Jenő, született Husser Jenő (Lugos, 1879. augusztus 16. – Budapest, 1945. április 19.)[3] színész, színházigazgató, az Astra Filmgyár vezérigazgatója.
Élete
[szerkesztés]Husser Ármin (1843–1906)[4] szállító és Freund Paula fiaként született. Először 1899 szeptemberében lépett fel Kunhegyi Miklós társulatában. Ezt követően 1899–1900-ban Havi Lajosnál, 1900–1901-ben Lőcsén, 1901–1902-ben Érsekújvárban, 1902–1903-ban Nagyváradon, 1903-tól 1905-ig a Magyar Színházban játszott. 1905 és 1908 között Kecskeméten, 1908–1909-ben Pozsonyban, 1910–11-ben Aradon, 1911 és 1916 között Szegeden szerepelt. 1912. április 19-én a budapesti Népoperában (Városi Színház) a Cornevillei harangok című operettben Gáspár apó alakításával nagy közönségsikert aratott és a sajtó elismerését is kivívta. 1916-ban került Debrecenbe, majd 1917–től 1920-ig vezette a színházat. 1920 májusától augusztusig a Fővárosi Orfeumban működött, majd 1920-ban kinevezték az Astra Filmgyár Rt. vezérigazgatójának. Vállalata azonban már 1921-ben csődött jelentett, ezután felhagyott a színészettel és jelmezkölcsönzőt nyitott (ez 1944-ig megtalálható volt a budapesti telefonkönyvben). Operettek buffószerepeiban láthatta a közönség. Több művében is taglalta a vidéki színészet helyzetét. Elhunyt 1945. április 19-én délután 2 órakor. Sírja a Farkasréti temetőben található (11/6. parcella, 1-3/4).[5] Neje Kreisler Szeréna (Szelina) volt, akivel 1903. április 7-én kötött házasságot Budapesten, a Terézvárosban.[6]
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Mujkó cigány (Huszka Jenő: Gül Baba);
- Bagó (Kacsóh Pongrác: János vitéz);
- Bazil (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja).
Fontosabb művei
[szerkesztés]- Utazás a holdba. Fantasztikus nagy operett 3 felvonásban. (Bemutatták 1908. április 3-án, Kecskeméten)
- Debrecen színészete. Beszámoló az 1917–18-as évről (Debrecen, 1918);
- A magyar színészet reformtervezete különös tekintettel a debreceni színészetre (Debrecen, 1919);
- A magyar színészet válságai Felvinczy Györgytől (1696) napjainkig. A válság megoldásának tervezete (1933)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest XII. ker. állami halotti akv. 1322/1945. folyószáma alatt.
- ↑ Husser Ármin halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1325/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ A Farkasréti temető 2003-ban (adattár #3). [2011. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 16.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 292/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar színművészeti lexikon II. köt., 234. old.
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János