Helsinki–Tallinn-alagút
 |
Ez a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeli vasúti beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. október 9. |
 |
| Helsinki–Tallinn-alagút | |
 | |
| A Rail Baltica terv a tervezett Helsinki–Tallinn-alagúttal | |
| Funkció | vasúti alagút |
| Teljes hosszúság | 50 000 m |
| Keresztezett akadály | Finn-öböl |
| Nyomtáv | 1435 mm |
| Átadás ideje | 2024 tervezett |
_no_rivers.svg)
 Helsinki–Tallinn-alagút
Pozíció Észtország térképén
| |
 é. sz. 59° 48′ 22″, k. h. 24° 49′ 05″59.806111°N 24.818056°EKoordináták: é. sz. 59° 48′ 22″, k. h. 24° 49′ 05″59.806111°N 24.818056°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Helsinki–Tallinn-alagút (más néven FinEst vagy Talsinki alagút[1][2]) egy jövőbeli, 50 km hosszú, tenger alatti vasúti alagút,[3] mely a Finn-öböl partján fekvő két névadó fővárost, a finn Helsinkit kötné össze az észt Tallinn várossal.[4] Az alagút a Rail Baltica projekt egyik eleme lenne. Építési költségét 9–13 milliárd euró közötti összegre becsülik. Elkészülte 2030 előtt nem várható.
Az alagút hossza az útvonaltól függne: a legrövidebb átkelési útvonal 80 kilométer hosszú lenne a tenger alatt, ami 40%-kal hosszabb lenne, mint a világ jelenlegi leghosszabb vasúti alagútja, az 57 kilométeres Gotthárd-bázisalagút.[5][6][7] Becslések szerint az alagút, ha megépül, 9-13 milliárd euróba kerülne. A 2030-as években nyílhat meg.[8][9][10] Az Európai Unió 3,1 millió eurós támogatást hagyott jóvá megvalósíthatósági tanulmányokra.[11] 2015-ben egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány 250 km/órás végsebességet javasolt.[12][13]
2024. február 8-án Lulu Ranne finn közlekedési és hírközlési miniszter a Postimees című észt napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az alagút „irreális” és nincs a kormány napirendjén, a projekt pedig továbbra is függőben marad, hacsak az Európai Unió nem biztosít további finanszírozást.[14]
Története
[szerkesztés]Tallinn és Helsinki a Finn-öböl partján fekszik, a két város közötti távolság kb. 80 km. A közúti forgalom tengeri kompok segítségével zajlik. A hagyományos kompok kb. két és fél óra, a gyorsjárású kompok mintegy másfél óra alatt teszik meg a tengeren ezt a távolságot. A kompok éves utasforgalma eléri a nyolcmillió főt. A tengeri útvonalat kihagyva pedig csak Oroszországon keresztül, 800 km-es úton lehet kizárólag szárazföldön utazni a két város között. A tenger alatti alagúttal a Tallinn és Helsinki közötti vasúti összeköttetést félórásra csökkentenék.
Az alagút ötlete az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején merült fel. Ekkoriban Edgar Savisaar tallinni és Jussi Pajunen helsinki polgármesterek voltak a legaktívabb támogatói, akik 2008. március 28-án egy szándéknyilatkozatot is aláírtak. Akkor mindkét főváros százezer eurót ajánlott fel a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, melynek összköltségét 500–800 ezer euró körüli összegre tervezték.[15]
Az alagút megnyitásának időpontjául a 2024. évet adták meg, hozzátéve, hogy meg vannak róla győződve, ha a projekt megvalósul, akkor gazdaságosan fog üzemelni. A tervezett megvalósíthatósági tanulmány más megoldásokat is számba vesz, mint pl. egy új vasúti kompüzemet is Finnország és Észtország között. A megvalósíthatósági tanulmány tervezett költsége 500 000 – 800 000 euró.[16]
Az alagút részét képezi a Rail Baltica projektnek, amely célja a Helsinki–Riga–Poznań–Berlin-korridor és a balti államok közötti vasúti összeköttetés fejlesztése.
A projekt összköltségét 10 milliárd euróra becsülik, amiből 3,4 milliárdot Finnország állna. A finanszírozáshoz uniós forrásokat is remélnek. A beruházás a tervek szerint 10 év alatt térülne meg. Észtországban ugyanakkor a kormány több tagja túl költségesnek tartja a projektet.[17]
2021. április 26-án Észtország és Finnország kormánya egyetértési megállapodást írt alá a közlekedési ágazatban való kölcsönös együttműködésről. Az egyetértési nyilatkozat tartalmazta azt a kötelezettségvállalást, hogy a két ország együttműködik a nagyszabású közlekedési projektekben, például a Helsinki-Tallinn vasúti alagútban, de nem kötelezte egyik felet sem konkrét projektre. Az egyetértési megállapodás 2030-ig marad hatályban.[18][19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Estonia: Decision on FinEst tunnel may be left to new govt. Baltic Times , 2018. december 19. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ Nikjou, Kayvan: This Is The €15 Billion Tunnel Connecting Helsinki To Tallinn. Forbes , 2018. november 13. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ Collier, Mike: Helsinki mayor still believes in Tallinn tunnel (angol nyelven). The Baltic Times, 2008. április 3. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
- ↑ Mike Collier. "Helsinki mayor still believes in Tallinn tunnel", The Baltic Times, 3 April 2008. Retrieved on 13 May 2008.
- ↑ https://web.archive.org/web/20160304205956/http://www.geomatik.ch/fileadmin/redaktion/download/2010/Fach/FA_12_2010_1.pdf
- ↑ Wer hat die grösste Röhre?, 2016. április 14.
- ↑ „Gotthard tunnel: World's longest and deepest rail tunnel opens in Switzerland”, BBC News, 2016. június 1.
- ↑ „How would Tallinn-Helsinki tunnel shape the future twin city?”, City of Talsinki (Hozzáférés: 2021. november 2.)
- ↑ „A tunnel to link Helsinki and Tallinn: why not?”, European Straits Initiative, 2015. március 11.. [2024. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. november 2.)
- ↑ „Helsinki-Tallinn Railway Tunnel, Gulf of Finland”, Railway Technology (Hozzáférés: 2021. november 2.)
- ↑ Implementation of Helsinki-Tallinn tunnel to be studied with EU funding, 2013. június 10. [2019. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 22.)
- ↑ Pre-feasibility study of Helsinki–Tallinn fixed link Final Report. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ Grey, Eva: Helsinki-Tallinn rail tunnel. Railway Technology , 2016. április 17. (Hozzáférés: 2023. december 27.)
- ↑ Kapper, Külli: INTERVJUU > Soome minister: Tallinna ja Helsingi vaheline tunnel on ebarealistlik (észt nyelven). Postimees, 2024. február 8. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
- ↑ FINLAND / ESTONIA | HSR Link - SkyscraperCity (angol nyelven). www.skyscrapercity.com. (Hozzáférés: 2018. szeptember 17.)
- ↑ Helsinki-Tallinn Rail Tunnel Link? (angol nyelven). YLE News, 2008. március 28. [2008. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
- ↑ Eugene Gerden: Finland and Estonia to build railway tunnel (angol nyelven). Railwaybulletin.com, 2012. december 19. [2012. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 2.)
- ↑ (26 April 2021). "Finland and Estonia signed a Memorandum of Understanding on cooperation in the transport sector". Sajtóközlemény.
- ↑ (26 April 2021). "Finland and Estonia signed a Memorandum of Understanding on cooperation in the transport sector". Sajtóközlemény.
Források
[szerkesztés]- www.vasutgepeszet.hu - Finnország és Észtország a Balti tenger alatti alagút lehetőségét tanulmányozza (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 7.)
További információk
[szerkesztés]- A Helsinki-Tallinn alagút előzetes terve 1997-ből (finn nyelven) (JPEG). Helsingin Sanomat, 2008. augusztus 19. (Hozzáférés: 2010. január 3.)
