Helmstedt
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Helmstedt | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Németország | ||
Tartomány | Alsó-Szászország | ||
Járás | Helmstedt | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Wittich Schobert (CDU) | ||
Irányítószám | 38350 | ||
Körzethívószám | 05351, 05356 | ||
Rendszám | HE | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 25 633 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 488 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 123 m | ||
Terület | 46,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 52° 13′ 41″, k. h. 11° 00′ 38″52.228056°N 11.010556°EKoordináták: é. sz. 52° 13′ 41″, k. h. 11° 00′ 38″52.228056°N 11.010556°E | |||
Elhelyezkedése Helmstedt térképén | |||
Helmstedt weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Helmstedt témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Helmstedt, város Németországban, Alsó-Szászországban.
Fekvése
[szerkesztés]Braunschweig közelében fekvő település az egykori Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság határán. A legközelebbi városok Braunschweig (mintegy 36 mérföldre nyugatra), Wolfsburg (mintegy 30 km-re északnyugatra) és Magdeburg (mintegy 45 km-re keletre).
Története
[szerkesztés]A mai Helmstedt négy kerületből áll. A régi városból és az újonnan, elsősorban a második világháború után hozzá csatolt környező településekből.
A város és környéke már a neolitikum idején lakott volt, ezt a környék gazdag régészeti lelőhelyei is bizonyítják. Az egykor itt élt emberek halottaikat megalitikus sírokba temették el (Süpplingenburg). Helmstedtről nyugatra pedig a 4. évezredből való un. Lubbe kövek kerültek napvilágra.
Nevét 952-ben, I. Ottó király idején említették először. 1247-ben már említették városi jogait is. A 16. században pedig már jelentős település volt. Mivel itt vezettek keresztül a só- és gabonakereskedelem legfontosabb útvonalai, a Welf hercegi család is székhelyévé választotta, majd a 15- 16. században a Hanza városok szövetségének is tagja lett.
Ludgeri, Münster első püspöke, megalapította Helmstedt közelében a Szent Ludgeri bencés kolostort.
A német trónviszály alatt az 1199-1200-as években a település szinte teljesen megsemmisült.
Az Academia Julia Egyetem
[szerkesztés]Az Academia Julia Egyetemet a Welf hercegi család egyik tagja Julius herceg alapította 1576 október 15-én, protestáns tartományi egyetemként; fia, Heinrich Julius volt az első rektora. Az egyetem 1576-1810 között volt a városban. Az egyetemen olyan tudósok tanultak, mint a humanista Georg Calixtus, a polihisztor Hermann Conring, vagy a híres olasz Giordano Bruno, kinek később élete Rómában ért véget a máglyán.
Az egyetem szinte 234 éven keresztül befolyással volt a város fejlődésére. A "francia időszakban", 1810-ben azonban az egyetemet Göttingenbe kellett telepíteni.
Gazdaság
[szerkesztés]- Külszíni lignitfejtés. 1874-ben helyezték üzembe az első lignitbányát "Trendelbusch". 1973-tól a város déli részén fekvő külszíni bánya biztosította a lignit termelést.
- Erőmű
Nevezetességek
[szerkesztés]- Főtér (Markplatz)
- Académia Julia Egyetem - 16. század végi reneszánsz stílusú épület. Az Académia Juliát a Welf hercegi család egyik tagja, Julius alapította 1576-ban protestáns tartományi egyetemként. 1810-ben azonban, a Napóleoni háborúk idején Göttingenbe kellett áttelepíteni.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
Források
[szerkesztés]- Panoráma 1980 Német Szövetségi Köztársaság ISBN 963 243 025 5