Ugrás a tartalomhoz

Helene Böhlau

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Helene Böhlau
Született1859. november 22.[1][2]
Weimar[3]
Elhunyt1940. március 26. (80 évesen)[1][2]
Augsburg
Állampolgárságanémet
Foglalkozásaíró
Helene Böhlau aláírása
Helene Böhlau aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Helene Böhlau témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Helene Böhlau, írói álneve: Al Raschid Bey (Weimar, 1856.[4] november 22. – Augsburg,[5] 1940. március 26.) német írónő.

Élete

[szerkesztés]

A weimari kiadó Hermann Böhlau és felesége, Therese Thon lánya volt. Gondos magánoktatásban részesült, szellemi látóköre bővítése érdekében több külföldi utazásra is elküldték. Egyik Közel-Keleti útján ismerkedett meg az építész Friedrich Arnd-dal, akivel egymásba szerettek. Mivel Arnd már nős volt, azért, hogy már meglévő felesége mellé Helenét is elvehesse felvette az iszlám vallást, s ettől kezdve Omar al Raschid Bey-nek nevezte magát. Helenét emiatt apja kitagadta. Az 1886-os esküvő után egy évig Konstantinápolyban élt, majd miután Arnd elvált első feleségétől, Münchenbe költözött. Helene Böhlau saját, leánykori nevén kezdett el publikálni, néha ehhez hozzáfűzte a "Frau al Raschid Bey" kiegészítést. Férje 1911-es halála után Ingolstadtban, Münchenben, Widdersbergben és Augsburgban élt. 1895-ben született fia, Omar Hermann.

Kora egyik legfontosabb írója volt, elnyerte a német Schiller-alapítvány (Deutsche Schillerstiftung) díját. 1901-ben Max Lesser Gerhart Hauptmann-nal, Hugo von Hofmannsthal-lal és Peter Altenberggel együtt a legfontosabb kortárs német nyelvű írónak nevezte.[6] 1882-ben kezdte irodalmi pályafutását, regényeket és novellákat alkotott. Első regénye 1888-ban jelent meg Reines Herzens schuldig címmel. A naturalizmus hatását tükröző feminista regényei: Der Rangierbahnhof (1896), Das Recht der Mutter (1896) és Halbtier! (1899) felkeltette kortársai figyelmét, s összességében pozitív kritikákat kapott, a nagyközönség inkább a Ratsmädelgeschichten (1888) és az Altweimarischer Histories című sorozat (első kötet megjelenése: 1897) szerzőjeként ismerte meg.

Munkái

[szerkesztés]
Hans Thoma metszete a Sommerbuch-ban
  • Novellen, 1882 (Neuausgabe unter dem Titel Salin Kaliske, 1902; Inhalt: Im Banne des Todes; Salin Kaliske; Maleen)
  • Der schöne Valentin. Die alten Leutchen. Zwei Novellen, 1886
  • Reines Herzens schuldig. Roman, 1888
  • Herzenswahn. Roman, 1888
  • Rathsmädelgeschichten, 1888
  • Im Trosse der Kunst und andere Novellen, 1889
  • In frischem Wasser. Roman. 2 Bde. 1891
  • Der Rangierbahnhof. Roman, 1896 – Neu hg. von Henriette Herwig, Turmhut, Mellrichstadt, 2004, ISBN 3-936084-44-0
  • Das Recht der Mutter. Roman, 1896
  • Altweimarische Liebes- und Ehegeschichten, 1897
  • Ratsmädel- und Altweimarische Geschichten, 1897
  • Im alten Rödchen bei Weimar. Das ehrbußliche Weibchen. Zwei Novellen, 1897
  • Die verspielten Leute. Des Zuckerbäckerlehrlings Johannisnacht. Zwei Novellen, 1897
  • Verspielte Leute. Roman, 1898
  • Schlimme Flitterwochen. Novellen, 1898
  • Glory, Glory Hallelujah. Roman, 1898
  • Das Brüller Lager. Roman, 1898
  • Halbtier! Roman, 1899. Neu hg. von Henriette Herwig, Turmhut, Mellrichstadt, 2004, ISBN 3-936084-42-4
  • Philister über dir! Schauspiel, 1900
  • Sommerbuch. Altweimarische Geschichten, 1903
  • Die Kristallkugel. Eine Altweimarische Geschichte, 1903
  • Sommerseele. Muttersehnsucht. Zwei Novellen, 1904
  • Die Ratsmädchen laufen einem Herzog in die Arme, 1905
  • Das „Haus zur Flamm.“ Roman, 1907
  • Kußwirkungen. Erzählungen, 1907
  • Isebies. Die Geschichte eines Lebens. Roman, 1911
  • Gudrun, 1913
  • Der gewürzige Hund. Roman, 1916
  • Ein dummer Streich, 1919
  • Im Garten der Frau Maria Strom. Roman, 1922
  • Die Ratsmädel gehen einem Spuk zu Leibe. Erzählungen, 1923
  • Die leichtsinnige Eheliebste: Ein Liebeswirrwarr. Roman, 1925
  • Die kleine Goethemutter. Roman, 1928
  • Kristine. Roman, 1929
  • Böse Flitterwochen. Roman, 1929
  • Eine zärtliche Seele. Roman, 1930
  • Föhn. Roman, 1931
  • Spuk in Alt-Weimar. Erzählungen, 1935
  • Die drei Herrinnen. Roman, 1937
  • Goldvogel. Erzählungen, 1939
  • Jugend zu Goethes Zeit, 1939
  • Werke. 9 Bde., 1929

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b FemBio database (német és angol nyelven)
  3. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. ↑ Friedrichs gibt an „22.11.1859 (nicht 1856) in Weimar“. Vgl. Elisabeth Friedrichs: Die deutschsprachigen Schriftstellerinnen des 18. und 19. Jahrhunderts. Ein Lexikon. Metzler, Stuttgart 1981, S. 4.
  5. ↑ Lt. Friedrichs starb sie in Widdersberg bei Herrsching, Ammersee.
  6. ↑ Max Lesser: Götterdämmerung. In: Neues Wiener Tagblatt. 35 (1901) #243, 5. September 1901, S. 1–3, hier: S. 3.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Helene Böhlau című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Helene_Böhlau&oldid=23509852”