Heinrich Ewald

Heinrich Ewald
Született	1803. november 16. Göttingen
Elhunyt	1875. május 4. (71 évesen) Göttingen
Állampolgársága	Hannoveri Királyság porosz
Házastársa	Wilhelmine Gauss (1830–) Auguste Ewald (1845. december 27. – )
Foglalkozása	teológus egyetemi oktató politikus bibliatudós orientalista író
Tisztsége	Member of the Customs Parliament (1869. május – ) a német birodalmi Reichstag tagja (1871. március 9. – 1873. november 29.) a német birodalmi Reichstag tagja (1874. február 5. – 1876. december 22.)
Iskolái	Große Schule (–1820) Göttingeni Egyetem (1820–1822, teológia, orientalisztika)
Kitüntetései	a Koppenhágai Egyetem díszdoktora (1836) ennoblement (1841)
Halál oka	szívbetegség
Sírhelye	Bartholomäusfriedhof, Göttingen
Heinrich Ewald aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Ewald témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Heinrich Georg August Ewald (Göttingen, 1803. november 16. – Göttingen, 1875. május 4.) német teológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.

Életpályája

Már a gimnáziumban nagy érdeklődést tanúsított a keleti irodalom iránt. Szülővárosának egyetemén tanult, és már ezalatt kiadott egy művet Mózes első könyvének szerkezetéről (Die Composition des Genesis, 1823). 1823-ban tanár lett a wolfenbütteli gimnáziumban, 1827-ben a Göttingeni Egyetemen a bölcsészeti tudományoknak rendkívüli, 1831-ben rendes tanárának nevezték ki. 1835-ben a keleti nyelvészet tanára lett, Eichorn halála után ő taníthatta az Ószövetség kritikai exegesisét is. A héberen kívül az arab, perzsa, arámi és szanszkrit nyelveket is tanította. Több tanulmányi utat tett Franciaországban és Olaszországban a keleti nyelvészek kéziratainak tanulmányozására.

Nem tartozott a németországi teológiai pártok egyikéhez sem. Egyformán ellenezte a tübingeni szélsőbal teológiai irányt, valamint a Ernst Wilhelm Hengstenberg által vezetett túlzó jobboldali lutheránus mozgalmat. Egyike volt a göttingeni heteknek, akik tiltakoztak a hannoveri alkotmány hatályon kívül helyezése ellen, ezért 1837-ben megfosztották katedrájától, ezt követően Tübingenben lett tanár. Csak 1848-ban tért vissza Göttingenbe. Tagja volt egy ideig a német birodalmi gyűlésnek is.

Művei

• Kritische Grammatik der hebräischen Sprache (Lipcse, 1827)
• Hebräische Sprachlehre für Anfänger (Lipcse, 1874)
• Das hohe Lied u. der Prediger Salomos (Lipcse 1826)
• Die Dichter des Alten Bundes (Lipcse, 1837-54)
• Die Propheten des Alten Bundes (Stuttgart, 1840)
• Geschichte des Volkes Israel (Göttingen, 1843-59)
• Altertümer des Volkes Israel (Göttingen, 1866)
• Commentarius in Apocalypsin (Lipcse, 1828)
• Die drei ersten Evangelien (Göttingen, 1850)
• Die Sendschreiben des Apostels Paulus (Göttingen, 1857)
• Die Johanneischen Schriften (Göttingen, 1861-62)
• Sieben Sendschreiben des Neuen Bundes (Göttingen, 1870)
• Das Sendschreiben an die Hebräer und Jakobos Rundschreiben (Göttingen, 1870)
• Die Lehre der Bibel von Gott oder Theologie des Alten und neuen Bundes (Lipcse, 1871-78)
• Grammatica critica linguae linguae arabicae (Lipcse, 1831-33)
• De metris carminum arabicorum (Braunschweig, 1825)
• Über einige ältere Sanskritmetra (Göttingen, 1827)
• Abhandlungen zur orient. und biblischen Litteratur (Göttingen, 1832)
• Sprachwissenschaftliche Abhandlungen (Göttingen, 1861)
• Über die geschichtliche Folge der semitischen Sprachen (Göttingen, 1871)

Források

• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Életrajza a Biograpisch-Bibliographisches Kirchenlexikonban (német)