Heinrich Brunner
| Heinrich Brunner | |
 | |
| Heinrich Brunner | |
| Született | 1840. június 21.[1][2][3][4][5] Wels[6][7] |
| Elhunyt | 1915. augusztus 11. (75 évesen)[1][2][3][4][8] Bad Kissingen[9] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | a porosz felsőház tagja |
| Iskolái | |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Berlin |
 | |
| Heinrich Brunner aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Brunner témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Heinrich Brunner (magyarosan Brunner Henrik[11]) (Wels, Felső-Ausztria, 1840. június 21. – Bad Kissingen, (Unterfranken) 1915. augusztus 11.) osztrák jogtörténész, egyetemi tanár.
Életpályája
[szerkesztés]Apja, Wenzel Brunner, korán meghalt és Heinrich Brunner özvegyen maradt édesanyjának 10 gyermekről kellett gondoskodnia. Brunner 1851 és 1858 között Linzben járt középiskolába, majd a bécsi egyetem jogi karán szerzett diplomát 1864-ben.
Brunner 1866-ban kapta egyetemi tanári kinevezését. Lembergben, Prágában, Straßburgban tanított. 1872-től a berlini Humboldt Egyetem tanára, 1896 - 1897-ben az egyetem rektora volt. 1896-ban ő lett a Deutsches Rechtswörterbuch (DRW) szerkesztőbizottságának elnöke. Idősebb korában számos kitüntetést és elismerést kapott.(A porosz akadémia tagja, Wels díszpolgára stb.)
1876-ban kötött házasságot Anna von Tiedemann-nal[12] Hat fiúgyermekük és két leányuk született, közülük a legfiatalabb fiú és a két lány már gyermekkorukban meghaltak.
Kutatási területe
[szerkesztés]Főleg a német, francia, normann és az anglo-normann jogtörténettel foglalkozott.
Főbb művei
[szerkesztés]- Die Entstehung der Schwurgerichte (Berlin, 1872)
- Rechtsgesch. d. röm. und germ. Urkunde (1880)
- Deutsche Rechtsgeschichte
Források
[szerkesztés]- A Pallas nagy lexikona
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 24.)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бруннер Генрих, 2015. szeptember 28.
- ↑ Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ 11866770X
- ↑ A Pallas nagy lexikona
- ↑ élt 1848. április 13. - 1912. december 13.
Irodalom
[szerkesztés]- Brunner, Heinrich. In: Gerd Kleinyeher, Jan Schröder (Hrsg.): Deutsche und Europäische Juristen aus neun Jahrhunderten. 5. Auflage. Heidelberg 2008, S. 488.
- Festschrift Heinrich Brunner zum siebzigsten Geburtstag. dargebracht von Schülern und Verehrern. Verlag Böhlau, Weimar, 1910. (Nachdruck: Verlag Keip, Frankfurt am Main, 1987)
- Johannes Liebrecht: Heinrich Brunner (1840–1915). In: Stefan Grundmann, Michael Kloepfer, Christoph G. Paulus, Rainer Schröder, Gerhard Werle (Hrsg.): Festschrift 200 Jahre Juristische Fakultät der Humboldt-Universität zu Berlin. Geschichte, Gegenwart und Zukunft. De Gruyter, Berlin/ New York, 2010, ISBN 978-3-89949-629-1, S. 305–326.
- Karl Siegfried Bader: Um eine Berufung Heinrich Brunners nach Zürich. In: ZRG (GA). 95 (1978), 186. és köv. old.
További információk
[szerkesztés]- Életrajza Archiválva 2015. december 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Literaturliste im Online-Katalog[halott link] der Staatsbibliothek zu Berlin
- Veröffentlichungen von Heinrich Brunner im Opac der Regesta Imperii
