Ugrás a tartalomhoz

Hegedüs Sándor (közgazdász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegedüs Sándor
Magyarország kereskedelemügyi minisztere
Hivatali idő
1899. február 26. – 1902. március 4.
ElődDániel Ernő
UtódHoránszky Nándor

Született1847. április 22.[1]
Kolozsvár
Elhunyt1906. december 28. (59 évesen)[1]
Budapest[2]
SírhelyFiumei Úti Sírkert
PártSzabadelvű Párt

HázastársaJókay Jolán
Gyermekei
Foglalkozás
Valláskálvinizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegedüs Sándor témájú médiaállományokat.
Hegedüs Sándor 1886-ban
Hegedüs Sándor 1901-ben

Magyarzsákodi Hegedüs Sándor (Kolozsvár, 1847. április 22.Budapest, 1906. december 28.) magyar újságíró, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája

[szerkesztés]

Családja székely nemesi ág, amely az Udvarhely vármegyei Magyarzsákodot tekinti ősi helyének és az előnevük is a település nevéből származik. Édesapja ügyvéd volt, aki a közszolgálatban tevékenykedett. Az 1848-49-es szabadságharcban való részvétele miatt hosszú ideig nem folytathatta ügyvédi pályáját. Édesanyja kőváradi Várady Anna, egy kolozsvári ügyvéd leánya.[3] A család nagy anyagi nehézségekkel küzdött, ami miatt a gyermekeiket csak nagy nélkülözések közepette tudták tanítani.[4]

A kolozsvári református kollégiumban tanult, ahol a történelemre Sámi László[5] tanította és rendkívül megkedvelte a fiatal, éles eszű diákot. Sárkány Ferenc is tanára volt.[6]

1865-től Pesten jogot tanult. Itt is találkozott egy nagy tudású oktatóval, Kautz Gyulával, és neki volt a kitüntetett növendéke. Nemzetgazdaság és a pénzügy voltak a kedvenc tárgyai, az itt szerzett tudását később nagyszerűen tudta hasznosítani a gyakorlatban.

1871-ben feleségül vette Jókai Mór testvérének, Károlynak a leányát, Jókay Jolánt, aki később írónőként maga is ismert lett.[7] A házasságból három gyermekük született: Róza, Lóránt és Sándor.[8][9] A későbbiekben nagyon bensőséges viszony alakult ki Jókai Mór és közötte.

Újságírói tevékenysége

[szerkesztés]

Döntő fordulatot hozott életében, amikor A Hon című politikai napilapnak az újságírója, később pedig vezércikk-írója lett. Ennek az újságnak alapítója és főszerkesztője Jókai Mór volt. Hatalmas energiával dolgozott, alig volt nap, hogy ne jelent volna meg valami a tollából.[10][11] E befolyásos lap révén olyan politikai kapcsolatokra tett szert, amelyek a későbbiekben előrehaladását és az életben való jobb boldogulását szolgálták.

A Kolozsváron megjelenő Magyar Polgár balközép szemléletű politikai napilapba is jelentek meg 1875-től rendszeresen vezércikkei.[12]

Politikai tevékenysége

[szerkesztés]

1875-től 1906-ig a Szabadelvű Párt országos képviselője. 1875-ben Abrudbánya[13] választotta meg képviselőjének. 1878-tól a pénzügyi bizottság egyik vezető alakja, számos fontos törvényjavaslat előterjesztője. 22 éven keresztül előadója volt a költségvetési javaslatoknak. A parlament egyik elsőrangú közgazdasági és pénzügyi szaktekintélyének ismerték el. 1905-ben a főrendiház tagja lett.

Miniszteri munkája

[szerkesztés]

A Szabadelvű Párt többször jelölte pénzügyminiszternek, de számtalanszor visszautasította a felkérést. Végül 1899 februárjában elfogadta a felkérést és 1902. márciusig a kereskedelem-ügyi minisztériumot vezette Széll Kálmán kormányában. Az akkori törvények szerint az ipar, a kereskedelem, a közlekedés és a statisztikai hivatal irányítása tartozott feladatába. Programnyitó miniszteri beszédét nagy lelkesedéssel fogadták a parlamenti képviselők. Nagy figyelmet szentelt az iparfejlesztésnek. Minisztersége évében elképesztő módon növekedett a magyar ipar. Az eredményesség egyik alapja, hogy az állami támogatásokra egy nagyon jól működő közszállítási rendszert[14] dolgoztatott ki. Akárcsak elődje, Baross Gábor, ő is szívügyének tekintette az úthálózat, a vasutak, a hajózás és a posta fejlesztését.[15]

Egyéb tevékenységei

[szerkesztés]

A Magyar Tudományos Akadémia először 1885. május 28-án levelező tagjává és azt követően 1893. május 12-én pedig rendes taggá választotta. 1902-ben a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokává választották. Nagyon sokszínű és hasznos tevékenységet végzett az egyházi érdekek szolgálatában. A pesti református főgimnázium építéséhez jelentős összeggel járult hozzá. Hasonló módon támogatta szülővárosában a teológiai fakultást és a kolozsvári református kollégium létrejöttét. A Magyar Történelmi Társulat alapító tagja és a társulat pénzügyeit intéző gazdasági bizottságnak több mint 15 éven át volt az elnöke.

Még miniszteri munkája mellett is folyamatosan edzette magát, szenvedélyesen sportolt, a Nemzeti Tornaegyletnek egy ideig az elnöki tisztét is betöltötte.[3]

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben van (Árkádsor, jobb oldal: 6.), ahol családjával együtt nyugszik.

A Hegedüs család sírboltja. Fiumei Úti Sírkert: Árkádsor jobb oldal: 6. Alkotó: Ligeti Miklós

Jelentősebb munkái

[szerkesztés]
  • Tíz év az osztrák bank történetéből. Bpest: (kiadó nélkül). 1874.  
  • Az önkormányzat és pénzügye. Bpest: (kiadó nélkül). 1878.   Online
  • Iparunk és az ipartörvény. Bpest: (kiadó nélkül). 1880.  
  • A bankkérdés az 1881. évi valutakongresszuson. Bpest: (kiadó nélkül). 1881.  
  • A latin államok pénzszövetsége. Bpest: (kiadó nélkül). 1886.  
  • Az árak tényezőiről és törvényeiről. 1889.  
  • A cukor és szeszadó. Budapest: (kiadó nélkül). 1890.  
  • A betétüzlet fejlődéseinek az irányairól. 1894.  
  • Az adóeszmény. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia. 1894.  

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Antal Géza: Hegedüs Sándor emlékezete. Budapest: (kiadó nélkül). 1908.  

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Ferenc József magyar király 1893-ban a Lipótrend középkeresztjével tüntette ki.
  • Abrudbánya díszpolgára (1892)

Megjegyzések

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]
  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06152.htm, Hegedüs Sándor, 2017. október 9.
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  3. a b Egy tornázó államférfi. In: Herkules, 1886. február 21. 8. szám, 1–3. oldal
  4. Később tovább súlyosbította a család helyzetét, hogy édesapja meghalt, így anyja négy gyerekkel árván maradt és a családja támogatására kényszerült a tanulás mellett. Lásd: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
  5. Nemes érzésű igazi bölcs ember volt európai szintű műveltséggel felvértezve
  6. Gaál György: Kolozsvár közgazdász-politikus szülöttje: Hegedüs Sándor (1847–1906) Közgazdász Fórum 15. évf. 2. sz. (2012. április), 5. old.
  7. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06155.htm
  8. Róza nevű leánya Szalóki-Navratil Dezső (Budapest, 1878. április 01. – Lidcombe, NSW, Australia, 1970. október 8.) ornitológus, orvos, képviselő felesége lett. Magyarzsákodi Hegedüs Róza, Szalóki Navratil Róza. geni.com
  9. Az egyik fia Hegedüs Lóránt, aki pénzügyminiszter is volt, másik fia pedig Hegedüs Sándor, aki neves író lett.
  10. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.  
  11. A „Magyar Times”. In A magyar sajtó története II/2. (1867–1892). Főszerk. Szabolcsi Miklós. Budapest: Akadémiai. 1985. „A Hon a »magyar Times« szerepére pályázott; az elterjedt és olvasott napilap annyiban valóban hasonlított mintaképére, hogy benne a legkülönbözőbb nézetek helyet kaptak.”  
  12. Magyar sajtó története; Közép Magyarországi hírlapok.  
  13. Arany és ezüstbányáiról híres bányásztelepülés
  14. Mai gazdasági környezetben a közbeszerzés néven ismeretes.
  15. Minisztersége alatti nagyobb beruházások: a hídépítés terén az Erzsébet-híd 1898-ban elkezdett építését folytatták és átadták 1903. október 10-én; megkezdték a barcsi nagy Dráva-híd építését | url=http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2002/2002_08/2002_08_769.pdf

Források

[szerkesztés]