Hazafi Veray János
| Hazafi Veray János | |
 | |
| Született | Vevera János[1] 1840-es évek Béltek |
| Elhunyt | 1905. július 18.[2] Budapest |
| Álneve | Hazafi Veray |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hazafi Veray János témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hazafi Veray János, Verai János, névváltozat: Vevera (Korond (Szilágy vármegye), 1841 körül – Budapest, Józsefváros, 1905. július 18.)[3][4] fűzfapoéta, vándorköltő.
Élete
[szerkesztés]Verai János és Borsa Mária fiaként született. Ő volt a leghíresebb magyar fűzfapoéta. Szatmár vármegyei parasztlegény volt, Bársony István író atyjánál szolgált Bélteken. Senkit se vallott mesterének, a maga útján járt és könnyű munkátlan életet teremtett magának; mert volt vasúti bakter vagy vallásalapítványi csősz is. Vándor népköltőként vált ismertté. Az 1880-as évek elejétől színes papírlapokon kinyomott és aláírt versikéit osztogatta szerte az országban. Verseinek jövedelméből csekélyke vagyont is szerzett; mert részt vett a Helfi-Dolinay-féle párizsi kirándulásban, befizetvén a 600 forint díjat; lobogós ingben, gatyában járta meg Párizst és megrovási kalandot írt az Eiffel-torony második emeletén. Mint falusi háztulajdonos élt a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei Irsán; de a Szent Rókus Kórházban halt meg 1905 nyarán, 64 éves korában, veselob következtében.
Eredetileg postás volt, és saját megállapítása szerint ő volt a haza koszorús vándorlantosa. Kitalálta és alkalmazta a megrovási kaland kifejezést, amelyet alkalmazott is, például a városligeti Iparcsarnok megnyitása (1885), vagy a Pannonia gőzmalom kapuja előtt ért sérelme alkalmával:
„A Pannonia malomba
A portás goromba azonba
Még azt mondja, hogy pofon vág,
Pofon bizony a nyavalyát,
Nem ilyen magyar poétát,
Az ebadtát!”
illetve felháborodása az Iparcsarnok megnyitásakor:
„Nem vagyunk mi gyáva barmok,
Dőljön rád az Iparcsarnok.”[5][6]
Az Iparcsarnokkal kapcsolatos művéből két sor:
„Oh, te gonosz, gonosz zsarnok
Dőljön rád az Iparcsarnok!”
Ady Endre a következő szavakkal kritizálta munkásságát: „János érkezett, élt, mert kellett ő a durva tréfakedvnek, a szimplicitásnak, az ízléstelenségnek. Őse is élt bizonyára már akkor, mikor a turáni mezőkön kóborogtak eleink. Éppen olyan lehetett, mint ő. Konzerváltuk, mert mi jól tudunk konzerválni.”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2021. november 17., PIM95582
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 2446/1905. folyószáma alatt.
- ↑ Ady búcsúja 1905. július 19-én
- ↑ Ráth-Végh István: A könyv komédiája, V. kiadás, Gondolat Kiadó, Budapest, 1982, 261. oldal.
- ↑ Tisztelgési Kalandok Hazafi Verai János emlékezete előtt – Fodor Ákos versei
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981
- Saly Noémi: Pesti csodabogarak. Bp., Ab Ovo, 2005
Külső hivatkozások
[szerkesztés]
