Hattyús kút
| Hattyús kút | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Sopron |
| Cím | Hunyadi János utca és Béke út kereszteződése |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Vasata József |
| Felállítás ideje | 1917 |
| Restaurációk évei | 2014 |
| Áthelyezések évei | 1929 |
| Felhasznált anyagok | lajtamészkő |
| Elhelyezkedése | |
 Hattyús kút
Pozíció Sopron térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 49″, k. h. 16° 34′ 54″47.680278°N 16.581667°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 49″, k. h. 16° 34′ 54″47.680278°N 16.581667°E | |
 | |
A Hattyús kút Sopron városában található, városképi jelentőségű szobros kőkút, mely a Hunyadi János utca és a Béke út kereszteződésében áll az egyetemi klubépület (korábbi KISZ-ház) előtt.
Története
[szerkesztés]A díszkutat 1917-ben állították fel Sopron belvárosában az Orsolya téren. Vasata József készítette szentmargitbányai lajtamészkőből: egy oszlopon ülő hattyút ábrázol, az oszlopot pedig egy kis medence veszi körül, melybe víz csobogott az oszlop vízköpőiből. 1929-ben helyezték át a jelenlegi helyére, miután a városszépítő egyesület megállapította, hogy a kút nem illik az Orsolya térre.
2014-ben a kutat műtermi restaurálás céljából szétszedték, majd három hónap múltán, 2015 januárjában megújult állapotban visszahelyezték az útkereszteződésbe.
A hattyútollazás
[szerkesztés]A kút kőhattyújához egy egyetemi diákszokás, az úgynevezett hattyútollazás kötődik, melyet minden évben felelevenítenek valétáláskor (az egyetemisták búcsú szakestjén). Ennek a hagyománynak az alapja az a diáklegenda, miszerint egy már sokadszorra sikertelenül vizsgázó diáknak professzora azt mondta, hogy majd akkor engedi át a vizsgán, ha kitollasodik a kőhattyú. A diák még aznap este cimboráival együtt csirizzel bekente a kőmadarat, és párnájából kivett tollakkal szórta be azt. A professzor másnap reggel meglepődve látta ablakából, hogy a kőmadár kitollasodott, így a diákot végül nem buktathatta meg ismét.
Az 1972-es szakesten azonban Nemky Ernő, az erdészeti növénytani tanszék akkori professzora elmesélte a valós történetet: 1932 egyik éjszakáján negyedmagával az első tollragasztó diákok között volt, akik a gazdasági válság idején Budapestről Sopronba indított első filléres vonat utasait szerették volna megnevettetni a kőhattyú megtollasításával.
A Kőhattyú internetes oldal
[szerkesztés]2015-ben Kőhattyú névvel egyetemista Facebook-oldal,[1] majd 2017-ben weboldal[2] indult, melyek egyik célja a selmeci hagyományőrző városokban (Sopron, Miskolc, Dunaújváros, Székesfehérvár) tanuló diákok tájékoztatása, szórakoztatása, valamint segítése.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Szabó Jenő: A Soproni Városszépítő Egyesület története (1864–1946): II. rész. (magyarul) Soproni Szemle, XXXVII. évf. 2. sz. (1983) 15., 33 (1–34). o. Hozzáférés: 2017. április 13. (PDF) epa.oszk.hu
- Szabolcs Erzsébet: Hattyús kút. Tarjáni Antal kozterkep.hu. (magyarul) Köztérkép Mozgalom (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- Kótai Mónika: A Hattyúskút legendája. Fotó: Tarjáni Antal sopronanno.hu. (magyarul) sopronanno.hu (2013. április 17.) (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- Diákhagyományok konferencia 1972. (magyarul) Magyar Ifjúság, (1972) Hozzáférés: 2017. április 13. sopronanno.hu
- Tamasits Dorottya: A soproni Hattyús kút legendája. Alpokalja-Online (alon.hu). (magyarul) Szombathely: ALON Média Kft. (2015. január 24.) (Hozzáférés: 2017. április 13.)
- kisalfold.hu: Megszépült a kőhattyú Sopronban. kisalfold.hu. (magyarul) Győr: Lapcom Zrt. (2015. január 28.) (Hozzáférés: 2017. április 13.) arch