Hastánc
A hastánc ( arabul: رقص شرقي ' raqs sharqi ', szó szerint: "keleti tánc") azt az arab eredetű klasszikus táncot jelzi,[1][2][3][4] amely a Közel-Kelet fejedelmi udvaraiban alakult ki, és hangsúlyozza az emberi test összetett mozgását, melynek középpontjában a csípő és köldöktáj hullámoztatása és rezegtetése áll, de a mozdulatok a test minden részét felhasználják.[5]
A tánc nagyon ősi eredetű, a világ egyik legrégebbi táncának tekintik;[6] az ókori Egyiptomból származik.[7]
Eredetileg spontán és rögtönzött tánc volt, ma azonban iskolákban tanítják a világ minden táján. Országtól és a régiótól függően sokféle formát öltött, mind jelmezben, mind táncstílusban; de az egyiptomi stílus a világon az egyik legelterjedtebb és sok tánciskola tanítja ezt. Alapvetően női tánc, de férfi művelője is volt és ma is van.
A "hastánc" a francia danse du ventre kifejezés fordítása,[8][9] amely kissé pontatlan, mert a táncban nemcsak a has, hanem az egész test mozog. A táncosnőnek ritmikusan köröző mozdulatokat végeznie hasával és fenekével, rendkívül fontos az ütemes lábmunka és még az ujjakat is mozgatni kell tánc közben. Az ujjak mozgatásának összhangban kell lennie a has, az ülep, a láb és a vállak mozgatásával.[10]
Fajtái
[szerkesztés]A keleti táncnak rengeteg stílusa létezik, a hastáncot is be lehet sorolni különböző kategóriákba. Néhány ezek közül:
- egyiptomi
- raqs sharqi, a hastánc klasszikus egyiptomi stílusa, amely a 20. század első felében alakult ki. Napjainkban ezen a táncműfajon belül is további variációk jelennek meg.
- raqs baladi, az egyiptomi hastánc népi stílusa, az arab raqs (tánc) és baladi (vidéki) szavakból.
- libanoni iskola
- török
- Šarqī-stílus
- A táncok kezdetben az arab, a berber, a perzsa és a kurd udvari táncok hagyományához kapcsolódtak, és a 18. század elején alakultak ki. A 20 században olyan klasszikus balettből származó mozgást is bevezettek, mint az arabeszk és a chassé.
Eredet és történelem
[szerkesztés]
A hastáncnak igen hosszú története volt Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.[13]
Az ókori Egyiptomban a tánc mindig is kiemelt fontosságú volt minden ünnepi alkalomkor. Nagy szerepet játszott a vallási kultuszban és a világi ünnepeken. Voltak visszafogottabb és élénkebb táncformák, valamint eksztatikus-akrobatikus táncformák. A táncosok profi táncosok voltak.
Hogy az "egyiptomi" tánc hogyan változott a különböző birodalmakon keresztül a különböző dinasztiák alatt, nem ismert. Azt sem tudni, hogy változott-e egyáltalán. Mivel az egyiptomi festészet főleg a kiváltságos emberek életének jeleneteit ábrázolta, a bemutatott táncjelenetek csak egy apró benyomást keltenek egy táncról. Az ókori egyiptomi táncot, amelynek lépéseit, mozdulatait és zenéjét nem írták le írásban, nem szabad általános néptáncnak, sőt a mai hastánc előfutárának tekinteni. Mindenekelőtt hiányoznak a források és a megbízható kutatási eredmények.
Az idegeneket és az utazókat évszázadok óta lenyűgözte a mai hastánc elődje, és erről levélben, útleírásban és könyvben számoltak be. Egyiptom idegen hatás kerülése óta és a kulturális cserék fokozódásával a tánc külföldön is terjedt. Számos görög és római forrás, – köztük Iuvenalis és Martialis – Kis-Ázsiából és Spanyolországból érkező táncosokat írt le hullámzó mozdulatokkal, akik "remegő combokkal" a padlóra süllyednek. Ezek a leírások minden bizonnyal utalnak azokra a mozdulatokra, amelyek manapság a hastánchoz kapcsolódnak.[14]
Az Oszmán Birodalomban a hastáncot fiatal férfiak és nők egyaránt előadták a szultán palotájában.[15]
A közel-keleti háremekben a szexuális vágykeltés eszköze lett. A nők a legkülönbözőbb trükköket eszelték ki és fejlesztették tovább, hogy uruk és parancsolójuk kedvében járjanak. A háremhölgyek kitanulták és csábító tánclépésekkel fűszerezték a vonzó mozdulatok technikáját.[16] Bár a háremekben és szerájokban jelen volt a tánc, a nyilvános gyakorlása a nőknek időről időre be volt tiltva, ezért nyilvánosan sokszor fiúk táncolták.[17]
Amerika felfedezése után a rabszolgák révén Dél- Amerikába és a Karib-térségbe is átkerült a csípőringatás, és szinte bizonyos, hogy a rumba és a szamba kialakulásában ennek az ősi afrikai táncnak is nagy szerepe volt.[18]
A gyarmatosítás időszakában fedezték fel az európaiak újra a Keletet és ekkor teremtették meg az orientalizmus irányzatát. A 18. és 19. században a Közel-Keleten utazók romantikusnak látták az ottani kultúrát. Edward Lane és Flaubert például sokat írtak az ott látott táncosokról, köztük az egyiptomi Awalimról és Ghawazee-ról.[19] A Nyugat meghódítása állítólag az 1893-as chicagói világkiállítástól vette kezdetét.[17] Itt tűnt fel Fatima Djemille, a Little Egypt művésznevű szíriai hastáncosnő, aki hatalmas sikert aratott.[20]
A 20. században a tánc Hollywood révén globálisan népszerűsödött. Az 1960-as évektől New Yorkban és Kaliforniában a táncközpontok is elkezdték tanítani.
Az 1990-es évek óta az egész világon virágzik. Egyesek szorosan betartják az egyiptomi hagyományt, mások beépítettek más táncstílusokat. Különböző iskolák és stílusok alakultak ki.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Snodgrass, Mary Ellen. The Encyclopedia of World Folk Dance (angol nyelven). Rowman & Littlefield (2016. november 4.). ISBN 9781442257498
- ↑ editor, Justine J. Reel, PHD, LPC, CC-AASP. Eating disorders : an encyclopedia of causes, treatment, and prevention. Santa Barbara, Calif.: Greenwood (2013. november 4.). ISBN 978-1440800580
- ↑ Buonaventura, Wendy. Serpent of the Nile : women and dance in the Arab world, [Newly updated ed.], London: Saqi (2010. november 4.). ISBN 978-0863566288
- ↑ Hammond, Andrew. Popular culture in the Arab world : arts, politics, and the media, 1. publ., Cairo, Egypt: American University in Cairo Press (2007. november 4.). ISBN 978-9774160547
- ↑ Varga Dinicu, Carolena. You Asked Aunt Rocky: Answers & Advice About Raqs Sharqi & Raqs Shaabi. Virginia Beach, VA, USA: RDI Publications, LLC, 218. o. (2011). ISBN 978-0-9830690-4-1
- ↑ Virginie Recolin, , Editions L'Harmattan, 1er février 2006 (ISBN 978-2-296-42423-4)
- ↑ Fraser, Kathleen W.. Before They Were Belly Dancers: European Accounts of Female Entertainers in Egypt, 1760-1870 (angol nyelven). McFarland (2014. október 31.). ISBN 9780786494330
- ↑ Hawthorn (2019. május 1.). „Middle Eastern Dance and What We Call It”. Dance Research 37 (1), 1–17. o. DOI:10.3366/drs.2019.0250. ISSN 0264-2875.
- ↑ Hawthorn: Why do we call Middle Eastern dance "belly dance"?. Edinburgh University Press Blog, 2019. május 23.
- ↑ Szabadság, 1971-11-19 / 101. szám
- ↑ LEBANESE BELLY DANCE. babayagamusic.com. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
- ↑ Turkish Dancing. www.serpentine.org. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
- ↑ Deagon: Andrea Deagon's Raqs Sharqi
- ↑ Buonaventura, Wendy. Serpent of the Nile: Women and Dance in the Arab World. Saqi, 13. o. (1989). ISBN 978-0-86356-628-8
- ↑ A Question of Köçek – Men in Skirts. Azizasaid
- ↑ Interpress Magazin, 1977 (3. évfolyam, 5-7. szám)1977 / 6. szám
- ↑ a b Wollner Márta Sába: A női szépség tánca
- ↑ Magyar Szó, 1986. december | Sport és hobbi - a hastánc. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. november 28.)
- ↑ Buonaventura, Wendy. Serpent of the Nile: Women and Dance in the Arab World. Saqi, 56–76. o. (1989). ISBN 978-0-86356-628-8
- ↑ Wayback Machine. web.archive.org, 2011. július 21. [2011. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 6.)
- ↑ A shimmynél a csípőt a csípőízületekből mozgatják.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Belly dance című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.