Hartl
Hartl | |||
Neusiedl | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Hartberg-fürstenfeldi járás | ||
Irányítószám | 8224, 8265, 8272 | ||
Körzethívószám | 03334 | ||
Forgalmi rendszám | HF | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2130 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 430 m | ||
Terület | 33,82 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 10′ 35″, k. h. 15° 54′ 53″47.176389°N 15.914722°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 35″, k. h. 15° 54′ 53″47.176389°N 15.914722°E | |||
Hartl weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Hartl témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Hartl osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 2135 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Hartl a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Feistritz és a Pöllauer Safen folyók völgye között, kb. 12 km-re délre a járási központ Hartbergtől és 35 km-re keletre Graztól. Legfontosabb folyóvize a Nörningbach. Legnagyobb állóvize a 13 hektáros Harter Teich. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Großhart (501 lakos), Hartl (790), Neusiedl (126), Obertiefenbach (455), Untertiefenbach (234).
A környező önkormányzatok: északra Pöllau, északkeletre Kaindorf, keletre Ebersdorf, délkeletre Bad Waltersdorf, délnyugatra Großsteinbach, nyugatra Feistritztal, északnyugatra Stubenberg.
Története
[szerkesztés]Az erdővel benőtt dombságon a mai falvak közül Hart jött létre elsőként, először 1160-ban említik Ottokár stájer őrgróf cerwalti ispotályt alapító oklevelében. Hartl, a mai névadó csak 1331-ben jelenik meg a forrásokban.
Teufenbach (ma Tiefenbach) várát a 13. század közepén építette a Stadeck nemzetség és egyik lovagjuknak, Hermann von Teufenbachnak adományozták. Az ő leszármazottja, Hartmann von Teuffenbach 1377-ben megvásárolta Obermayerhofen várát, hogy ezáltal függetlenedni tudjon a Stadeckekre vonatkozó hűbéri köteléktől. A vár feltehetően az 1418-as magyar betörés során semmisült meg.
1355-ben Hart és Neusiedl birtokcserével a voraui apátsághoz került, de 1420-ban már az obermayerhofeni vár urai, a Teuffenbach-nemzetség tulajdonai voltak. 1552 után Hans von Teuffenbach megépítette Auffen várát és a két falu átkerült az auffeni uradalomhoz, amelyet 1656-ban az akkori stájer kormányzó, I. Johann Maximilian von Herberstein gróf vásárolt meg. A két falu 1850-ben megalakította Großhart községet.
A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során Großhart és Tiefenbach bei Kaindorf községeket egyesítették Hartllal.
Lakosság
[szerkesztés]A hartli önkormányzat területén 2017 januárjában 2135 fő élt. A lakosságszám 1869 óta 1800-2100 között ingadozik. 2015-ben a helybeliek 99,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,2% a régi (2004 előtti), 0,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben Hartlban a lakosok 97,8%-a római katolikusnak, 0,6% evangélikusnak, 1,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
[szerkesztés]- Hartl 2005-ben Le Corbusier stílusában épített Angyalkápolnája
- Neusidl Mária-temploma
- Obertiefenbach kápolnája
- a 33 m magas Kneipp-Bewegungsturm kilátó
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 62270 – Hartl. Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hartl (Steiermark) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.