Ugrás a tartalomhoz

Großwilfersdorf

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Großwilfersdorf
A Szentháromság-templom és a világháborús emlékmű
A Szentháromság-templom és a világháborús emlékmű
Großwilfersdorf címere
Großwilfersdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásHartberg-fürstenfeldi járás
Irányítószám8263, 8262, 8362
Körzethívószám03385
Forgalmi rendszámHF
Népesség
Teljes népesség2071 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság274 m
Terület38,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 04′ 39″, k. h. 15° 59′ 40″47.077500°N 15.994444°EKoordináták: é. sz. 47° 04′ 39″, k. h. 15° 59′ 40″47.077500°N 15.994444°E
Großwilfersdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Großwilfersdorf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Großwilfersdorf osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 2114 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Großwilfersdorf a Hartberg-fürstenfeldi járásban
Hainersdorf temploma

Großwilfersdorf a Kelet-stájerországi dombságon fekszik, a Feistritz folyó mentén. Másik jelentős folyóvize az Ilz, amely itt torkollik a Feistritzbe. Az önkormányzat 9 települést egyesít: Großwilfersdorf (686 lakos), Hainersdorf (299), Hainfeld bei Fürstenfeld (234), Herrnberg (173), Maierhofbergen (100), Maierhofen (83), Obgrün (1143), Radersdorf (180) és Riegersdorf (211).

A környező önkormányzatok: északkeletre Bad Waltersdorf, keletre Bad Blumau, délkeletre Fölöstöm, délre Söchau, délnyugatra Riegersburg, nyugatra Ilz.

Története

[szerkesztés]

A község területe feltehetően az újkőkor óta lakott, de régészeti bizonyítékok (sírok) csak a római kortól állnak rendelkezésre. A népvándorlás idején a lakosok elmenekültek, helyükre 600 körül szlávok települtek. Emléküket számos hely- és folyónév őrzi. A 9. században a térség a Frank Birodalom fennhatósága alá került, de a század végétől a honfoglaló magyarok támadásai miatt a tartós megtelepedés lehetetlenné vált. A gyepűvidéket csak III. Henriknek sikerült tartósan visszafoglalnia a 11. század közepén és megindult a bajorok betelepítése a határzónába. Großwilfersdorf lakói Alsó-Ausztriából érkeztek, ami a dialektusban, szokásokban máig érzékelhető. Hainersdorfot először 1142-ben, templomát 1197-ben említik a dokumentumok.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform keretében az addig önálló Hainersdorfot Großwilfersdorf önkormányzatához csatolták.

Lakosság

[szerkesztés]

A großwilfersdorfi önkormányzat területén 2017 januárjában 2114 fő élt. A lakosságszám 1939 óta 2000-2200 között ingadozik. 2015-ben a helybeliek 91,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 4,2% egyéb országok polgára. 2001-ben Großwilfersdorfban a lakosok 94%-a római katolikusnak, 1,7% evangélikusnak, 2,5% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 12 magyar (0,8%) élt a községben.

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Szentháromság-plébániatemplom a 17. század végén nyerte el mai, késő barokk formáját
  • az 1663-ból származó plébánia
  • Hainersdorf 1668-ban épült Szt. György-plébániatemploma
  • az 1711-ben felállított hainersdorfi Mária-szobor
  • Maierhofen Szt. Rókus-kápolnája
  • Obgrün kápolnája
  • Riegersdorf kápolnája

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Großwilfersdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.