Harcászat
A harcászat, más néven katonai taktika a hadművészet alkotórésze, egyben minden fegyveres konfliktus alapelemének, a közvetlen harcnak az elmélete és gyakorlata. Carl von Clausewitz szerint a harcászat a katonai erő megszervezésének, a fegyverek használatának a tudománya és művészete, ami lehetővé teszi az ellenség legyőzését.[1] A harcászat a hadműveleti vezetés hadászati célkitűzéseit valósítja meg.
A harcászat elmélete a szárazföldön, a levegőben és a tengeren folytatott konkrét fegyveres küzdelem objektív törvényszerűségeit tanulmányozza, és kidolgozza a gyakorlati harc módszereit. A harcászat gyakorlata minden haderőnem és fegyvernem esetében más és más.
Történelmileg a fegyveres harcok, háborúk eredetileg túlnyomórészt harcászati elemekből álltak össze. A gyakorlati harcban, valamint a nagyobb hadgyakorlatokon szerzett tapasztalatok, az ezekből levont következtetések alapján már évszázadok óta katonai taktikai kézikönyveket, harcászati szabályzatokat állítanak össze, és ezeket, különösen a haditechnika fejlődésének függvényében, gyakran megújítják.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Clausewitz, Carl. On War (1832)
Források
[szerkesztés]- ↑ Hadlex: Szabó József (főszerkesztő): Hadtudományi lexikon. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. 500. o. ISBN 963-04-5226-x Két kötetben
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
Hadtörténelem | ||
|---|---|---|
| Korszakok |     | |
| Hadszíntér | Szárazföldi • Légi • Tengeri • Űrháború • Információháború | |
| Fegyverek | ||
| Taktika | Ostrom • Villámháború • Alacsony intenzitású konfliktus • Aszimmetrikus háború • Biológiai háború • Vegyi háború • Kibernetikai háború • Hagyományos háború • Guerra non convenzionale • Páncélos háború • Anyagháború • Lövészárok-hadviselés • Elektronikai háború • Ipari háború • Információs hadviselés • Lélektani hadviselés • Szent háború • Totális háború • Városi hadviselés • Gerilla-hadviselés • Felkelés • Gerillaellenes hadviselés • | |
| Stratégia | ||
| Szervezés | ||
| Magyar hadtörténet | ||
| Listák, kategóriák | ||