Ugrás a tartalomhoz

Stratégiai cél (katonai)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A katonai stratégiai cél a stratégiai műveleti tervezés egyik bevett, gyakran használt fogalma, mely szűk értelemben egy aktuális háború, hadjárat kívánt eredményének leírására vonatkozik, a definíció szabadabb értelmezése azonban magába foglal mindenféle hosszútávú katonai célkitűzést (pl. hadseregfejlesztés). A stratégia három fő kérdése közül – Mit akarunk elérni (cél)? Mivel (eszközök)? Hogyan kívánjuk elérni (megvalósítás útja)?[1] – ez az első és legfontosabb megválaszolandó dilemma. Sikeres teljesítése maga után vonja az ellenség stratégiájában,[2] célkitűzéseiben, valamint folyamatban lévő hadműveleteiben történő kényszerű módosítást, vagy az adott konfliktust lezáró stratégiai győzelmet. Fontos megjegyezni azonban, hogy stratégiai cél a katonai dimenzión túl diplomáciai, gazdasági, területgyarapítási, valamint az ellenfél harci hajlandóságának megtörését célzó vonatkozásban is értelmezhető.[3] Előfordul, hogy a stratégiai célkitűzés csupán egy konfliktus mérséklésére, korlátozására irányul.[4]

Leírás

[szerkesztés]

A stratégiai végcél legfontosabb eszköze a nevéből is kikövetkeztethető stratégia. A stratégiát kezdetben csak korlátozott értelemben, a rendelkezésre álló katonai eszközök gyakorlati felhasználásának megtervezésére, és annak megvalósítására értették, ám a XX. század folyamán a fogalom jelentős bővülésen ment keresztül. Mára stratégiának nevezünk minden olyan cselekvési tervet, mely bizonyos hosszabb távú végcélok elérésére irányul, és ehhez számba veszi a sikerhez szükséges eszközöket, valamint az alkalmazni kívánt módszereket.[5][6]

A katonai stratégiai végcél tekinthető a katonai szervezetben teljesítendő legmagasabb szervezeti eredménynek, és általában a nemzeti védelmi programban kerül definiálásra. Elérése folyamatos stratégiai részobjektívák teljesítése útján valósul meg, melyek az átfogó stratégiai terv szegmentált alegységeit képzik. E bontásra gyakran azért van szükség, mert előfordul, hogy a kijelölt legmagasabb szintű végcél túl absztrakt, ezért egyszerűbb gyakorlatias, kézzel fogható lépésenként kezelni azokat.[7] Fontos megjegyezni, hogy egy adott stratégiai cél megvalósulását az ellenséges hadviselő félen kívül gyakran a nem megfelelő technikai feltételek, valamint kivitelezési gyengeségek is megakadályozhatják. Egyes álláspontok szerint a jövő hadviselésében egyre komplexebbé válnak majd a stratégiai végcélok, mely az ún. „hatásalapú megközelítés” jelenségéhez, a katonai és nem katonai célok és eszközök integrált alkalmazásához, és az ehhez szükséges mély, strukturális átalakításokhoz fog vezetni – például a NATO-n belül is.[8]

Legfontosabb stratégiának minden országban az adott nemzeti biztonsági stratégia, nemzeti nagystratégia számít, melyet az esetek döntő többségében az adott ország védelmi minisztériuma készít el, s megfogalmazza a fegyveres erők fejlesztésére illetve alkalmazására szóló célokat, elveket, erősforrásokat. E biztonsági stratégiákat szűk értelemben az ún. ágazati stratégiák kategóriájába soroljuk, hiszen ebben az esetben egy meglehetősen lehatárolható, csupán katonai erőkkel és eszközökkel foglalkozó akciótervről beszélünk.[9] A XX. század második felének komplexitása azonban megteremtette a keresletet az összetettebb, katonai, gazdasági, politikai, diplomáciai eszköztárat egyesítő stratégiák létrehozására. Kiváló példa erre az USA hidegháborús nagystratégiája, melynek fő stratégiai végcélja a Szovjetunió feltartóztatása, és a liberális demokráciák terjesztése volt a gazdasági (Marshall-terv), katonai (NATO), valamint politikai, diplomáciai (Truman-doktrína) szegmensek együttes alkalmazásának segítségével.[10][11][12] Magyarországon jelenleg „A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról” az érvényben lévő dokumentum,[13][14] melynek összeállításáért, naprakészségének biztosításáért a Tárca Védelmi Tervezési Rendszer (TVTR) felelős.[15]

A stratégiai tervezésre vonatkozóan két módosító faktor határozható meg. Egyrészről a kivitelezés ideje alatt, az államon belül végbemenő társadalmi, politikai, gazdasági változások, másrészről pedig a külső körülményekben bekövetkező bármi jelentős átalakulás. E két faktor determináló hatására kiváló példa az Amerikai Egyesült Államok vietnámi háborús szerepvállalása. Az elhúzódó háborús részvételt ugyanis nemcsak a hazai gazdasági válság, társadalmi elégedetlenség, és az ezekből következő politikai átalakulások befolyásolták alapjaiban, hanem a stratégiai cél mérséklése is a déli rezsim megtartására, hiszen a kezdeti cél, a félsziget teljes elfoglalása a konfliktus eszkalálódásával, Kína és a Szovjetunió esetleges beavatkozásával fenyegetett.[16][17]

Források

[szerkesztés]
  • „A Kormány 1035/2012. (II. 21.) Korm. határozata Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiájáról”. In: Magyar Közlöny, 2012.évi 19.szám, pp. 1378–1387. (Letöltve: 2019.04.30.)
  • A hónap témája: Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája. In: Nemzet és Biztonság, 2012.évi 1. szám, pp. 73–87.
  • Anderson, David L. Columbia's Guide to the Vietnam War, New York: Columbia UP, 2002.
  • Aron, Raymond, (ed.): Peace & War: A Theory of International Relations, Transaction Publishers, 2003.
  • Gartner, Scott Sigmund: Strategic Assessment in War, Yale University Press, 1999
  • Katonai alapismeretek, szerk.: Kojanitz László; Dr. Vörös Miklós mk. alezredes; Dr. Czank László nyá. alezredes, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2010.
  • Kőszegvári Tibor, Szternák György: Katonai stratégiák és doktrínák a hidegháború korszakában, ZMNE Doktori Iskola 2000.
  • Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története. Budapest: Eötvös, 2000.
  • Nagy Zoltán: A 21. század fegyveres küzdelmeinek irányai és kihívásai a NATO szemszögéből. Via: http://mhtt.eu/hadtudomany/2005/4/2005_4_4.html (Letöltve: 2019.04.30.)
  • Newell, Clayton R.: Framework of Operational War, Routledge, 1991.
  • Ronkovics József: A védelmi tervezés napjainkban. In: Nemzet és Biztonság, 2008. július, pp. 54–59.
  • Szegő László: Az amerikai stratégiaalkotás modellje. In: Hadtudományi Szemle, 2011.évi, 4.évfolyam, 4.szám, pp. 44–49.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ „Szegő László: Az amerikai stratégiaalkotás modellje. In: Hadtudományi Szemle, 2011.évi, 4.évfolyam, 4.szám, 44.”. 
  2. ↑ Gartner, Scott Sigmund: Strategic Assessment in War, Yale University Press, 1999, 14. 
  3. ↑ Newell, Clayton R.: Framework of Operational War, Routledge, 1991, 91. 
  4. ↑ Aron, Raymond, (ed.): Peace & War: A Theory of International Relations, Transaction Publishers, 2003, 29. 
  5. ↑ Katonai alapismeretek, szerk.: Kojanitz László; Dr. Vörös Miklós mk. alezredes; Dr. Czank László nyá. alezredes, Zrínyi Kiadó, Budapest, 2010. 11. 
  6. ↑ „Szegő László: Az amerikai stratégiaalkotás modellje. In: Hadtudományi Szemle, 2011.évi, 4.évfolyam, 4.szám, 44.”. 
  7. ↑ Gartner: Strategic Assessment in War, 31. 
  8. ↑ Nagy Zoltán: A 21. század fegyveres küzdelmeinek irányai és kihívásai a NATO szemszögéből.. (Hozzáférés: 2019. április 30.)
  9. ↑ Katonai alapismeretek 12. 
  10. ↑ „Szegő László: Az amerikai stratégiaalkotás modellje. In: Hadtudományi Szemle, 2011.évi, 4.évfolyam, 4.szám, 45-46.”. 
  11. ↑ Kőszegvári Tibor, Szternák György: Katonai stratégiák és doktrínák a hidegháború korszakában, ZMNE Doktori Iskola 2000. 12-13. 
  12. ↑ Magyarics Tamás: Az Egyesült Államok külpolitikájának története. Budapest: Eötvös, 2000. 
  13. ↑ „Magyar Közlöny, 2012.évi 19.szám, pp. 1378-1387.”. 
  14. ↑ „A hónap témája: Magyarország Nemzeti Biztonsági Stratégiája. In: Nemzet és Biztonság, 2012.évi 1. szám, pp. 73-87.”. 
  15. ↑ „Ronkovics József: A védelmi tervezés napjainkban. In: Nemzet és Biztonság, 2008. július, 54-55.”. 
  16. ↑ Gartner: Strategic Assessment in War, 127-128. 
  17. ↑ Anderson, David L. Columbia's Guide to the Vietnam War, New York: Columbia UP, 2002, p. 57. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Strategic goal (military) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Stratégiai_cél_(katonai)&oldid=26879151”