Ugrás a tartalomhoz

Hanák Tibor

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hanák Tibor
Született1929. szeptember 9.[1]
Kalocsa
Elhunyt1999. november 14. (70 évesen)[2]
Bécs
Állampolgárságamagyar[3]
HázastársaRuttkay Erzsébet (1983–)
Foglalkozásaújságíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Hanák Tibor (Kalocsa, 1929. szeptember 9. – Bécs, 1999. november 14.) újságíró, esszéíró, kritikus, tudósító, bölcselő, filozófus és filozófiatörténész, a filozófia doktora.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

Hanák Ferenc és Bagó Julianna negyedik, legkisebb gyermekeként született. A jezsuita gimnáziumban érettségizett kiváló eredménnyel 1948-ban, de törvényszerű volt, hogy egyetemre nem vették fel. A rend azonban nem hagyta magára tehetséges növendékét. Dr. Fábri Antal (szerzetes, a szegedi rendház főnöke) vezetésével 1949 januárjától megszervezték a fiatal szerzetesek és végzett diákjaik Ausztriába menekítését, elsősorban továbbtanulás céljából.[4] Ebbe az akcióba vonták be Hanák Tibort is. Az egyik lehetőség az Arlberg Expressz hálókocsijának két tengelye közé helyezett pallókon való kijutás volt. Egy ilyen pallón fekve(!) robogott át[5] a határon Hanák Tibor is 1949. március elején. Erről Pomogáts Béla is megemlékezett Hanák Tibor 65. születésnapján.

A rend elindította életútján, egyetemi tanulmányait történelemből és filozófiából Innsbruckban végezte (filozófiatanára Brandenstein Béla, báró[6][7] volt), 1955-ben doktorált filozófiából.[8]

Ezt követően 1955–1959 között itt dolgozott: középiskolai tanárként és újságíróként is bemutatkozott, ami viszont sokkal fontosabb, érdeklődésének középpontjába a XX. századi magyar filozófia került. Ezután Bécsbe költözött, megélhetési forrása a következő bő fél évtizedben az újságírás lett. Esszéi, tanulmányai, cikkei megjelentek az Új Látóhatárban, Irodalmi Újságban, a Szivárványban, a Katolikus Szemlében, a Magyar Műhelyben, az újvidéki Hídban.

Több német nyelvű bölcseleti folyóirat, valamint filozófiai lexikon rendszeres munkatársa. Fő érdeklődési területe természetesen a magyar filozófiatörténet és a marxista ideológia. Jelentős kritikai tevékenységet folytat mind a bölcselet, mind az irodalom terén. Német (Philosophischer Literaturanzeiger, Zeitscrift für philosophische Forschung) és más idegen nyelvű folyóiratokban folyamatosan jelennek meg tanulmányai, cikkei.[9]

Megélhetési szempontból is jelentős változás életében, hogy 1966 szeptemberétől a Szabad Európa Rádió bécsi munkatársa lett. Legismertebb állandó rovatai a Nyugati levelek,[10] majd a Nyitott szemmel,[11] de többször felolvasta írásait az Ötágú síp című irodalmi műsorban is.[12]

Élete végéig a rádió munkatársa maradt. Juhász László, a SZER egyik bécsi tudósítója így emlékezik: „A hatvanas évek közepén, Tormay és Lauringer távozása után került hozzánk a filozófus Hanák Tibor, aki rendkívül nagy tudású, sokoldalú és kellemes kolléga volt.”[13]

Műsorait saját neve alatt szerkesztette, így személye ismert volt a magyar belügyi szervezetnél. Többször próbálták őt is különböző fondorlatos módon hazatérésre rávenni – hasonlóan, mint kollégáit – de szerencsére nem sikerült. Idézzük itt újra Juhász Lászlót: „Bizonyára nem véletlen, hogy röviddel a belépésem után itthoni hozzátartozóimat meghurcolták, megfenyegették, és arra igyekeztek rávenni, hogy csábítsanak haza. Miután ez a kísérlet kudarccal végződött, a Népszabadság és a televízió Kékfény műsora – számos kollégámmal együtt – CIA-ügynöknek minősített.”[13] Hanák Tibor személyét illetően még ennél is tovább mentek: a 70-es évek végén egy – nem hivatásos – újságíró a Népszabadságban Magyarország Első Számú Közellenségének nevezte.[14] Teljesen nyilvánvaló, hogy Ceausescut utánozta, aki Wass Albertet illette ugyanezzel a minősíthetetlenül durva „címmel”.[15]

Hanák Tibor nagy tisztelője volt Wass Albertnek, levelezésben álltak egymással. Így nyilván tudott arról is, milyen merényleteket kíséreltek meg Wass Albert ellen. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Ő sem tért vissza többé hazájába, még kitüntetése átadásának alkalmából sem. Visszatérve munkásságához: A megszűnt (Bécsi) Magyar Híradó folytatásaként – többek között köztiszteletben álló amerikai magyar személyiségek (Varga Béla, Varga László, Kovács Imre) biztatására – 1980 márciusában Hanák Tibor főszerkesztésében beindult a Bécsi Napló.

Rádiós állása mellett 1984-ig szerkesztette a kéthavonta megjelenő, ma is élő színvonalas újságot. Mindenre volt ideje, ami írásról szólt: maradandót alkotott esszéíróként is, Borbándi Gyula Nyugati magyar esszéírók antológiája sem jelenhetett meg Hanák Tibor írása nélkül.[16] Közben eljött az idő, hogy filozófiatörténeti kutatásait, kritikus elemzéseit rendszerezze. Első könyvét Londonban adják ki, címe: Ideológiák és korunk (1969). Lukács Györgyrõl szóló monográfiája 1972-ben jelent meg, amely a lukácsi életmű első magyar nyelvű részletes áttekintése volt. (Ezt rövidesen németre is lefordította.) Élete fő művei kétségtelenül a XX. századi magyar filozófiát ideológiai teljességigénnyel elemző és összefoglaló három nagy magyarul ( Az elfelejtett reneszánsz, 1981; Az elmaradt reneszánsz, 1979; és A nélkülözhetetlen bírálat, 1983), és németül ( Die Entwicklung der marxistischen Philosophie, 1976; Die marxistische Philosophie und Soziologie in Ungarn, 1976; és a Geschichte der Philosophie in Ungarn, 1990.) megjelent kötetei.

Alkotó munkáját a tragikus hirtelenséggel bekövetkező szívroham és annak következményei miatt 1991 decemberében volt kénytelen abbahagyni, halála 1999. november 14-én következett be. Életműve így sem csonka, de bizonyos, hogy a felhalmozott óriási ismeretanyag birtokában tehetségét és szorgalmát ismerve a filozófus társadalom, de minden, irodalmat szerető magyar sokat veszített korai eltávozásával.

Kitüntetései

[szerkesztés]
  • A Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök előterjesztésére 1991. október 23-án Hanák Tibornak a nyugati magyarság kulturális és tudományos életében kifejtett tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét adományozta.

Megemlékezések, méltatások

[szerkesztés]
  • Hajós József: A magyar filozófia múltjából. Jegyzetek Hanák Tibor szintéziséhez. (Erdélyi Múzeum – 57. kötet, 1995. 1–2. füzet [7])
  • Kérdőjelekkel fejezte be... Nekrológ. (Írta: Deák Ernő, Bécsi Napló, XX. évfolyam 6. szám 1999. november–december)
  • Határ Győző írja róla: „Hanák Tibor írói személyiségének három fő összetevője: a szenvedély, a szerénység és az önfegyelem. Szenvedélyes debatter és éppen mert olyannyira tartania kell tőle, hogy szenvedélye tovasodorja – legalább akkora önfegyelemmel szorítja vissza mondandóit a mértéktartó racionális kifejezés gátjai mögé. A legkevésbé narcisztikus gondolkozó, akit ismerek."
  • Perecz László: Fölfedezett reneszánsz: Hanák Tibor halálára (Népszabadság, 1999. december 6.)
  • Megidézett reneszánsz – Hanák Tibor születésének 75. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos konferencia. (Miskolc, 2004. szeptember 9.) Itt hangzott el:

– „Hanák Tibor újságíró, filozófus és kritikus volt, aki tanított középiskolában, dolgozott a Szabad Európa Rádióban és volt a Bécsi Napló munkatársa is. Az Elfelejtett reneszánsz című munkája a filozófia szakos hallgatók tankönyvévé vált, hiszen ez az írás képzi az alapját a magyar filozófiatörténet-írásnak. S e témában más oktatáshoz használható könyv alig létezik, a kutatások anyagait kevéssé vitték be az oktatásba.”[17]

-"Tudvalévően: az emigráció legeredetibb életműveinek egyike az övé. Németes műveltsége ellenére afféle franciás eleganciájú alak inkább: munkásságában elválaszthatatlanul összefonódik egymással a filozófus és publicista. Könnyedén ír, olvasmányosan, gazdag műveltséganyagot mozgatva, szuverén gondolatvilág birtokában. Magyar és német nyelvű bölcseleti kötetei és tanulmánysorozatai árnyékában mellesleg megalkotja az emigráció egyik leggazdagabb újságírói életművét: a Szabad Európa Rádió tudósítójaként, a Bécsi Napló szerkesztőjeként, a magyar emigráció folyóiratainak és lapjainak állandó publicistájaként. Mint teoretikus pedig nem csupán filozófiatörténész: számos szisztematikus mű alkotója is. Bölcselőként ideológiakritikai gondolkodó: a mannheimi tudásszociológia eredeti követőjeként is számon tarthatnánk tehát."[18]

  • Bodó Pál: Anticipált reneszánsz (Elhangzott: Miskolc, 2004; másodközlés: Mikes International, IX. évfolyam, 4. szám Den Haag, Hollandia, 2009 [8])
  • Hanák Tibor Emlékest (Bécs, 2004. október 28. Előadó: Dr. Veres Ildikó: Hanák Tibor és a magyar filozófia)
  • Kiss Endre: Filozófia az ideológiai teljességigény korszakában : „Hanák Tibor kiválóan ismeri a modern filozófia áramlatait, beleértve a kor marxizmusának változatait is. Elmélyült kritikai tevékenysége ezért eleve több kiindulópontot is jelenthet a kor egyetemes marxizmusának értelmezéséhez. Előadásunkban azt a problematikát szeretnénk a végérvényesség igényével középpontba állítani, amit Hanák Tibor ideológiai teljességigénynek nevez és amelynek meg kell találni a helyét a marxizmus egyetemes és regionális történelmében is.” (2005. 03. 23.)
  • Hanák Tibor (1929–1999) Emlékest (Bécsi Magyar Otthon, 2009. december 18. Előadók: Dr. Veres Ildikó: Hanák Tibor és a magyar filozófia története és Kiss Endre egyetemi tanár: A filozófus Hanák Tibor)
  • Kiss Endre: A totalitarizmus Góleme (Bécsi Napló, XXXI. évfolyam 2. szám (2010. március-április)[9]
  • "Hogy van miről és van kikről beszélni a magyar filozófia vonatkozásában, egyesek szerint elegendő csak megemlíteni Hanák Tibort, aki bécsi emigrációjában háromkötetes művével az egyik legvaskosabb magyar filozófiatörténeti vizsgálódást tette le az asztalra. A három kötet címe: (1) Elfelejtett reneszánsz, (2) Az elmaradt reneszánsz, (3) A nélkülözhetetlen bírálat.” (Dr. Veres Ildikó, 2011. január 13. [10])

Művei

[szerkesztés]

Könyvek

[szerkesztés]
  • Ideológiák és korunk (Szepsi Csombor Márton Kör, London, 1969)
  • A filozófus Lukács (Magyar Műhely, Párizs , 1972, 74.)
  • Lukács war anders (Verlag Anton Hain, Meisenheim am Glan, 1973)
  • Comment G. Lukács a été conduit au concept de réification. (L'aliénation aujourd'hui, Éditions Anthropos, Paris, 1974)
  • Die marxistische Philosophie und Soziologie in Ungarn (Ferdinand Enke Verlag, Stuttgart, 1976; Licenckiadás: Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1976)
  • Die Entwicklung der marxistischen Philosophie (Schwabe et Co. Verlag, Basel-Stuttgart, 1976)
  • Az elmaradt reneszánsz – A marxista filozófia Magyarországon (Bern, 1979)
  • A filozófia: kritika (Bécs, 1980)
  • Az elfelejtett reneszánsz – A magyar filozófiai gondolkodás századunk első felében (Bern, 1981) (Budapest, Göncöl Kiadó, 1993)
  • A nélkülözhetetlen bírálat (München, 1983)
  • Nyitott szemmel (rádióelőadások, Solidaritas, Bécs, 1987)
  • Geschichte der Philosophie in Ungarn (Dr. Rudolf Trofenik Verlag, „Studia Hungarica” 36. kötet, München, 1990)

Tanulmányok és cikkek (megjelenés helye)

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ Tibor Hanák, https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/index.php?curid=68235
  3. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  4. ↑ Soós
  5. ↑ Szabó Zoltán: Egy nélkülözhetetlen bíráló (Hanák Tibor szellemi portréjához) http://www.adatbank.transindex.ro/regio/html/alcim_pdf73.pdf Archiválva 2013. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
  6. ↑ Emigráns magyar filozófus, egyetemi tanár[halott link]
  7. ↑ A későbbiekben Hanák Tibor többször is méltatja (kritikai szinten is) volt tanára munkásságát: Hanák Tibor: B. B. nyolcvanéves (Katolikus Szle, Róma, 1981. 2. sz.); Hanák Tibor: B. B. – a filozófus (Katolikus Szle, Róma, 1989. 4. sz.).
  8. ↑ Diákként aktívan részt vett a Keresztény Diákok Világszövetsége nevű ökumenikus nemzetközi mozgalom munkájában, melynek rövid ideig főtitkára volt. Ez volt egész életének egyetlen közéleti szereplése, később sem társadalmi, sem politikai szervezetnek nem volt tagja.
  9. ↑ Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia [1]
  10. ↑ Kevés, magyarul megjelent írása közül az egyik 1970-ben hangzott el a sorozat keretében, a címe: Bécsi levelek. Mivel szülővárosáról, Kalocsáról szól, megjelent a megújult Kalocsai Néplapban 1990-ben.
  11. ↑ Talán az egyetlen online fellelhető hanganyag a rovatból: Erkölcs és politika(Felvétel ideje: 1989. június 17.)[2] Archiválva 2013. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
  12. ↑ Hanák Tibor olvassa föl elemzését Változások Lukács György elidegenedés-koncepciójában címmel. 1977. augusztus 14. (Petőfi Irodalmi Múzeum –Saáry Éva hanggyűjteménye) [3] Archiválva 2013. október 16-i dátummal a Wayback Machine-ben
  13. ↑ a b Juhász László: A Szabad Európa rádió bécsi tudósítója voltam[halott link]
  14. ↑ Lényegében erről szól a következő cikk: Tényfeltáró botrányújságírás a kádári időkben[4] Archiválva 2013. április 30-i dátummal a Wayback Machine-ben
  15. ↑ Guzmán mexikói drogbáró 2013. február 14-én kapta meg ezt a „kitüntetést”.[5]
  16. ↑ Hanák Tibor: Herakleitosz és Parmenidész – magyar tanulságokkal (1983)
  17. ↑ Riport Dr. Veres Ildikó filozófussal, a rendezvény főszervezőjével. [2014. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 26.)
  18. ↑ Perecz László: A fölfedezett reneszánsz – Hanák Tibor és a magyar filozófia történetírása [6]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hanák_Tibor&oldid=27668253”