Hamangia kultúra

Hamangia kultúra területe a térképen

A Hamangia kultúra egy késő neolitikus régészeti kultúra a Románia és Bulgária közötti Dobrudzsában, a Duna és a Fekete-tenger között, Munténia déli részén.

Elnevezése

Elnevezését felfedezése helyéről, Baia-Hamangiaról kapta. A helyet 1952-ben egy Golovița-tó menti ásatás alkalmával fedezték fel. Az itt talált leletek a hamangia kultúra elnevezést kapták, mely Kr. e. 5250-5200 körül kezdődött, és Kr. e. 4550-4500 körüli időkig tartott.

Jellemzői

kerámiák

A Hamangia kultúra az i. e. VI. évezred közepétől a mai Dobrudzsa területén virágzott. A kultúra jellemzői a mértani mintákkal díszített cserépedények voltak – de legjellemzőbb alkotása a mai Csernavoda város területén megtalált két szobor: a Gondolkodó és az Ülő nő, amelyeket sokan az egész kőkorszak legszebb műveinek tartanak.

Agyagedények

Az agyagedények jellemzői a spirális motívumokon alapuló, összetett geometriai minták (tálak, hengeres poharak), melyek pontokkal, egyenes párhuzamos vonalakkal és cikk-cakkokkal díszítettek és amelyek a Hamangia fazekasságot nagyon eredetivé teszik.

Figurák

A kultúra nőt és férfit ábrázoló kerámia figurái általában rendkívül stilizáltak, melyek nagyrészt meztelen, hangsúlyozott mellű és fenekű nőket, valamint férfi alakokat ábrázolnak.

Településeik

Településeik téglalap alakú, egy vagy két szobás házakból álltak, melyek tavak partján, folyami teraszokon, néha barlangokban találhatók.

• Durankulak - tótelepülés egy kis szigeten, kb. Kr. E. 7000, és Kr. E. 4700-4600 körüli időkből. Európában egyedülállóan itt a kőépítészet már általánosan elterjedt, és jellegzetes jelenség volt.
• Cernavodă nekropolisz - itt fedezték fel a híres "A gondolkodó" és "Ülő nő" szobrokat.
• Baia-Hamangia - a kultúra névadó helye, amelyet 1953-ban fedeztek fel a Golovița-tó mentén, a Fekete-tenger partjának közelében, a romániai Dobrogea tartományban .

Források

• Ősrégészeti levelek (2002) [1]
• Dumitru Berciu: Hamangia Cultura. (1966).
• Vladimir Slavchev: Hamangia és Savia kultúrák utolsó szakaszának emlékművei Bulgária területén. (2004-2005)