Halim Giráj krími kán
| Halim Giráj حليم كراى | |
| Krími tatár kánság | |
| Uralkodási ideje | |
| 1756 – 1758 | |
| Elődje | Arszlán Giráj |
| Utódja | Kirim Giráj |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Giráj-dinasztia |
| Született | 1689 |
| Elhunyt | 1759 (70 évesen) Törökország |
| Nyughelye | Törökország |
| Édesapja | IV. Szadet Giráj |
| Gyermekei | Kirim Giráj krími kán |
Halim Giráj (krími tatár: Halim Geray, حليم كراى), (1689 – 1759) krími tatár kán, IV. Szadet kán fia.
Élete
[szerkesztés]Halim a núreddin tisztséget viselte II. Mengli kán idején (1727–1730). 1756-ban a szultán őt nevezte a Krím kánjává. Halim a fivéreit, Devletet és Mehmedet tette a kalga és núreddin pozíciójába. Intézkedéseivel hamar maga ellen fordította a besszarábiai nogáj tatárokat; először megemelte a fizetendő adó mértékét, aztán amikor a szeraszkerjük (hagyományosan a Giráj dinasztiából származó hadvezér) meghalt, egy tapasztalt, tekintélyes családtag helyett egyik fiát, Szaid Girájt állította a helyére. Mikor a nogájok lázongani kezdtek, a fiatal vezér indokolatlan kegyetlenséggel verte le az elégedetlenkedést: többeket kivégeztetett vagy börtönben hagyta meghalni őket, tekintélyes férfiakat megalázó módon láncra veretett; mindezzel csak fokozta maga iránt a gyűlöletet.
Nem sokkal ezután éhínség sújtotta Isztambult, a szultán utasította a kánt hogy szállítson élelmet a fővárosba, a kán pedig többek között a nogájoktól kért segítséget. A korábbi igazságtalanságok miatt (és mert az elégedetlenséget Kirim Giráj, a korábbi kán öccse is szította) a nogájok ezt megtagadták, fellázadtak és Szaid kénytelen volt apjához menekülni.
Mindeközben a kubanyi nogájok és a cserkeszek, akik szintén Halim fiait kapták vezetőnek, szintén fellázadtak. A kán tanácsadói azt javasolták, hogy fiai helyett tapasztaltabb vezetőket tegyen meg szeraszkernek, de Halim inkább feleségére, a volt orosz rabszolganőre hallgatott.
Az általános elégedetlenséget kihasználva, az időközben ötvenezer fegyverest maga mellé állító Kirim Giráj levelet írt a szultánnak, kérve a kán leváltását. III. Musztafa el akarta kerülni a felkelést és a legegyszerűbb megoldást választva megfosztotta Halimot káni méltóságától és helyére Kirimet nevezte ki. Halim egy évvel később Törökországban halt meg.
Források
[szerkesztés]- Howorth, Henry Hoyle. History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century. Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
| Előző uralkodó: Arszlán Giráj |
Következő uralkodó: Kirim Giráj |
.svg){kind=icon}
