Halas-tó
| Halas-tó | |
 | |
| Ország(ok) |  Lengyelország |
| Hely | Magas-Tátra, Kis-lengyelországi vajdaság |
| Típus | glaciális |
| Elsődleges lefolyások | Halas-patak |
| Hosszúság | 0,862 km |
| Szélesség | 0,566 km |
| Felszíni terület | 34 ha = 0,34 km2 |
| Legnagyobb mélység | 51 m |
| Víztérfogat | 9,935 km3 |
| Tszf. magasság | 1393 m |
| Elhelyezkedése | |
 Halas-tó
Pozíció a Tátra térképén
| |
 é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 20° 04′ 15″49.197222°N 20.070833°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 50″, k. h. 20° 04′ 15″49.197222°N 20.070833°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Halas-tó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Halas-tó (lengyelül Morskie Oko, vagyis Tengerszem) a Magas-Tátra legnagyobb tava.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A Halas-tó Lengyelország területén, Łysa Polanától néhány kilométerre, a Magas-Tátrában található, a Halastavi-völgyben, a Tátrai Nemzeti Park (TPN) területén. A gleccsertó 1393 méteres magasságban terül el, déli oldalát a Magas-Tátra Szlovákiához tartozó orma, a 2438 méter magas Menguszfalvi-csúcs határolja. A tótól keletre Lengyelország legmagasabb csúcsa, a Tengerszem-csúcs (2499 méter) magasodik. A Halas-tó a Tátra legnagyobb tava, területe nagyjából 34 hektár, mélysége 51 méter, ezzel a negyedik legmélyebb tó a hegységben.[1]
Megközelítése
[szerkesztés]A Halas-tó Lengyelország kedvelt kirándulócélpontja. Łysa Polanától körülbelül tíz kilométert kell megtenni, és nagyjából 400 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni. A Łysa Polanánál található parkolóból gyalog vagy a helyiek által üzemeltetett lóvontatású szekéren lehet feljutni a tóhoz.
Négy kilométerre a parkolótól az út elhalad a Mickiewicz-vízesés mellett. A fenyveseken, majd a törpefenyők sávján áthaladó út jelentős része aszfaltozott, néhány hurkot azonban meredek, korlátokkal övezett, nagy sziklákkal kirakott ösvényeken lehet levágni.
A Halas-tó megkerülhető, keleti partja felett, 1580 méter magasan egy másik állóvíz, a Fekete-tó (Czarny Staw nad Morskim Okiem) fekszik. Ez jóval kisebb (20,5 hektár), de mélyebb (76 méter).[2]
A Halas-tó partján áll a Stanisław Staszicról elnevezett nagy turistaház, mely közvetlenül Zakopanéból elérhető országúton. Elődjét még 1823-ban építették, az út az 1900-as évek elején épült. A völgy igen népszerű, sűrűn látogatott turistaközpont. A 2008-as szezonban például egyes zsúfolt hétvégeken már 30 000 turista tett ide kellemes túrát. A legérdekesebb turistautak a Tengerszem-csúcsra, a Vadorzó-hágóba, a Miedziane-hágóba és az Opalonén keresztül a Lengyel-Öt-tó völgyébe vezetnek. A Halas-tó völgyzárlatánál találhatók a Lengyel-Tátra legnagyobb és legnehezebben mászható falai.
Élővilága
[szerkesztés]A Halas-tó partján törpefenyő, berkenyefa, lucfenyő, havasi cirbolyafenyő és kárpáti nyírfa nő.[3] A tóban pisztrángok élnek.
Képgaléria
[szerkesztés]
Irodalom
[szerkesztés]- Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország (Panoráma, 1981) ISBN 963-2432-037
- Béresi Csilla: Lengyelország (Kossuth, 2004) ISBN 963-0945-68-1
- Vladimír Adamec – Radek Roubal: Magas-Tátra (Šport, Bratislava, 1978) ID 77-009-78
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 59. oldal ISBN 963-2432-037
- ↑ Bács Gyula: Délkelet-Lengyelország, 60. oldal ISBN 963-2432-037
- ↑ Vladimír Adamec - Radek Roubal: Magas-Tátra, 160. oldal ID 77-009-78
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- J. Andrasi – W. H. Paryski: Magas Tátra. Halastavi-völgy – Túrák, szálláslehetőségek
