Hableány (hajó, 1867)

Hableány
A Hableány érkezése Párizsba
Hajótípus	személyszállító gőzhajó, később hadihajó
Névadó	sellők
Üzemeltető	gróf Széchenyi Ödön
Illetőségi kikötő	Újpest
Pályafutása
Építő	Hartmann József hajógyára, Újpest
Vízre bocsátás	1866.
Szolgálatba állítás	1867
Szolgálat vége	1874.
Sorsa	Elsüllyedt 1874-ben
Általános jellemzők
Hossz	20 méter
Szélesség	3,66 méter
Maximális merülési mélység	0,46 méter
Hajtómű	1 db gőzkazán
Üzemanyag	szén
Teljesítmény	6 LE
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hableány lapátkerekes folyami luxusgőzhajót gróf Széchenyi Ödön építtette 1867-ben. A hajóval a gróf később a Duna-Majna-Rajna-Marne-Szajna útvonalon Párizsba utazott, a Hableány pedig nagy feltűnést keltett az 1867-es párizsi világkiállításon.

Története

Széchenyi Ödön elsősorban az állami tűzoltóság létrehozása miatt vált ismertté. A gőzjacht terveit Höcher Adolf készítette, a gróf előtte évekig készült az eseményre, műegyetemi tanárokkal képezte magát, illetve háromszor hajózott oda-vissza a budapesti és a galaci kikötő között. Ezután adta le a rendelést az újpesti Hartmann József hajógyárának, amelyben azelőtt, és azután is csak motor nélküli uszályokat, bárkákat és üres hajótesteket gyártottak. Széchenyi tudatosan a kiállításra tervezte a mindössze 6 lóerős járművet. 1866-ban került ki a gyárból.

Útja Párizsba

Kapitánynak a gróf saját magát tette meg, kormányosnak pedig az Egyetértés Pest Hajósklub elnökét, Folmann Alajost. A 43 napig tartó útra 1867. április 6-án, az újpesti Téli Kikötőből indultak el, velük tartott egy gépész, egy kazánfűtő, és egy szakács is. Mindjárt Bécsben a hajó meghibásodott, így vontatni kellett, hogy eljussanak a hajógyárig, ahol megjavították. Négynapos utazás után, április 10-én futottak be Pozsonyba, 25-én már Passauban jártak, 28-án pedig Regensburgba érkeztek meg. Három napon át utaztak a Lajos-csatornán, a mai Duna-Majna-Rajna átkelő elődjén. Május 2-án elérték a Majnát, majd egy motorhiba miatt rövid kitérőt tettek Frankfurtban. 6-án elérték Strasburgot, ahonnan nyugat felé fordulva május 18-án érkeztek meg a francia fővárosba, ahol az Iena-híd mellett kötöttek ki, ekkor készült a hajóról az egyetlen ismert fénykép.

A hajó megérkezését Jules Verne világhírű francia író is végignézte, ő üdvözölte a gőzöst elsőként. Ez az eset ihlette meg őt az A dunai hajós című regény megírására, melyet végül 1901-ben vetett papírra, de csak halála után, 1908-ban posztumusz publikálták. A következő vendég III. Napóleon francia császár volt, aki feleségével, Eugénia francia császárnéval egy rövid sétahajózáson is részt vett. A császár a Francia Becsületrenddel tüntette ki Ödönt, hajója pedig a világkiállításon gépek kategóriában aranyérmet kapott.

Utóélete

A Hableány soha többé nem tért vissza Magyarországra. Széchenyi a kiállítás után eladta a hajót a neves francia fotósnak, Nadarnak. A porosz-francia háborúban hadigőzösként szolgált a Marne folyón, francia lobogó alatt. A békeszerződés aláírása után a poroszok hadizsákmányként magukkal vitték, és utasszállítóként üzemeltették a Rajnán, mígnem 1874-ben kazánrobbanás következtében elsüllyedt.

A replika

A Hableány replikája 2016-ban

2000-ben a Gróf Széchenyi Ödön Yacht Egylet hozzálátott a Hableány működőképes másolatának megépítéséhez Szegeden, de a modell pénzhiány miatt befejezetlen maradt. 2007-ben a Sión felvontatták a Balatonra, ahol Siófokon és Balatonalmádiban teljesen felépítették. A replikát ezután a Balatoni Sétahajózási Kft. működtette, keszthelyi bázissal. 2024 elején a hajót egy budapesti sétahajózási vállalat vásárolta meg, és közúton a Dunára szállította.

A másolat az eredetinél 20 centiméterrel rövidebb, és 2,60 méterrel szélesebb. Jelentős eltérés a két hajó között az, hogy a másolat rendelkezik külön fedett kormányállással is. Az új Hableányt hajócsavar mozgatja, lapátkerekeit csak a víz hajtja menet közben.