HMS Orion (könnyűcirkáló)

HMS Orion
Hajótípus	Könnyűcirkáló
Üzemeltető	Brit Királyi Haditengerészet
Hajóosztály	Leander osztály
Pályafutása
Építő	Vickers Armstrong (Plymouth)
Építés kezdete	1931. szeptember 26.
Vízre bocsátás	1932. november 24.
Szolgálatba állítás	1934. január 18.
Szolgálat vége	1947
Sorsa	1949. július 19-én eladták ócskavasnak.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás	7270 t 9740 t (teljesen)
Hossz	169 m
Szélesség	17 m
Merülés	5,8 m
Sebesség	32,5 csomó (60 km/h)
Hatótávolság	10 600 km 13 csomós sebesség mellett
Fegyverzet	8 db 152 mm-es ágyú 8 db 102 mm-es ágyú 16 db 40 mm-es ágyú 8 db 533 mm-es torpedóvető cső (2 x 4)
Repülőgépek	1 db Supermarine Walrus vagy Fairey Seafox hidroplán
Páncélzat	övpáncél: 102 mm fedélzet: 32-51 mm ágyútornyok: 25 mm
Legénység	550-680 fő
A Wikimédia Commons tartalmaz HMS Orion témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A HMS Orion a Brit Királyi Haditengerészet egyik Leander osztályú könnyűcirkálója volt, mely a második világháború alatt is szolgált.

Története

Az Oriont az angliai Plymouth-ban lévő Devonport Dockyard hajógyárban építette a brit Vickers Armstrong hajógyártó vállalat.

A HMS Orion, 152 mm-es ágyúi tüzelés közben.

VI. György király (jobbra) Sir John Cunningham tengernagy (középen) és John Mansfield altengernagy (balra) társaságában az HMS Orion fedélzetén.

A hajó hadrendbe állítására 1934. január 18-án került sor. A hajó először a Honi Flottában teljesített szolgálatot, de később, 1937-ben áthelyezték a haditengerészet egyik amerikai állomására, ahol a 8. cirkáló raj (8th Cruiser Squadron) tagjává vált. Az Orion volt az a hajó, mely a kanadai kormányzó, John Buchan hamvait visszaszállította Angliába 1940 februárjában.

1940 júniusában a cirkálót áthelyezték a Földközi-tengerre, és ez a hajó lett a 7. cirkálóraj (7th Cruiser Squadron) zászlóshajója. Az Orion részt vett többek közt a líbiai Bardia városában lévő olasz erőd ágyúzásában, valamint a Punta Stiló-i tengeri csatában. 1940 hátralévő hónapjaiban az Orion is részt vett a máltai konvojok kísérésében, valamint a Görögországba tartó csapatok szállításában. 1941 elején a cirkáló az Égei-tengeren tartózkodott, így részt tudott venni a Matapan-foki csatában is, 1941 márciusában.

1941. május 29-én, a krétai csata közbeni evakuálás közben a hajó súlyosan megrongálódott egy bombatalálat következtében. Legénységének számos tagja életét vesztette. A sérülést követően a hajót a dél-afrikai Simonstownba szállították, ahol kisebb javításokat végeztek rajta. A komolyabb javításokhoz a hajót átszállították az Amerikai Egyesült Államokbeli Mare Island Naval Shipyard hajógyárba.

Az Orion 1943-ban tért vissza a Földközi-tengerre. Ezúttal a 15. cirkálóraj (15th Cruiser Squadron) tagja lett. A HMS Orion segített a szicíliai partraszállásban, más néven a Husky hadműveletben is. A cirkáló a háború hátralévő részét szintén a Földközi-tengeren töltötte, de 1944 júniusában segítette a normandiai partraszállást is, ahol egyes állítások szerint az Orion ágyúi adták le az első lövéseket.

Az Orion 1947-ben fejezte be pályafutását, miután 1949. július 19-én eladták Arnott Youngnak ócskavasként, aki 1949 augusztusában bontotta szét a hajót.

Források

• Colledge, J.J. and Warlow, B. (2006) Ships of the Royal Navy : the complete record of all fighting ships of the Royal Navy, Rev. ed., London : Chatham, ISBN 1-86176-281-X
• HMS Orion az Uboat.neten (Angol)